Dzsudzsák gólpasszal tért haza 13 év után

Délelőtt azért a biztonság kedvéért felhívtam Kondás Elemért, a Debreceni VSC vezetőedzőjét, nehogy árnyékra vetődjünk, és hiába utazzunk oda-vissza csaknem ötszáz kilométert Dzsudzsák Balázs kedvéért. Mert bár múlt pénteken „Eli bá” azt mondta, szinte biztos, hogy vagy kezdőként, vagy csereként játéklehetőséget ad a bemutatkozó edzésén biztatóan mozgó 108-szoros válogatott szélsőnek, azért az ördög sohasem alszik. – Gyertek nyugodtan. Másnak nem adnék információt, de mivel itt voltál egy hete is, elárulom, hogy mindenképpen bevetem Balázst – nyugtat meg a mester. Aztán alighogy megérkezünk, mégiscsak belém állítják az ideget. Az M4Sport frissen férjhez ment csinos pályaszéli riportere ugyanis ezzel fogad: – Most hallottam, hogy Dzsudzsi a keretben sincs. Még csak ez hiányzott. Jegyem van a Bohéméletre, és egy órával a nyitány előtt bejelentik, hogy Pavarotti berekedt, helyette egy beugró énekli Rodolfo szerepét.

Mindegy, kimegyek a Nagyerdei Stadion elé, a Loki sajtófőnöke üdvözöl, alig ismerem meg az arcmaszkban. Köszönés helyett nekiszegezem a kérdést: – Tényleg nincs a keretben Dzsudzsi?

Elkerekedik a szeme: – Már hogyne lenne. A kispadon kezd, de legalább egy félórát játszani fog, de az is lehet, hogy egy egész félidőt. Kondás úgy kalkulál, hogy a fáradó Pécs ellen veti be. Tudod, eddig mindegyik hazai meccsünkön 0-0 volt a félidő, a második negyvenöt percben őröltük fel az ellenfelet.

Na, így már mindjárt más. De nicsak, itt jön Becsky András, a Magyar Úszó Szövetség tegnap megválasztott alelnöke, a helyi sportkomplexum igazgatója, mellett Holoda Péter vb-bronzérmes gyorsúszó, aki Shane Tusuppal készül, akárcsak – a hírek szerint – Dzsudzsák Balázs is. De íme itt van Tusup is, fekete maszkban, mire észreveszem, már be is ment a VIP-páholy ajtaján az amerikai tréner, oda pedig nem mehetek utána. Úgy látszik, kíváncsi a versenyformába hozott válogatott csapatkapitány bemutatkozására. Tizenöt évvel azok után, hogy Dzsudzsi 2005. április 9-én első NB I-es meccsét játszotta a Loki színeiben.

Alig három órával korábban történt, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette keretét az október nyolcadikai, szófiai Eb-pótselejtezőre, és a várakozásnak megfelelően Dzsudzsák nem tagja az együttesnek. Józan ésszel nem is lehetett remélni, hogy nulla mérkőzéssel a lábában bekerüljön Rossi jelöltjei közé. Az viszont nagyon is valószínű, hogy a Pécs ellen kettőzött erővel fog küzdeni, hogy bizonyítson az olasz maestrónak.

Közben sajtófőnök barátom további izgalmas információmorzsákkal szolgál Balázsról. – A fizikai felmérőn a maximális 21 pontból 18-at teljesített, az egyik legjobb értéket produkálta a csapatból. Egy deka súlyfelesleg sincs rajta, eltűnt az úszógumi a derekáról, a kondijával nincs baj. Csak még a meccsrutin hiányzik, hiszen fél éve nem játszott. A csapat egy pillanat alatt befogadta, sokat segített, hogy az összes játékos keresztnevét tudja, mindenkit a becenevén szólít, azokat is, akiket most látott először. Mondanom sem kell, mennyire jólesik ez a fiatal srácoknak.

Ha valakinek kétsége lett volna afelől, Dzsudzsák mekkora profi, akkor itt az élő cáfolat.

Mivel esőre hajló az idő, és hideg is van, legfeljebb ötezren kíváncsiak a meccsre.

Gyorsan megtörik a hagyomány – mármint, hogy idehaza az első félidőben nem szerez gólt a Loki –, mert a 9. percben Ferenczi remekül ad be a bal szélről, Sós Bence pedig a hosszúba csúsztatja fejjel a labdát, 1-0.

