Covid járvány nyári szünet előtt

Május 22-én a Kossuth rádió esti Krónika műsora azzal kezdődött, hogy még néhány tízezer hiányzik az ötmillió oltott eléréséhez. Az adás közben, nem sokkal hat óra előtt érkezett a hír, hogy a miniszterelnök közösségi oldalán bejelentette, elértük az ötmilliós határt, ezért éjféltől elrendeli a járványügyi kényszerintézkedések oldásának harmadik lépcsőjét.

Pünkösdvasárnap 0 óra 0 perckor tehát, az előzetes terveknek megfelelően, életbe lépett a szigorítások eddigi legteljesebb feloldása. Ahogy a három és fél milliós, illetve négymilliós átoltottsági határ elérése is a terveknek megfelelően teljesült. Vajon az ehhez kötött engedmények mennyiben köszönhetők a védőoltásoknak, azaz a napi esetszámok csökkenése ilyen mértékben folytatódott volna akkor is, ha az oltási kampány kevéssé sikeres? Nem tudhatjuk, kontrollcsoport híján. Sokan számítottunk arra, hogy az április 24-i elhamarkodott nyitás, az önfeledt utcabálok, az Erzsébet téri éjszakai vonatozás a járvány ismételt berobbanását eredményezi. Habár a csökkenés közben voltak emelkedést jelző napok, és a szennyvízben mért koronavírus-mennyiség néhány településen emelkedett, a járványügyi mutatók folyamatosan javulnak, a védőoltásokra pedig szükség van.

Jóslás székletből

A történelem során annyi mindenből próbálták a jövőt megmondani, a csirkebéltől a kávézaccig. Ezekkel ellentétben a szennyvíz mikrobiológiai vizsgálata nem tudománytalan, csak a széles körű magyarázata maradt el. Légúti fertőzést okozó kórokozók (amilyen a koronavírus mellett az influenza vírusa is, többek között) nemcsak cseppfertőzéssel, belélegezve fertőzhetnek, hanem a tápcsatornán keresztül is. Nem véletlenül rendelték el tavaly a védőkesztyű viselését és a kézfertőtlenítést is a maszkviselés mellett, és gondolhatunk a madárinfluenzára, ami a vándormadarak ürülékével fertőzte végig a világot. És mivel a kórokozó amilyen úton jut be, ugyanazon is távozik, ezért a fertőzött emberek székletével a szennyvízbe kerül. Már a lappangás szakaszában, azaz a tünetek jelentkezése előtt (és értelemszerűen a tünetmentesen lezajló emberekből is), ezért jelzi érzékenyen a fertőzések várható alakulását.

Barát-ellenség felismerő rendszer

Detre László magyar biokémikus a testidegen anyagokat nevezte antiszomatogénnek, aminek rövidebb változata, az antigén terjedt el az immunológiában. Ezek olyan szerves makromolekulák, amiket a szervezet idegenként, ezzel potenciális veszélyforrásként azonosít, és ennek megfelelő válaszreakciót indít védekezésül. Az immunrendszer kialakulása közben a saját szervezetének antigén-tulajdonságú molekuláit katonai kifejezéssel élve „barátként” tanulta meg felismerni, és ezekkel szemben nem reagál. Minden, ami ezektől eltér, az „ellenség”. A válaszreakció lehet sejtes, illetve az antigénnek megfelelő specifikus antitestek (ellenanyagok) termelése. Az antigének kémiailag fehérjék vagy nagy molekulájú szénhidrátok. Ebből következik, hogy minden élő vagy élőszerű szerveződés, még a legkisebb vírus is, számos antigén-tulajdonságú molekulával rendelkezik. Ezek között szerepel a fertőzőképességben kitüntetett szerepet betöltő struktúrák mellett a megtapadást, behatolást, a szervezet működését átprogramozó, a vírusérést és a kiszabadulást irányító, a vírus korai és késői fehérjéinek nevezett molekulák sokasága is. Minden kórokozónak számos antigénje van.

Védettségi szintek

A fogékony szervezet a kórokozóval (annak antigénjeivel) találkozva immunrendszere révén védettséget alakít(hat) ki, és ez – kórokozótól, antigénektől, saját élettani állapotától, függően – hosszabb-rövidebb ideig, akár egy életre szólóan fennmaradhat. A védettség eléréséhez a betegség átvészelését választani kockázatos. Betegnek nem jó érzés lenni, és bele is lehet halni. Ilyenkor nem számítanak a statisztikák, járványügyi mutatók. Mindenkinek csak egy élete van, azt az egyet elveszíteni 100%-os halálozást jelent neki. 

Sokat olvashattunk a különböző védőoltások elvéről, technológiákról. Ezen a téren lassan mindenki birtokában lehet azoknak az információknak, amikből meghozhatja a saját, helyesnek vélt döntését. Abban minden hozzáértő véleménye egyezik, hogy bármelyik oltást is kapja valaki, az megfelelő védelmet nyújt számára – és a közösség számára. A védőoltás egyik indoka, hogy megvédi az oltott személyt a fertőződéstől vagy a fertőzés súlyos következményeitől. Ez az egyéni immunizáció. A második pedig, hogy hozzájárul a járvány leállításához azzal, hogy ő nem betegszik meg, nem fertőz meg mást, nála elakad a terjedés. Ezzel a közösségi immunizációhoz járul hozzá. 

Aki kapott egy oltást, egy héttel ezelőtt, és már visszanyerte az utazási, bulizási, sörözési szabadságát, csak akkor fog tudni hozzájárulni a közösségi védelemhez, ha az oltás típusának előírt második dózist is megkapta, és a szervezetében kialakult a várt hatás! Ez még bizonyosan nem jelent 5 millió magyart. Biológiai rendszerekben (amilyen az ember is, az ember-vírus, ember-antigén kapcsolat is) az „átlagos” nem „mindenkit” jelent. Nem lesz mindenki védett, aki oltást (és ezzel oltási bizonyítványt) kapott.

Gyógyszertári gyorstesztek

Már az elmúlt évben is komoly vita alakult ki a „tesztelés” kérdésében, anélkül, hogy a vitázók megfogalmazták volna, mit is értettek alatta. Laboratóriumi tesztekkel lehet kimutatni egy betegmintából a kórokozót, ezáltal mikrobiológiai diagnózist adva a fertőzés klinikai tünetei mellé, és ugyanígy lehet azonosítani a fertőzést hordozó és terjesztő személyeket is. Ezek a tesztek nélkülözhetetlenek a beteg gyógyításában és a prevencióban egyaránt. És szintén laboratóriumi vizsgálatokkal lehet kimutatni a beteg vérében a specifikus ellenanyagoknak a fertőzés különböző fázisaiban (IgM, IgG), illetve a nyálkahártya-immunitás során megjelenő osztályait (IgA). Ezek mennyiségi meghatározásával eldönthető, valaki a fertőzés éppen kezdődő vagy már előrehaladott fázisában van-e, átesett-e a fertőzésen, illetve fogékony-e azzal szemben. A pontosabb meghatározást az automatizált ELISA-technika biztosítja, 

De bármennyire is intelligens vizsgálatnak tűnnek ezek, igazából rendkívül primitív kémiai reakció történik: a tesztbe kötött antigénhez kötődik a vérben található (ha található!) antitest, ami látható (és a mennyiségi meghatározás során mérhető) reakciót ad. Tehát nem a kórokozóval szemben termelődött antitesteket mutatja ki (ezzel egyértelműen eldöntené a feltett kérdést: van-e immunválasz), hanem azokat az antitesteket mutatja ki, amik a gyártó által a tesztbe rakott antigénekkel szemben termelődtek. Ez óriási különbség! 

Mivel egy kórokozónak (bármely kórokozónak, így a Covidnak is) számos antigénje van, ha a tesztben csak a tüskefehérje vagy annak egy részlete van, akkor negatív eredményt ad a vizsgálat, ha: 1) nem találkozott a beteg koronavírussal, ha 2) találkozott, de annak a tüskefehérjéje lényegesen megváltozott szerkezetű volt, ha 3) a diagnosztikum gyártója más forrásból származó vagy rosszabb minőségű antigénnel dolgozott. És negatív lesz a vizsgálat akkor is, ha a tüskefehérjével szemben valami okból nem (biológiai rendszer, ugye), de a vírus többi antigénjével szemben nagyon is képződött ellenanyag. Aki néhány évet eltöltött mikrobiológiai laboratóriumban, azt is tudja, az ugyanarra a célra árusított diagnosztikumok (tesztek, készítmények stb.) között óriási különbségek vannak, habár mindegyik rendelkezik az összes szükséges tanúsítvánnyal. Ahhoz kell a tapasztalat, hogy ki lehessen választani a pluralizmus tengerében azokat a készítményeket, amik nem feltétlenül olcsók, de jók, valós (vagy a leginkább valós) eredményt adják. Ha a tender elbírálásakor az ár a döntő, vagy a laboratórium nyereségorientált, nem ezek lesznek a befutók. 

Negatív lehet a szerológiai eredmény akkor is, ha nem antitestválasz, hanem sejtes immunitás alakult ki, ahogy szoktak érvelni az ellenanyag-meghatározással szemben. Ennek igazolása valóban nem történik rutinszerűen, de akinek pozitív lett az ellenanyag-vizsgálata, az már megnyugodhat, hogy ő már védett, és ez önmagában megéri.

