Ha az elnökön múlik, nem lesz jégkorong a nyári olimpián

20220123 Luc Tardif Marriott-25
2022.01.24. 13:58
Luc Tardif, a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) tavaly szeptemberben megválasztott elnöke a magyar szövetség meghívására a hétvégén hazánkba látogatott. A kanadai–francia sportvezetőnek határozott elképzelései vannak arról, miként lehetne megújítani a sportágat, hol lehet Magyarország helye a következő időszakban, de az Indexnek adott exkluzív interjúban az előttük álló olimpia nehézségeiről és a hoki globalizációjáról is beszélt.

Szombaton megnézte a Hydro Fehérvár–Ferencváros-kupaelődöntőt a katlanban. Hogy tetszett?
Szeretem a régebbi csarnokokat, mert a hangulat ott mindig különleges. Az tudom, hogy épül már az új, a szurkolók meg is érdemlik. A csapat is jó, bár az első két harmadot az ellenfél szorossá tudta tenni, de utána érvényesítették a papírformát. Egyébként nagyon tetszett a szombati nap, mert azóta, hogy megválasztottak elnöknek, sokkal több problémával kellett megküzdenem, mint amennyiszer a jégkorongot tudtam élvezni. A meccsen kívül voltam a Műjégpályán és a Parlamentben is, szóval hosszú, de jó kis nap volt. Most viszont vissza a régi kerékvágásba, gőzerővel szervezzük az olimpiai hokitornát, de hát ez egy elnök dolga.

Az NHL-sztárok ezúttal sem lesznek ott, de gyanítom, a szervezés ettől még nem lett könnyebb. Mit kell tudni a pekingi körülményekről és az ottani előírásokról?
Igencsak nehéz dolgunk van, hiszen csapatsportról van szó, és pozitív teszt esetén az izoláció nem biztos, hogy elég. Értjük, hogy a kínai kormány szeretné megakadályozni a vírus újbóli elterjedését, de ettől még az általuk meghozott szabályok nem harmonizálnak a mieinkkel. Próbálunk tárgyalni velük, azonban egyelőre nehezen tudjuk garantálni, hogy a vírus nem írja át az erőviszonyokat, és fair lesz a torna. 

Benne van a pakliban, hogy az lesz az olimpiai bajnok, akit a Covid elkerül.

Gyakorolni sem nagyon tudnak a torna előtt a csapatok, ami hordoz magában veszélyeket. Noha egy sportoló mindig örömmel és izgatottan készül egy négyévente megrendezett olimpiára, ebbe most biztosan keveredik majd frusztráció is. Nekem is és a stábomnak is van tapasztalatunk abban, miként kell ilyenkor tornát szervezni, a kulcs a határozottság.

Az IIHF eddig is határozottan lépett fel a pandémia idején rendezett viadalokon, jó példa erre a junior-vb, amelyet december végén, a negyedik napon töröltek.
Muszáj volt, nem volt más választásunk. Jelenleg az a dolgunk, hogy a rendelkezésünkre álló információkat, tapasztalatokat megosszuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal és a szervezőkkel. Szeretnénk egy kis rugalmasságot elérni, de őszintén szólva még bőven, bőven van hova fejlődni ebben. Folyamatosan tárgyalunk.

Előfordulhat az, ami a junior-vb-n, azaz hogy menet közben lefújják a tornát? Akkor egy csapatnak rögtön fel kellett adnia a meccset, ha minimum két pozitív játékosa volt, aztán a negyedik napon már fel is függesztették az egészet. Most is ilyen szigor várható?
Az U20-as vb-n a Covid-protokollt Alberta tartomány egészségügyi szervezete határozta meg. Ott amint valaki pozitív lett, az egész csapatot karanténba kellett zárni, és ahogy mondja, a negyedik napon a négy meccsből háromról kiderült, hogy le sem lehet játszani. És akkor még nem beszéltünk a játékvezetőkről, akik szintén megfogyatkoztak. Muszáj volt gyorsan cselekednünk. Délután szereztünk tudomást a reggeli tesztekről, és azonnal berekesztettük a világbajnokságot, hiszen az ottani előírások nem is tették volna lehetővé a folytatást. Éppen ezért harcolunk a kínaiakkal, hogy legyenek tekintettel arra, hogy ez csapatsport, és ezért kérünk tőlük rugalmasságot.

Nem titok, hogy az NHL-sztárok szereplésétől azt várták, hogy a segítségükkel sikeresen betör a jégkorong a hatalmas piacot jelentő Kínába. Így, hogy rájuk nem számíthat végül, milyen tervei vannak arra, hogy globalizálja ezt a sportot?
Sajnos a körülmények nem a mi oldalunkon voltak. Szerettem volna meggyőzni az NHL-t, hogy még így is engedje el a legjobbakat Pekingbe, de az ő menetrendjüket is felborította az omikron, több mint száz meccset kellett elhalasztaniuk, ezeket pedig az olimpiára tervezett szünet alatt pótolják. Pedig a megállapodásunk már megvolt velük, de megértem Gary Bettmant, és tudom, hogy nem volt számára könnyű döntés. Tegyük hozzá, őket és minket különböző okok motiváltak Kínát illetően.

Ők az üzleti oldalát nézik, növelni szeretnék a bevételeiket, mi viszont a sport növekedését tűztük ki célul.

Szeretnénk tényleg globálissá tenni a jégkorongot. Az NHL-klubok tulajdonosai ugyanakkor féltik a játékosaikat, hogy a szezon közben megrendezett olimpián megsérülnek, én viszont arról próbálom őket meggyőzni, hogy tekintsenek befektetésként az ötkarikás szerepvállalásukra. Hiszen a legnagyobb futballtornákra is elmennek a világsztárok, mindenki Messi- és Ronaldo-lázban égett az elmúlt 15 évben; ezt a példát hoztam fel Gary Bettmannek is. 

