Az amerikaiakhoz átállt KGB-vezető, aki nem csinált titkot a módszereiből

2020.11.23. 12:32

Bezmenov neve még az idén, nyár végén merült fel ismét, egészen konkrétan a Call of Duty: Cold War című videójáték trailerében, amely nemrég jelent meg.

A trailerben egy 1980-as évekbeli régi videófelvételt láthatunk, amelyben egy napjainkban már ismeretlen férfi megdöbbentő dolgokat magyaráz az úgynevezett szovjet „aktív intézkedésekről”, amelyek az USA fokozatos gyengítésére és megtörésére irányuló cselekvések komplexusát alkotják. Ez a személy nem valamilyen színész, hanem Jurij Bezmenov, a KGB „árulója”, aki egy 1985-ös interjúban beszélt az Egyesült Államoknak arról a pszichológiai háborúról, amelyet a szovjetek folytattak az amerikaiak ellen.

Jurij Bezmenov 40 évvel ezelőtt népszerűsége csúcsán volt. Nyíltan beszélt arról, hogyan konspiráltak a szovjet kémek az USA elleni politikai és ideológiai háborúban. Szavaival nemcsak akkoriban sokkolta a világot, bőven találunk párhuzamokat napjaink eseményeivel is.

Bár a trailer ezt állítja, arra nézve nincs konkrét információ, hogy Bezmenov figyelmeztette volna az amerikaiakat a Perseus fedőnevű szovjet kém behatolására az amerikai hírszerzőhálózatba. Ez a titokzatos kém (aki a játékban is szerepel) – ha valaha is létezett – a negyvenes években a Manhattan-projekt keretében dolgozott, és állítólag ő lopta el az atombomba első terveit a szovjetek számára.

Ugyanakkor, amiről viszont Bezmenov tényleg beszélt, azok az „ideológiai felforgatásként” ismert módszerek voltak, amelyeket a KGB más országok destabilizásához, leigázásához használt. Ezek a leleplezések az 1980-as évek végén sokkolták az amerikai társadalmat, és természetesen a CIA és a nemzetbiztonsági szakemberek alaposan foglalkoztak velük, de talán mégsem eleget, mert párhuzamokat napjainkban is találunk az „aktív intézkedések” lépéseihez...

Jurij Bezmenov fiatalon (Forrás: YouTube)
Jurij Bezmenov fiatalon (Forrás: YouTube)

Menekülés a szovjetektől

Mielőtt azonban megnéznénk, miket állított a volt KBG-főnök a nyolcvanas években, érdemes kicsit visszanézni korai éveire. Bezmenov nem panaszkodhatott a Szovjetunióban töltött életére. Mivel egy magas rangú katonatiszt fia volt, minden út nyitott volt előtte. Azonban már fiatalkorában igencsak csalódott a kommunista valóságban, már ekkor felismerte, amit később a „Szerelmes levél Amerikába” című könyvében papírra is vetett:

A marxizmus-leninizmus ideológiája abszolút hamis rendszer, amely nem jár semmilyen előnnyel, az általa ígért „munkavállalói paradicsom” hazugság.

Amennyire utálta Bezmenov a kommunizmust, annyira nagy Távol-Kelet-rajongó volt, korai életét ennek a régiónak szentelte, és miután elvégezte a Moszkvai Állami Egyetemet, ahol India nyelveit, kultúráját és történelmét tanulmányozta, ebben az országban vállalt fordítói, majd később újságírói munkát. Abban az időben vette fel a KGB is...

De hogyan történhetett, hogy a rezsim ekkora ellensége és a „szabad világ” hatalmas csodálója csatlakozott a szovjet titkosszolgálathoz? Bezmenov ezt ezekkel a szavakkal indokolta:

Egy szovjet újságíró akkoriban nem mondhatott egyszerűen nemet a KGB-nek. Ha életben, szabadon akart maradni, folytatni a karrierjét és külföldre utazni, egyszerűen együtt kellett működnie a KGB-vel, vagy el kellett szenvednie ellenállása negatív következményeit.

