Porba hullott a korona

GettyImages-1331267026
2021.07.30. 13:51

A szerb Novak Djokovics egészen eddig jó úton haladt ahhoz, hogy megvalósítsa a Golden Slamet, vagyis mind a négy Grand Slam-torna és az olimpia azonos évben történő megnyerését. Ez a női teniszezők közül eddig kizárólag Steffi Grafnak sikerült, a férfiak mezőnyében pedig senkinek és a helyzet nem is változik egyelőre.

A szerb játékos számára már adott volt a lehetőség. Idén már megnyerte az Australian Opent, a Roland Garrost, majd Wimbledont is, de Tokióban ellenfélre akadt. Ő lehetett az első, aki világranglista-vezetőként nyerne olimpiát, mivel a világelsők eddig sorra kudarcot vallottak az olimpiákon. Ezt és „csak” a US Opent kellett volna behúznia idén ahhoz, hogy történelmet írjon a férfi teniszezők mezőnyében. Mai kudarca az olimpia talán legnagyobb meglepetése Oszaka Naomi kiesése mellett.

Sikereinek nem mindenki örült korábban sem a tenisz világában, és ezt az érintett is tudja. A közönség rendre ellene szurkol, különösen, ha a nagy hármas másik két tagja, vagyis a spanyol Rafael Nadal vagy a svájci meastro, Roger Federer ellen játszik. Djokovics még nem vívta ki azt az ikonstátuszt, amit a másik két legenda már évek óta élvez. De vajon mi lehet ennek hátterében? 

Talán az antitenisz...

Djokovics ugyanis Federertől és Nadaltól eltérően nem éppen látványos stílusáról híres. Előbbi legfőbb ismérve az elegancia, a könnyedség és a gyors, támadó stílusú játék, utóbbi pedig hihetetlen, tenyeres pörgetéseiről ismert, melyeket „banántenyeresnek” is hívnak a rajongók, illetve a lasszódobásszerű mozdulatról, melyet ütőjével megtesz ezek során.

Ezzel szemben Djokovics? Saját bevallása szerint is leginkább arra törekszik, hogy megvárja, amíg ellenfele hibát követ el. Alapvetően védekező stílusban játszik, ami az előző kettőhöz képest jóval kevésbé látványos, de kevésbé egyéni is. Ezért aztán szakmai körökben már lassan antitenisznek nevezik Djokovics stílusát, kicsit a 80-as évekbeli angol labdarúgó-válogatottra utalva, amely megtanította nekünk az antifutball kifejezést.

Djokovics viszont legalább jóval eredményesebb náluk.

Olyan ellene játszani, mintha a Himaláját szeretnénk megmászni oxigénpalack nélkül. Minden lépés, illetve ütés után azt érzi az ellenfél, hogy a célt soha nem éri el. Minden nyerőnek hitt labda visszajön, ami az ellenfelet egyre agresszívebbé és türelmetlenebbé teszi, ami persze megintcsak Djokovics malmára hajtja a vizet, vagyis hajtotta eddig, a menetelés közben ugyanis kavics került a cipőbe.

Alexander Zverev ellen hiába nyerte meg 6:1-re az első játszmát, a német fordítani tudott, a 2008-ban, Pekingben bronzérmes Djokovics pedig újra csak a harmadik helyért játszhat az ötkarikás játékokon. 

(Borítókép: Novak Djokovics 2021. július 29-én. Fotó: Clive Brunskill / Getty Images)