Több empátiára van szükség az autósok felé - Vitézy Dávid az Égéstérben

A teljes adás letölthető innen MP3-ban.

Hivatkozott már magára civil aktivistaként, független közlekedési szakértőként és szakpolitikusként is, most azonban a főpolgármesteri székért száll harcba – 2019-ben még Karácsony Gergelyre szavazott, aki most az ellenfele lesz, és aki korábban szintén szerepelt az Égéstérben. A Totalcar stúdiójába Vitézyt egy kollégája hozta autóval, elmondása szerint legsűrűbben mégis a 210-es buszon látható, a lakhelye és az irodája közötti negyvenperces úton podcasteket hallgatva.

„A világ legszebb állása Budapest főpolgármesterének lenni”

Vitézy Dávid szerint őt vagy azzal vádolják, hogy nincs elég jóban Lázár Jánossal, vagy azzal, hogy túl jóban van a kormánnyal, az események láncolata azonban pontosan visszakövethető.

15 évesen lett a civil VEKE, vagyis a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület alapító tagja. A VEKE éjszakai buszos menetrenddel kapcsolatos sikerein felbuzdulva az akkor még ellenzékből operáló Fidesz 22 éves korában delegálta a BKV felügyelőbizottságába, majd Vitézy 25 évesen, még a BME regionális település- és területfejlesztési szakirányos közgazdász hallgatójaként lett a frissen alapított fővárosi forgalomszervező vállalat, vagyis a BKK vezérigazgatója, az újonnan megválasztott Tarlós István főpolgármesterségének kezdetén.

Tarlós végül 2014-ben kirúgta, ebből a BKK-s időszakból a budai fonódó villamosra, a MOL-szponzorálta Bubi szolgáltatására, valamint a Budapest Go elődjének tekinthető Futárra a legbüszkébb – az E-jegyrendszer bukására és költségeire nyilván kevésbé.

A kormány 2015-ben kérte fel közlekedési stratégiáért felelős miniszteri biztosnak, majd 2016-tól egészen 2022-ig a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatójaként tervezte a máig meg nem valósult, valójában néhány időszaki kiállítást és fontos értékmentő munkát leszámítva teljesen leállított új Közlekedés Múzeum projektet.

„Hogy ki fejleszti ezt a várost, azt tisztába kéne tenni.”

Ezzel párhuzamosan Vitézy 2020-tól Fürjes Balázs mellett a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője is volt, majd a múzeumi pozíciót összeférhetetlenségi okokból otthagyva Palkovics László alatt lett a kormány közlekedési államtitkára 2022-ben.

Miután a BFK-ból az országos hatáskörrel, tehát a MÁV-ra is befolyással bíró Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) lett, a cég Palkovics László helyett Lázár János alá került, aki szinte azonnal megszüntette, majd a már folyamatban lévő nagyberuházások többségét is leállította, különös tekintettel a budapestiekre.

Vitézy Dávid a kampánya indítása óta következetesen és profin beszél minden interjújában a politikai buborékokról és a lájkbajnokságról, panaszkodásról és a láthatónál valójában nagyobb fővárosi mozgástérről, jó példaként Baranyi Krisztináról, Őrsi Gergelyről és Botka Lászlóról, továbbá Varsóról, Pozsonyról, Bécsről és Tallinról. Nem hagyja ki a hajókedvelő ohiói nyugdíjasokat, illetve az ő BKK-s vezetése alatt eltüntetett „kohószökevény” Ikarusokat sem.

A realitások talaján maradva beszélgetésünk alatt azért azt is megjegyezte, hogy „ez a program nem arra a szcenárióra készült, hogy örökké Lázár János a közlekedési miniszter.”

„A legtöbbet most tudnám tenni Budapestért”

Budapest jövője rendkívül összetett kérdés, Vitézynek terve is van bőven. Kétszáz fős BKK-rendészettel szeretne indítani, hogy a közösségi közlekedésen megszűnjenek a vészes szituációk. Újratervezné a biciklisávokat, korrigálná a félmegoldásokat és kétes közlekedési helyzeteket. Öt új villamosvonalat ígér Karácsony Gergely három jövőbeli viszonylata helyett, a HÉV-szerelvények cseréjét, illetve a pályák felújítását és bővítését pedig mindenképp átverné a kormányon.

„A buszt meg lehet oldani pár hónap alatt egy kis tervezéssel, a vasút az egy húszéves munka.”

Bővítené a buszsávokat, közben pedig öt éven belül elektromosra cserélné a Hungária körúton belül közlekedő járműveket, ami a buszflotta mintegy harmadát jelenti. Ennél hamarabb rendezné a pesti rakpart sétányát Újpesttől a Boráros térig, miközben a csapata tervezi majd a csepeli közparkot is, hiszen oda szánják többek között az új Vidámparkot, illetve az lesz majd a parti útvonal egyik fontos célállomása is.

A szállodahajókat is kipucolná a belvárosból, a külvárosban pedig – a távlati tervekben felvázolt vasúti fejlesztések jóval korábban megvalósítható kiegészítéseként – javítaná a buszos viszonylatok versenyképességét.

„Ahol rosszul állunk, ott kell a legtöbb pénzt elkölteni.”

Metróbővítés helyett a gyorsvillamosokban és az integrált elővárosi kötött pályás közlekedésben hisz, bár a Kisföldalatti bővítését napirenden tartaná Rákosrendező beépítésének fényében. Pénteken és szombaton éjszakai metrószolgáltatást szeretne, ahogy a gerincvonalakon a buszoknál is éjjel-nappali szolgáltatással készül.

A fővárosi parkolást rövid időn belül egységesíteni és digitalizálni akarja, átláthatóan a BKK alá rendelve. Autós szempontból fontos részlet, hogy - Párizshoz hasonlóan - többet fizetnének a terepjárók és a 3,5 tonna alatti tehergépkocsik, míg 2028-ra a Hungária körúton belül üzemelő házhozszállító furgonokat is kötelezően elektromossá tenné.

A ciklus végére új taxi is csak elektromos lehetne, a BKK pedig a fuvardíj húsz százalékán belül mozogva árversenyt is bevezetne a szolgáltatók között. A jelenlegi aránynál tízszer több, vagyis öt év alatt 350 kilométernyi útburkolatot újítana meg Budapesten, a Galvani hídról pedig továbbra sem tett le.

„Mindig több tervet kell csinálni, mint amennyi pénz van.”

A rozsdaövezetekben új szolgálati lakásokat szeretne magánbefektetők pénzéből, tízezrével. A volt józsefvárosi pályaudvar, Rákosrendező és a diákvárosként ismert, azóta is stagnáló Ráckevei-Duna kikötője számítanak a város aranytartalékainak. A Bubi szolgáltatásait ugyanúgy kibővítené a külső kerületekben is, ahogy Karácsony Gergely részletezi a Bubi 3.0 programjában.

A teljes beszélgetésért kattints a Spotify-ra, vagy töltsd le az adást itt.

 A teljes adás letölthető innen MP3-ban.