Az amerikai kisváros, amiről lepattant a spanyolnátha

Az 1918 és 1920 között pusztító spanyolnátha a történelem legsúlyosabb influenzajárványaként 40-50 millió, durvább becslések szerint százmillió ember halálát okozta a világon. A több hullámban a bolygón végigsöprő betegség szinte mindenhol elérte az embereket. Persze ahogy az lenni szokott, itt is voltak kivételek, például az amerikai Colorado államban található Gunnison nevű kisváros, ami 

Mivel a betegség Amerika-szerte mindent letarolt, ami az útjába került, és sorra bénította meg a nagyvárosok kórházait és halottasházait, jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis hogy csinálták. A válasz nagyon egyszerű: nagyon szigorú karanténnal.

A coloradói hegyekben található, mezőgazdasággal és bányászattal foglalkozó Gunnisonban ekkoriban csupán nagyjából 1300-an éltek, de így is jó okuk volt a félelemre. A várost két vasútvonal is összekötötte Denverrel, illetve más, jóval sűrűbben lakott központokkal, amiket elég komolyan érintett a spanyolnátha. Az állami feljegyzések alapján Coloradóba szeptember 20-a körül hurcolta be a betegséget egy csapat, Montanából érkezett katona – akik közt tizenhárman súlyos betegek voltak –, a kór pedig nem is maradt sokáig Boulder városában, hanem rohamosan terjedni kezdett.

Az egészségügyi tisztviselők október 5-én hívták fel a figyelmet először a betegségre, az akkori kormányzó, Julius Gunter pedig október 16-án elrendelte minden nyilvános és privát csoportos esemény beszüntetését az államban, ekkor azonban már Colorado nagy részét térdre kényszerítette az influenza. Nem úgy Gunnisont, ahol az akkoriban terjesztett lap, a Gunnison News-Champion

• már szeptember végétől hétről hétre legalább egy címlapi cikket szentelt az influenza elleni küzdelemnek, és praktikus tanácsokkal látta el a helyieket a megelőzéssel és a kezeléssel kapcsolatban,
• október 10-én pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az influenza vészesen közelít, és bár Gunnisonban egyelőre egyetlen bizonyított esetről sem tudni, a környező városok mindegyikében megjelent már a kór.

Gunnison vezetése ekkor döntött úgy, hogy nem várnak tovább, hanem fogják magukat, és elzárkóznak a világ elől. Dr. FP Hanson megyei orvos azt írta, hogy az országon egy rémisztő léptékű járvány söpör végig, ezért úgy határozott, hogy szigorú karanténnal zárja el Gunnison megyét a világ többi részétől. Ez így is lett, a főútvonalakra kerítést húztak fel a megye határainál, az autósokat pedig táblákkal és lámpákkal tájékoztatták arról, hogy vagy megállás nélkül áthaladnak a megyén, vagy alávetik magukat az ott érvényben lévő karanténnak. A vonattal érkezőket is rögtön karanténba tették, a távozni kívánóknak pedig leszögezték, elmehetnek, de ha vissza is akarnak térni, készüljenek fel az önkéntes karanténra. A megyében emellett bezárták az iskolákat és a templomokat és betiltották a különféle összejöveteleket is.

Azt, hogy az intézkedéseket be is tartsák, egyebek mellett azzal garantálták, hogy teljes mértékben egy másik orvos, Dr. JW Rockerfeller kezébe helyezték a város és a megye irányítását. Amikor a helyiek jelentették, hogy két motoros és egy vonattal érkezett utas nem akarja betartani a karantént, a seriff nem teketóriázott sokat, egyszerűen börtönbe vágta őket.

A kívülállók ebből talán megtanulják, hogy mi Gunnison álláspontja a kérdésben. Nálunk nincsen influenza, és nem is szeretnénk, hogy legyen

– mondta Rockerfeller (aki a látszólagos hasonlóság ellenére nem összetévesztendő a híres olajmilliárdos Rockefeller-családdal).

A teljes karantént négy hónap után, februárban oldották fel, miután Coloradóban elkezdtek csökkenni az influenzás esetek. Bár a márciusi harmadik hullám így már elérte a várost, a nagyjából száz esetből egy sem végződött halállal. Emiatt Gunnisont később vizsgálták is a kutatók, hogy megállapítsák, pontosan hogyan sikerült megfékezniük a járványt, a Michigan Medical School 2006-os jelentése alapján azonban nincsen hatalmas tanulsága a történetnek. A kutatók szerint az intézkedések hatékonysága és az alacsony népsűrűség mellett a szerencse is jelentősen közrejátszott a dologban, a karantén előtt ugyanis könnyedén felüthette volna a fejét az influenza a megyében.

A történetből így is azt lehet kiolvasni, hogy a karantén a megfelelő megoldás – ez ugye hétszáz éve már az olaszoknál is működött –, ám hiba lenne azt képzelni, hogy egy coloradói kisváros száz évvel ezelőtti megoldása egy az egyben átültethető lenne a 21. századba, egy másik betegség elleni harcba. A feljegyzések hiánya miatt sajnos azt sem tudja senki, hogy a helyiek hogy a fenébe viselték el a szigorú karantént négy hónapon át, pedig ez a mostani helyzetben is hasznos lehetne.

(Guardian)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!