A Twitter főnöke nem büszke Trump letiltása miatt

Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója élete talán egyik legnehezebb döntését hozta meg, amikor Donald Trumpot, az Egyesült Államok leköszönő elnökét letiltotta a Twitter platformjáról. Azt is hozzátette, hogy ez a tilalom részben a Twitter kudarca is volt, amely nem tett eleget az egészséges beszélgetés elősegítéséért a platformjain.

A Twittert a döntés nyomán egyaránt dicsérték és bírálták – utóbbi reakciókat meglepő helyekről is kapta: például Angela Merkel, német szövetségi kancellár és López Obrador mexikói elnök (mindkettőjüktől távol állnak Donald Trump politikai céljai vagy hitvallása) például egyaránt elítélték a lépést.

Maga Jack Dorsey is rosszul érezte magát a döntés miatt: egy hosszú tweetszálban írt arról, hogy nem ünnepelte és nem érezte büszkének magát a tilalom miatt, amely a Capitolium múlt heti zavargása után jött létre. Viszont azt is megismételte, hogy az amerikai elnököt „egyértelmű figyelmeztetés” után távolították el a Twitterről.

Mivel a Twitteren és azon kívül is emberek fizikai biztonságának fenyegetése volt a tét, így a rendelkezésünkre álló legbiztosabb információk alapján hoztuk meg ezt a nehéz döntést.

– hangsúlyozta Dorsey.

A Twitter elnöke azt is elfogadta, hogy ennek a lépésnek súlyos következményei lehetnek a nyílt és szabad internet tekintetében.

Az, hogy ezeket a döntéseket meg kellett hozni, megtöri a nyilvános diskurzust. Megoszt mindannyiunkat... És emellett veszélyes precedenst is teremt.

„Agyamban kopasz cenzor ül, minden szavamra ezer fül...” (URH)

Dorsey kitért arra a nagyon komoly vádra is, hogy innentől kezdve akkor a technológiai cégek főnökei kizárólagos döntést hozhatnak arról, hogy kinek lehet hangja az interneten – ez pedig nem más, mint kőkemény cenzúra.

Amikor egy cég üzleti döntést hoz a moderálás érdekében, az más, mint amikor egy kormány megszünteti a szabad közbeszédhez való hozzáférést, mégis ugyanilyen érzést kelthet.

– állítja Dorsey.

Sok felhasználó szerint viszont a felhasználók, bejegyzések és tweetek eltávolításával nem kevesebbről van szó, mint az amerikai alkotmány első kiegészítése („First Amendment”),

A nagy techcégek erre válaszul azzal érvelnek, hogy mivel magánvállalkozások, és nem állami szereplők, így ez a törvény rájuk nem alkalmazandó, ha a saját platformjaikat moderálják. Éppen ezért a Facebook és a YouTube is lépéseket tett az elnök elhallgattatására, az Amazon pedig leállította a támogatói által széles körben használt Parler alkalmazást, végül a Snapchat tette fel az i-re a pontot azzal, hogy Trumpot ez a platform is végleg kitiltja. Határozatlan időre már eddig is felfüggesztették, most viszont végleg úgy döntöttek, hogy „a közbiztonság érdekében és a félretájékoztatás, gyűlöletbeszéd és erőszakos cselekmények terjesztésére tett kísérletei alapján” véglegesen megszüntetik Trump fiókját.

Hétfőn a német kancellár szóvivője azt mondta, hogy „problematikusnak” tartja a közösségi média betiltását. A mexikói elnök pedig azt mondta: „Nem szeretem, ha bárkit is cenzúráznak.”

Joe Biden, a megválasztott amerikai elnök kijelentette, hogy azt akarja, hogy a Facebook és a Twitter társaságai tegyenek többet a gyűlöletbeszéd és az álhírek visszaszorítása érdekében. Korábban azt nyilatkozta, hogy hatályon kívül kívánja helyezni a 230. cikkelyt, ami védi a közösségimédia-cégeket a felhasználóik által közzétett tartalmak miatt indított pereskedéstől. Az viszont még nem világos, hogy Biden miképpen kívánja szabályozni a techcégeket, bár valószínűleg ez lesz a megválasztása utáni törvényhozásának egyik fő fókusza.