Belehalt 25 évvel ezelőtti sérülésébe a korábbi jégkorongozó
11 másodperc.
Ennyi idő telt el Travis Roy élete álmának beteljesülése és végzetes tragédiája között.
Mindenét feltette arra, hogy jégkorongozó legyen, semmit sem szeretett annyira, mint ezt a sportot. Az, hogy az Egyesült Államok egyik legerősebb programjában, a Boston Universityn pallérozódhatott, komoly mérföldkő volt az életében.
1995. október 20-án végre valóra vált az álma és bemutatkozhatott az egyetemi csapatban. 11 másodperccel később mozdulatlanul feküdt a jégen, mert egy rosszul sikerült ütközés miatt fejjel nekiesett a palánknak. Eltört a negyedik csigolyája, örökre lebénult.
Tolószékbe kényszerült és depresszióba esett. Mintegy két évbe telt, mire feldolgozta az eseményeket, ekkor létrehozta a Travis Roy Alapítványt, amely a hozzá hasonlóan gerincsérült embereket hivatott segíteni.
Az elmúlt 23 évben 9 millió dollárt gyűjtött össze, ennek egyik felét kutatásokra, a másik felét a rászorulók felszerelésének fejlesztésére fordította.
Emellett motivációs beszédeket tartott, sugárzott belőle az élet szeretete.
Roy-t a teljes New England-régió (Maine, Vermont, New Hampshire, Massachusetts és Rhode Island államok közössége) hősként tartotta számon, a baleset 20. évfordulóján Boston polgármestere, Marty Walsh október 20-át Travis Roy Napnak nyilvánította.
A közelmúltban azonban romlott az egészségi állapota, többször is meg kellett operálni, ezekre a beavatkozásokra a szörnyű sérülése miatt volt szükség. Az utolsó műtét után komplikációk léptek fel, amikbe helyi idő szerint 2020. október 29-én belehalt.
Travis Roy 45 évet élt.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.