Oltások

Az egyik indikáció tehát a személyes védelem. Az S (tüske) fehérje a tüdő légzőhámhoz tapadását biztosítja, miatta fog meghalni a beteg a lélegeztetőgépen. Ha ezzel immunizálnak, elkerüljük a súlyos lefolyást, de megbetegedhetnek egyéb szervek, hordozhat, terjeszthet. Akkor lehet egyetlen antigénnel végezni a vakcinációt, ha az a kórokozó minden törzsében mindig megtalálható, szerkezete stabil, konzervatív (azaz időben nem fog megváltozni, antigenitását elveszíteni), és jó immunogén. A DiPerTe védőoltás három baktérium okozta fertőzés, a torokgyík, a szamárköhögés és a merevgörcs ellen biztosít védelmet. Ezeket a betegségeket a szaporodó baktériumok által termelt és kiválasztott toxinok (exotoxinok) alakítják ki. Az oltóanyag pedig ezeknek a toxinoknak az inaktivált, toxikus hatását elveszített, de immunválaszt kiváltó módosulatait, toxoidokat tartalmazza. A beteg így találkozhat a toxintermelő baktériummal, az megtelepedhet benne, szaporodhat, termeli a toxint szorgalmasan. De a klasszikus fertőzés nem fog, nem tud kialakulni, mert a toxinnal szemben termelt antitest védelmet nyújt. Minden évben van toxintermelő Corynebacterium diphtheriae és Bordetella pertussis okozta fertőzés, de egyszerű felső vagy alsó légúti fertőzés képében. Ami a fulladás helyett pl. egy garatmandula-eltávolításban csúcsosodik ki, ami mégis csak jobb megoldás.

Az RNS-vírusokra itt most nem részletezendő okok miatt a gyakori változékonyság a jellemző, antigénjeik szezonról szezonra (pl. influenza) vagy egyetlen zajló fertőzés alatt a betegben (AIDS) is annyira megváltoznak, hogy az immunrendszer számára új ingerként jelennek meg, elölről kell kezdeni velük szemben a védekezést. A koronavírus genetikai információja is RNS-alapú. Egy év alatt már sokadik, a kezdetinél virulensebb mutánsánál tartunk. 

A védőoltás másik jelentősége a közösségi immunitás létrehozása. Ha az oltott ugyan maga nem betegszik meg, de a kórokozót tünetmentesen hordozni és másoknak átadni képes, azzal a fertőzés megszakításában ő nem vesz részt. Ha viszont az oltóanyag több antigént is tartalmaz, a specifikus immunválasz összetettebb lesz, ugyanazt a kórokozót egyidejűleg több ponton ismeri fel és támadja. Ezzel a védekezés megsokszorozódik. Még ha az egyetlen kitüntetett antigénnel szembeni válasza gyengébb is a többi oltóanyagénál, amikből viszont a többi antigén hiányzik.

Diszkrimináció

A kórokozók nem válogatnak. Megfertőznek mindenkit, aki hagyja magát. Az már a Covid–19-járvány legelején is tudott volt, hogy a fiatalabb korosztályok sem védettek vele szemben, csak a fertőzések gyakorisága kisebb. De 2 éves kor alatt is fordult elő már akkor is fertőzés, súlyos kimenetellel is. Hogy a védőoltásokat a legutóbbi időkig nem terjesztették ki mindenkire, annak az oka másban keresendő. 

Az emlékezetes Contergan-ügy óta a gyógyszergyárak még óvatosabbá váltak. A legtöbb gyógyszer használati utasításában szerepel, hogy nem adható 16 éves kor (vagy valami hasonló korhatár) alatt, valamint a terhesség első, második és harmadik trimeszterében. És nem azért, mert tudottan ártana, hanem azért, mert nem tudják, hogy esetleg nem ártana-e. Mert ezt a kockázatot nem merik vállalni. Mert hiába történtek megfelelő számban vizsgálatok egészséges felnőtt önkéntesek bevonásával, a gyerek nem kicsi felnőtt. A terhesség különleges élettani állapot, ami alatt a várandós szervezetében merőben más folyamatok zajlanak, és egy magzat fejlődik. A kockázat túlságosan nagy. Ahogy annak a kockázata is túlságosan nagy, hogy a várandósakat és a fiatalokat meghagyják a fogékonyság állapotában, a természet kényére-kedvére bízva őket. Ezt felismerve gyorsulhattak fel azok a vizsgálatok, amelyek azt eredményezték, hogy egyre több Covid-vakcinát kiterjesztettek erre a két csoportra is.

A vírus nem vándorol

Remélhetjük, hogy a nyarunk viszonylagos szabadságban telhet. A járványügyi mutatók erre feljogosítanak. Ha az oltási kedv ősszel is folytatódik, elérhetjük a közösségi védettséget. Az utazási és a koncertszezon kedvéért azok a fiatalok is jelentkeztek az oltásra, akiknek tudatába beleégették tavaly azt a hamis képzetet, hogy a Covid csak az idősekre jelent veszélyt. Ha a második oltást nem veszik fel, lehet, hogy ők maguk nem fognak megbetegedni, de a járványláncolatot nem fogják megakasztani. Remélnünk kell, hogy az idei nyár nem olyan fékevesztett happeninget hoz, mint a tavalyi, mert annak a második hullám lett a következménye. A légúti fertőzések szezonalitásának megfelelően most hanyatlóban van a járvány. Még adott minden feltétel a visszatértéhez. 

A szerző mikrobiológus, főiskolai tanár, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszék ny. vezetője

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. 

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép: SARS-CoV-2 gyorsteszt. Fotó: Louisa Gouliamaki / AFP)