Az drágaköveket nem szabad bezárni egy kis dobozba, hanem meg kell mutatni a világnak, és akkor megtérül a befektetés is.

Remélhetőleg legközelebb már ott lesznek Olaszországban, az egyezség megvan, és a hokisok is nagyon szeretnének olimpián játszani.

Bettman azt is felvetette, hogy a hokit áttehetnék a nyári játékok programjába.
Én ebben nem hiszek. Persze, megértem, hogy nem szeretne olimpiai szünetet az NHL menetrendjében, de ez nem ilyen egyszerű. A jégkorongtorna a téli olimpia legfontosabb eseménye, és ezt a NOB is pontosan tudja.

Úgy tudom, a világbajnokságot is szeretné megújítani. Mik az elképzelései?
Egy jobb terméket létrehozni. Régen a nagyhatalmak azért fordultak hozzánk, hogy csökkentsük tizenkét csapatra a létszámot, de ezt elvetettük, maradtunk tizenhatnál. Akkor azt kifogásolták, hogy túl nagy a tudásbeli különbség bizonyos országok között, ez mára szerintem eltűnt. A divízió I/A és I/B csapatokat úgy szeretnénk az elithez közelebb hozni, hogy nekik is hasonló kaliberű tornát biztosítanánk. 

Lenne egy tíz-tizenkét csapatos világbajnokság, komolyabb körítéssel, szervezéssel és infrastruktúrával, a rendezésre több ország, köztük Magyarország is alkalmas lenne.

Ez befektetés lenne a részünkről, komoly összeget áldoznánk marketingre, de hiszem, hogy ez a szint is megérdemel egy komoly színvonalú világeseményt. Úgy tudom, a legtöbb tagországot érdekli az ötlet.

Az A csoportos tornát két kritikával szokták illetni: egy időben van az NHL rájátszásával, ezért a legjobbak sosem tudnak részt venni, valamint az is elvesz az értékéből, hogy évente megrendezik. Tervez ezeken változtatni?
Az időpontot legutóbb is eltoltuk két héttel, nem csak a Covid miatt. Az a gond, hogy ha túl későn lenne, a legjobbak akkor sem vennének részt, mert nem valószínű, hogy egy hosszú menetelés után ezt választanák pihenés helyett. A tengerentúliak most lendületből tudnak érkezni, ha a csapatuk kiesett vagy be sem jutott a rájátszásba, viszont ha még később, a nyár második felére időzítenénk, az a teljes felkészülésüket szétrombolná, ráadásul Európában már augusztusban indul a Bajnokok Ligája. Az értékkel szerintem nincs gond, az egyik partnerünkkel most hosszabbítottuk meg a szerződésünket 2033-ig. És hogy miért van évente? 25 millió eurót hoz minden évben az elit vb, ami lehetővé teszi a többi torna zökkenőmentes megrendezését, legyen szó a nőkről vagy az utánpótlásról, és akkor az edzőképzésről még nem is beszéltem. Gondoljon bele, évente 42 különböző hivatalos tornát kell megrendeznünk, ami az A csoport által generált rendszeres bevétel nélkül nem lenne lehetséges.

Az ezredforduló körül a jégkorongot előszeretettel nevezték a XXI. század sportjának, hiszen gyors, látványos, keménység is van benne. Ehhez képest nem igazán nőtt fel az elvárásokhoz, Észak-Amerikában a labdarúgás is megelőzte nézettségben. Mivel tenné vonzóbbá vagy fogyaszthatóbbá?
Sajnos ebben igaza van, és higgye el, erről is egyeztettem már az NHL-lel. Ahogy már mondtam, a sztárokat előtérbe kell helyezni az NHL-en túl is. Ezenkívül modernizálni kell a közvetítéseket, legyen szó real-time statisztikákról vagy bármilyen új technológiáról.

Szinte mindenki arra panaszkodik, hogy a tévében nem lehet látni a korongot.
Igen, és sok tesztet elvégeztünk már ezzel kapcsolatban, de nem egyszerű a helyzet. Hiszen mégsem lehet strandlabdával játszani ezt a sportot! Viszont nem csak ebben gondolkozunk. Én például azt is szoktam hallani, hogy a hokimeccsek túl hosszúak, ezt megpróbáljuk új szabályokkal orvosolni, valamint az is felmerült, hogy meghosszabbítjuk a palánkokat, így a korong többször marad játékban. A mai fiatalokat nem lehet lekötni több mint két órára, ráadásul mindenki összefoglalókat néz.

Az én elképzelésem, hogy izgalmasabbá, látványosabbá, pörgősebbé kell tenni a játékot, ennek a kulcsa pedig a 3 a 3 elleni formátum lehet.

Ez még a fiatalok számára is dinamikus. És annyira nem ördögtől való, ott van például a hetes rögbi vagy a 3×3-as kosár. Persze ezt ki kell dolgozni először, alulról kezdjük az építkezést, az ifjúsági olimpián is nagy sikert aratott. Akkor döbbentem rá, hogy talán ez lehet az út, és komolyabban kell venni. A KHL mutatott már érdeklődést, de én először a 15 éven aluliaknál kezdeném a projektet. Azt nem tudom, hová juthatunk el ezzel, de tény, hogy szükség van a változtatásra, jóval előrébb kellene tartanunk, mint most, és ha nem csinálunk semmit, akkor elmegy mellettünk a világ. Fejest kell ugranunk az új érába!

(Borítókép: Luc Tardif, a Nemzetközi Jégkorongszövetség elnöke. Fotó: Vörös Dávid)