Kondás özönvíz előtti formációban, 4-4-2-es felállásban játszatja csapatát, Bárány és Sós a két ék, a középpályán Bódi, Bényei, Varga József és Ferenczi. Mint jó húsz éve minden idők legerősebb Manchester Unitedjében: Beckham, Keane, Scholes és Giggs előtt Andy Cole és Dwight Yorke. Na jó, csak vicceltem...

De csak egy kicsit, mert jól futballozik a Loki. A kezdő tizenegyből csupán Zöldesi kapus és Poór Patrik nem saját nevelés. Itt a debreceni futball titka.

Közben szakadni kezd az eső, már csak ez hiányzott. Kiírják a hivatalos nézőszámot, 4180.

A második félidő – még mindig Dzsudzsák nélkül – ijesztően kezdődik a hazaiaknak: Kinyik Ákos a gólvonalról vágja ki Hegedűs Márk lövését. A 62. percben aztán már nem volt mese: tizenegyeshez jutott a Pécs, és Adamcsek Máté a jobb sarokba helyezte a labdát, 1-1.

És Dzsudzsák még mindig sehol!

Viszont ott a második Loki-gól a 67. percben, bal oldali beadás után Bárány Donát közelről a hálóba fejel, 2-1.

Aztán a hetvenedik percben felmorajlik az aréna. Dzsudzsák Kondás intésére odafut a kispadhoz, beugrásra készen. És a 72. percben vastaps közepette pályára lép 19-es számmal a hátán, narancssárga futballcsukában a „tékozló fiú”, 13 év után újra a Loki mezében.

És a 77. percben az első labdaéerintés: Dzsudzsák fantasztikusan ugrik ki, Szatmári lábára varázsolja a labdát, de Helesfay bravúrral védi a lövést. Három percre rá Dzsudzsák megpróbálja lefutni védőjét, elesik, nincs sípszó. Viszont a 81. percben felrobban az aréna. Dzsudzsák balról ível be szabadrúgást, a labdát Kinyik Ákos fejére rajzolja, és a védő befejeli, 3-1.

Ennyi is marad a vége, Dzsudzsák a hosszabbítással együtt jó húsz percet töltött a pályán, minőségi húsz percet, néhány remek megmozdulással és egy szép gólpasszal. Kezdésnek nem rossz.

A lefújást követően, miután a győztes csapat Dzsudzsákkal az élen körbejárta a „sportzónát”, megköszönve a közönségnek a biztatást, a nagy hazatérő mondott két mondatot a kihangosított mikrofonba:

Köszönjük a biztatást, jó érzés volt ismét a debreceni közönség előtt játszani. Remélem, a továbbiakban még többen lesztek, mert nagy szükség lesz rátok.

Azzal a gólpasszal bemutatkozó Dzsudzsák be is ment az öltözőbe, hogy átadja a helyét Kondás Elemérnek, aki a lelátó alsó korlátjánál tartott rögtönzött sajtóértekezletet.

Most ez egy ilyen meccs volt, nem biztos, hogy szép játékkal, de megnyertük a találkozót. Voltak helyzeteink, szép akcióink, az első gól is gyönyörű volt. Aztán 1-1 után bejött Balázs, adott egy majdnem-gólpasszt, majd a második gólunk után egy igazit is, amivel eldöntötte a találkozót. Nagyon nehéz mérkőzés volt, csúszós is volt a pálya, az ellenfél is masszív volt, meg kellett küzdeni a győzelemért.

Az Index kérdésére, hogy mit szólt Dzsudzsák játékához, így felelt:

Abban a rövid időben, amit a pályán töltött, voltak nagyon szép megvillanásai, adott egy gólpasszt, meg egy másik labdát, amiből majdnem gól lett. Jó helyen volt nála a labda, amit kértem tőle, azt tökéletesen megvalósította. Hogy legközelebb kezdhet-e? Majd meglátjuk! Nyilván be fogjuk tartani a fokozatosság elvét, nemcsak nekünk fontos ez, hanem neki is. Mert azért hat hónapot kihagyott, nem az edzésben, hanem a játékban. Nem megy ez egyik pillanatról a másikra. Azon vagyunk, meg ő is azon van, hogy minél hamarabb olyan állapotba kerüljön, hogy visszanyerje a mérkőzésformáját, és akkor biztos, hogy fog tudni segíteni a csapatnak. Igaz, ma is tudott segíteni ez alatt a rövid idő alatt.

(Borítókép: Trenka Attila / Index)