A másik ok az volt, hogy remélte, valamilyen módon ki tudja játszani őket, addig folytatva a „játékot”, amíg tisztábban átlátja, mi legyen a következő lépés.

Jurij Bezmenov így tehát KGB-ügynökként hamarosan visszatért Indiába, ahol egy szovjet nagykövetségen dolgozott sajtótisztként, de valójában részt vett az ország szovjet befolyási övezetének megteremtésében, a helyi tisztviselők megvesztegetésével, korrupciójával és zsarolásával foglalkozott, illetve megpróbált bejutni a az indiai politikai elit belső köreibe.

Bezmenovot még az újdelhi nagykövetség titkos, úgynevezett Kutatási és Ellenpropaganda Csoportja egyik osztályának vezetőhelyettesévé is kinevezték. Azonban mégis úgy döntött, hogy elég volt a Szovjetunióból, és átáll az amerikaiakhoz.

1970. február 8-án hippi álruhát vett fel, és egyszerűen lelépett, hogy aztán később Tomas Schuman néven Kanadában jelenjen meg az új identitását használva, amelyet a CIA-tól kapott. Később, az 1980-as években az Egyesült Államokba költözött.

„Ideológiai felforgatás”

Új hazájában Bezmenov nagy népszerűségnek örvendett számos interjújának, könyvének és cikkének köszönhetően, amelyekben – mint mondta – megpróbálta ráébreszteni a nyugati lakosságot „a szovjet rendszer realitására” és arra az ideológiai felforgatásra, melynek módszereit a Call of Duty trailerében is konkrétan kielemezte.

Ennek a szovjetek által vezetett pszichológiai hadviselésnek a volt KGB-ügynök szerint a célja az volt, hogy meggyőzze az ellenséges állam népét arról, hogy minden olyan döntést, amelyet valójában a saját hátrányukra hoznak, saját elfogadásuk és akaratuk alapján hoznak meg.

A KGB feladata az volt, hogy hasznos idióták homogenizált tömegévé változtassa őket.

Bezmenov az „aktív lépések” folyamatának négy szakaszát nevezte meg.

  1. Demoralizálás
  2. Destabilizálás
  3. Krízis
  4. Normalizálás.

Nézzük meg konkrétan, a volt KGB-ügynök mit értett ezeken a kategóriákon.

Деморализовать (Demoralizálás)

Az első a „demoralizálás”. Bezmenov szerint 15–20 évbe telik egy egész nemzet demoralizálása – ez az idő elég ahhoz, hogy az ország fiatal, tanuló generációját „oktassák” a marxista eszmék terjesztésével, ideológiailag befolyásolják és radikalizálják őket. Az országba beszivárgott ügynökök és a titokban a szovjetek által támogatott közszervezetek és mozgalmak „hamis hősöket” dicsőítenek, és fals példaképeket állítanak a társadalom elé, egyben eltávolítják az ország „szellemi gerincét”. Ennek egyik eszköze az adott országban legelterjedtebb vallás, amely ellen nem harcolnak – épp ellenkezőleg –, hanem a saját céljaikra felhasználva kommersz és átpolitizált ideológiát gyártanak belőle, az eredeti szentség helyett egyfajta „szórakoztatássá” alakítják át.

Дестабилизация (Destabilizáció)

Bezmenov állítása szerint az ideológiai felforgatás „destabilizációnak” nevezett második szakaszában, amely a tervek szerint 2–5 évig tart, a célnemzet belső intézményeit nyomás alá helyezik a radikális nézetekkel bíró „képzett” fiatalok tömegei, akik így mély politikai, gazdasági és társadalmi válságot okoznak az országnak. Az állam kénytelen egyfajta „Nagy Testvérré” válni, amely az összes hatalmat a kezében tartja, eltávolítva a hagyományos amerikai értékeket, például a szabadságot, a „hatalom megosztását” és a munkásmozgalmat. A célállam külpolitikáját megbénítja az internacionalizmus és az elszigeteltség, ami nem hagy más választást számukra, mint javítani a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokon.

