Egyértelműen jogszerűen mentek be az ellenzékiek a tévészékházba

Országgyűlési képviselők tegnap este beléptek a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) épületébe, hogy elérjék: a közmédia ismertesse a napok óta tartó tüntetéssorozat követeléseit. A biztonságiakkal való, néhol az amerikai rajzfilmeket idéző kergetőzés végül reggel odáig fajult, hogy testi kényszerrel távolították el az épületből a fegyveres biztonsági őrség tagjai Szél Bernadettet és Hadházy Ákost. Az MTVA biztonsági ügyeletese már éjszaka büntetőeljárással fenyegette a képviselőket, ma pedig birtokvédelmet kért az MTVA vezérigazgatója.

A parlamenti képviselőknek az MTVA épületébe való belépése egyértelműen jogszerű volt: az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 98. § (4) bekezdése szerint

A belépésnek és (a formális logika szabályai szerint ebből következően szintén jogszerű) benntartózkodásnak annyi korlátja van a törvény szerint, hogy az nem eredményezheti az érintett szerv, jelen esetben az MTVA rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.

Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy az MTVA a közmédia számára kizárólagosan gyárt hírműsorokat. A közmédia feladata a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 83. § (1) bekezdés m) pontja szerint egyebek mellett a „kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás.” A valamennyi ellenzéki párt részvételével napok óta folytatódó tüntetés követeléseinek ismertetése pedig bizonyosan a kiegyensúlyozott és tárgyilagos hírszolgáltatás körébe tartozna.

Az élő közvetítés és a közzétett hírek alapján ettől függetlenül sem tettek egyébként semmi olyat, ami az MTVA rendeltetésszerű működését bármilyen kis mértékben is megzavarta volna. A pártmédia-munkások lelkének kiegyensúlyozottságában esetlegesen okozott zavar nem egyenlő az MTVA rendeltetésszerű működésének sérelmével.

Minderre figyelemmel nem álltak fenn a törvényi feltételei annak, hogy a fegyveres biztonsági őrség tagjai testi kényszerrel, tehát erőszakkal távolítsanak el két országgyűlési képviselőt a székházból. Mivel a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 11. pont b) alpontja alapján az országgyűlési képviselő hivatalos személy, a velük szemben jogszabályi alap nélkül alkalmazott testi kényszerrel kapcsolatban alappal vethető fel annak a gyanúja, hogy

A fegyveres biztonsági őrség nem vagyonvédelmi szolgálat: nem a tulajdonos jogos önhatalmát gyakorolja, hanem az állami erőszakmonopólium egyik érvényesítője. Az állami erőszakmonopólium körébe tartozó kényszerítő eszközökkel szemben pedig az országgyűlési képviselőt védi a mentelmi joga: vele szemben csak bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén való tettenérés esetén lehet kényszerintézkedést alkalmazni – ami viszont nem a fegyveres biztonsági őrség, hanem a rendőrség vagy más szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozik.

Ha elkövetett is volna bűncselekményt Szél Bernadett vagy Hadházy Ákos, a fegyveres biztonsági őr az 1997. évi CLIX. törvény 10. § (1) bekezdése alapján csak a rendőrség megérkezéséig tarthatja vissza vagy a rendőrségre állíthatja elő az ellenszegülő vagy bűncselekményt elkövető személyt, de maga az erőszakos eltávolításról nem intézkedhet. Az MTVA fegyveres biztonsági őrei ezért minden bizonnyal egyaránt megsértették a rájuk vonatkozó törvényi szabályokat és az érintett országgyűlési képviselők mentelmi jogát.

A két országgyűlési képviselő már csak azért sem követhetett el egyébként bűncselekményt, mert – a biztonsági ügyeletesének állításával szemben – a Btk. 459. § (1) bekezdés 21. pontja alapján

A büntető törvénykönyv a médiatartalom-szolgáltatókat eleve nem sorolja a közérdekű üzem körébe, ráadásul az MTVA maga nem is médiatartalom-szolgáltató, csak kizárólagosan gyárt a közszolgálati média számára műsorokat. Ha meg is zavarták volna a képviselők az MTVA működését, azzal pro forma egy filmgyár/műsorgyár működését zavarták volna meg, ami viszont a közüzemek büntetőjogi védelmében nem részesül.

A magam részéről csak remélni tudom, hogy a helyzet jogi elemzése még az értelmes közbeszéd része marad. Ebben mindenkinek megvan a maga felelőssége, de a nagyobb felelősség terhe mindig a közhatalom gyakorlóira esik.

A szerző ügyvéd, alkotmányjogász,  a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára 2008-2010 között.