Németországot a vasfüggöny után 30 évvel is megosztják a nyelvi különbségek
Hiába dőlt le 30 éve a berlini fal és a vasfüggöny hiába lett Németország újra egységes, a tudomány szerint van valami, ami még mindig igen komoly szakadékot húz a két Németország közé:
Az, hogy hogyan mondják az időt.
Ebből ugyanis tökéletesen kirajzolódik még ma is a megosztott Németország térképe: a 10:15 például a korábbi Nyugat-Németország területén "viertel nach zehn" (szó szerinti fordításban negyeddel múlt tíz), míg a keleti területeken és Ausztriában "viertel elf" (negyed tizenegy).
Nyelvészek két évig elemeztek rengeteg metaadatot, és arra jutottak, hogy nemcsak annyi történik, hogy minden területnek megvan a saját nyelvjárása, hanem a vasfüggöny is nagyon erősen rányomta a bélyegét a nyelvre, a különbség pedig még ennyi év távlatából is érezhető.
A nyelvészek szerint a palacsinta és a fasírt kifejezések is olyanok, amiken nyomot hagyott a megosztottság, igaz, ezeknek nemcsak a nevében, de az elkészítésében is vannak különbségek. Valahogy hasonlóan, mint nálunk a halászlé, amiben a szegedi és a bajai között nálunk is vannak különbségek, de ettől még mindkét étel halászlé. Ez a németeknél nem ilyen egyszerű.
A nyelvészeket meglepte az eredmény, arra számítottak, hogy a mai világban a nyelv is hamarabb alkalmazkodik ahhoz, hogy a kommunikáció felgyorsult, ehhez képest a regionális és a történelmi különbségek megmaradtak, és a népi nyelvet az emberek büszkén használják, és eszük ágában sincs lemondani róla.