Кризис (Krízis)

Csak három hónapra van szükség ahhoz, hogy a harmadik szakasz – az úgynevezett „krízis” – beindulhasson. Ennek során a radikálisok és az „alvó” szovjet ügynökök megpróbálják

a lehető leggyorsabban és legkíméletlenebbül megragadni a hatalmat.

Ha a szovjet felforgatás két korábbi szakasza addigra sikeresen lezárult, az amerikaiak többsége annyira összezavarodik, hogy akár új „erős” vezetőket is elfogadhat, akik „tudnak beszélni az oroszokkal”. Bezmenov szerint a hatalomváltás ilyenkor egy polgárháborúval valósulhat meg, és a szovjet beavatkozásra már nincs is szükség.

Нормализация (Normalizálás)

Az utolsó szakaszban – amit Bezmenov „normalizálásnak” nevez – a „barátságos” szovjet katonák az amerikai városok utcáin sétálnak majd az amerikai katonákkal és az „új” rendőri erőkkel a „rend és a nyugalom helyreállítása érdekében”. A volt „forradalmárokra”, akik segítettek átvenni a hatalmat, már nincs szükség, így börtönökbe kerülnek, vagy egyszerűen csak megölik őket. Bezmenov szerint így

„A hasznos idióták befejezik munkájukat...”

Az ország teljesen szovjet ellenőrzés alá kerül, és csatlakozik Vietnám, Nicaragua és Észak-Korea klubjához. Hogy egy kicsit ismét a Call of Dutyt idézzük:

„Game Over.”

Bezmenov befolyása és hatása az utókorra

Ha a dolgok valóban ennyire rosszra fordulnak, mit tanácsolt a volt KGB-ügynök az amerikaiaknak?

A szubverzió elleni legáltalánosabb megoldás, amelyet felajánlhatok – a teljes folyamatot tekintve –, hogy többet ne támogassa a felforgatókat. Ön továbbra is egy szabad társadalomban él, és képes arra kényszeríteni a megválasztott politikusokat, hogy változtassanak politikájukon a kommunista világ irányában. Számos amerikai hazafias csoport és szervezet van, amely jól tájékozott, és sok, az enyémnél is jobb megoldás van a tarsolyában, hogy leküzdje az ideológiai felforgatás által okozott károkat. Keresse meg ezeket a csoportokat, csatlakozzon hozzájuk, és TEGYEN valamit.

Hogy mennyire voltak igazak a nyolcvanas években az 1993-ban (54 éves korában állítólag szívinfarktus miatt, amelyet az alkoholizmusának tulajdonítottak) elhunyt Jurij Bezmenov szavai, azt százszázalékos biztonsággal nem tudhatjuk, hiszen az általa megjósolt konkrét események végül nyilván nem történtek meg, a politikai és hírszerzői játszmák kulisszái mögé viszont ennyi év elteltével is nagyon nehéz belátni. Az egészen biztos, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok Nyugaton nem hagyták figyelmen kívül szavait és információit, és a nyolcvanas évek óta folyamatosan tanulmányozták ezeket, hogy megértsék nemcsak a Szovjetunió, hanem a modern Oroszország tevékenységének jellegét is.

Ami a jelenlegi helyzetet, az elmúlt évek eseményeit vagy akár a politikai vezetőket és a hozzájuk kötődő híreket illeti, nem nehéz a megfelelő párhuzamokat sem megtalálni. Hogy a nemrég megjelent Call of Duty: Black Ops Cold War trailere által „felélesztett” volt KGB-ügynök gondolatmenete és információi mennyire tekinthetők aktuálisnak – akár több országra vonatkozóan is –, azt mindenkinek a fantáziájára bízzuk...

Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM