Innentől nincs visszaút, nem lehet leállni

MI VISZI RÁ AZ EMBERT, HOGY OLYAN SZERT FECSKENDEZZEN MAGÁBA, AMIRŐL PONTOSAN TUDJA, HOGY EL FOGJA PUSZTÍTANI A TESTÉT?

Ez a mondat fogalmazódott meg bennem Emanuele Satolli fotóit végignézve. A többszörös díjnyertes olasz fotós 2013-ban kezdte el dokumentálni az oroszországi Jekatyerinburgban a hírhedt krokodil nevű dizájnerdrog használóinak sorsát. A krokodil azzal tűnik ki a többi kábítószer közül, hogy hihetetlen sebességgel képes rombolni az emberi szervezetet, két-három év alatt felfalja a használóit, a májat, a vesét és a szívet teszi tönkre legelőször. Nevét onnan kapta, hogy borzalmas sebeket okoz használóinak testén, gyakorlatilag elrohad a húsuk, és a szövetelhalás nyomán kialakuló elváltozások a krokodilok rücskös, sötét bőrére emlékeztetnek.

A kérdésem persze jórészt költői, pontosan ugyanaz mozgatja a krokodil használóit, mint azokat, akik a Magyarországon is jól ismert herbálhoz vagy kristályhoz nyúlnak, vagyis a nyomor, kirekesztettség, a kilátástalanság. És ezt Satolli képei is visszaadják.

Satolli egy videóban hallott először a szörnyű kábítószerről, azonnal felkeltette a fegyveres konfliktusokat is megjárt fotós érdeklődését. Egyik orosz újságíró ismerősén keresztül próbált összeismerkedni krokodilhasználókkal. Nehéz volt elnyerni a bizalmukat, oroszországi ott-tartózkodásának első három hétben egyetlen képet sem tudott csinálni. Aztán megtört a jég, egyre több függő engedte be az otthonába, hogy közvetlen közelről figyelhesse meg, hogyan főzik és fogyasztják a krokodilt. Zsana az elsők között volt, akiket Satolli elkezdett fotózni. (Fotó: Emanuele Satolli)

A krokodil előállításának egyik állomása. Érdekes megfigyelni, hogy a Satolli által megörökített jelenetek, élethelyzetek mind a konyhában vagy a hálószobában játszódnak. A droghasználat, az órákig tartó önkívületi állapot eleve elzárja a külvilágtól a fogyasztókat, a krokodil előállításának metodikája, a szertartásszerű főzés miatt azonban még inkább a szegényes otthonaik foglyaivá váltak ezek az emberek, szociális életük a testükkel együtt épült le. (Fotó: Emanuele Satolli)

A krokodil a kétezres években jelent meg Oroszországban, olcsósága és könnyű hozzáférhetősége miatt hamar elterjedt a szegényebb társadalmi csoportok körében. Körülbelül tizedannyiba kerül, mint a heroin, nem véletlenül nevezik a szegények heroinjának is. A krokodil hatóanyaga egy opiátszármazék, a dezomorfin, amit különböző, legálisan kapható gyógyszerekből vonnak ki. A Satolli által is jól dokumentált előállítási folyamat során keletkező maró, savas szennyezőanyagok felelősek a használók testén kialakuló elváltozásokért. Hatását nézve viszont legalább ugyanolyan erős lebegést, eufóriát élnek át használói. Különbség, hogy intenzív hatása miatt a krokodilt sűrűbben kell szúrni, az eufória hamar – akár negyven perc alatt is – lecsenghet. (Fotó: Emanuele Satolli)

Satolli egyik alanya, Oxana fecskendezi be magának a krokodilt. Jól láthatóak a szúrásnyomok körül kialakuló sötét elváltozások.

Satolli egyik alanya, Okszana fecskendezi be magának a krokodilt. Jól láthatóak a szúrásnyomok körül kialakuló sötét elváltozások. (Fotó: Emanuele Satolli)

„Eltűnnek az emlékeid, kihullanak a fogaid, fájni kezd a májad, szédülsz. Már nem egy kábítószer számomra, hanem maga az élet. Innentől nincs visszaút, nem lehet leállni” – így írta le Satollinak a krokodil hatásait. (Fotó: Emanuele Satolli)

Becslések szerint 2011-ben egymillió orosz használt krokodilt, abban az évben 65 millió dózisnak megfelelő szert foglaltak le az országban. Oroszországon kívül Ukrajnában, Grúziában, Kazahsztánban, Németországban és Norvégiában is találkoztak krokodilhasználattal. 2012-ben betiltották Oroszországban a krokodil egyik komponensének számító kodein gyógyszertári forgalmazását, ami megtörte a drog járványszerű terjedését. Satolli szerint a tiltás ellenére a feketepiacon továbbra is elérhető maradt az anyag. (Fotó: Emanuele Satolli)

Alekszej fekszik az ágyban jekatyerinburgi otthonában, miután belőtte magát krokodillal. Az 1,5 milliós Jekatyerinburgban és környékén körülbelül 40 ezer drogfüggőt regisztráltak akkoriban, de ez csak egy becslés. A városban dolgozó drogfüggőket segítő szervezet szerint a krokodil nagyobb pusztítást végzett Oroszországban, mint a heroin a Szovjetunió összeomlása után, a használók 90 százaléka meghalt.

Alekszej fekszik az ágyban jekatyerinburgi otthonában, miután belőtte magát krokodillal. A másfél milliós Jekatyerinburgban és környékén körülbelül 40 ezer drogfüggőt regisztráltak akkoriban, de ez csak egy becslés. A városban dolgozó drogfüggőket segítő szervezet szerint a krokodil nagyobb pusztítást végzett Oroszországban, mint a heroin a Szovjetunió összeomlása után, a használók 90 százaléka meghalt. (Fotó: Emanuele Satolli)

Az évekig tartó krokodilhasználat nyomán kialakuló sebek az egyik függő lábán. (Fotó: Emanuele Satolli)

Satollit sokkolta, hogy voltak, akik már egynapnyi használat után járni vagy beszélni sem tudtak, mert annyira kiütötte őket a krokodil. Az is megdöbbentette a fotóst, hogy ezek a droghasználók semmilyen segítségre sem számíthattak az államtól, az orosz hatóságok jellemzően a fogyasztók bebörtönzésével válaszoltak a problémára, ami jól jellemzi a putyini Oroszország hozzáállását a drogkérdéshez. (Fotó: Emanuele Satolli)

Zhana a drogozás miatt nem tudott munkát találni, abból tartotta fenn magát, hogy másoknak főzte a krokodilt, mert abban ügyes volt. Azok után, hogy börtönben volt, meghaltak a barátai, már semmi nem ijeszti meg, még a halál lehetősége sem, mondta. "Semmi nem okoz örömöt, minden olyan szürkének tűnik. Tehetetlen vagyok, de már elfogadtam. Addig lövöm magam, amíg vége nem lesz." Két évvel Satolli látogatása után halt meg.

Zsana a drogozás miatt nem tudott munkát találni, abból tartotta fenn magát, hogy másoknak főzte a krokodilt, mert abban ügyes volt. Azok után, hogy börtönben volt, meghaltak a barátai, már semmi nem ijeszti meg, még a halál lehetősége sem, mondta. „Semmi nem okoz örömöt, minden olyan szürkének tűnik. Tehetetlen vagyok, de már elfogadtam. Addig lövöm magam, amíg vége nem lesz.” Két évvel Satolli látogatása után halt meg. (Fotó: Emanuele Satolli)

Összesen tíz droghasználó engedett bepillantást az életébe, sokukkal kifejezetten közeli kapcsolatba került a fotók készítése közben. „Kihívás volt, hogy ne közhelyesen ábrázoljam a drogfüggőket. Tisztelni próbáltam őket, meg akartam mutatni, hogy többek ennél, az egész életüket akartam megmutatni.” Három évvel később Satolli visszatért a városba, hogy felkeresse korábbi alanyait. Hárman addigra már halottak voltak, négyük sorsa pedig ismeretlen volt. A fotós szerint valószínűleg ők is meghaltak, még ha nem is volt hivatalos nyoma ennek. Adta magát, hogy az ő sorsukat is megmutassa valamilyen módon; volt, hogy sírokat, családi fotókat örökített meg. (Fotó: Emanuele Satolli)

A megörökített fotón Pavel és testvére, Alekszej látható, mindketten aktív használók voltak évekig. Pavel egyike a kevés túlélőnek, testvére viszont egy évvel Satolli visszatérése előtt belehalt a krokodil fogyasztásába. (Fotó: Emanuele Satolli)

Pavel 2014-ben hagyott fel a krokodil használatával, elmondása szerint azután, hogy harmadszorra is halálközeli állapotba került a drog miatt. A krokodil hatása élete végéig elkíséri, egyik lábát hosszú és mély sebhelyek szántják végig, azoknak a műtéteknek az örök mementói, amikor eltávolították az elhalt húsdarabokat. (Fotó: Emanuele Satolli)

Andrejnek ugyan sikerült leállnia a droggal, utána viszont megbetegedett, tuberkulózisos lett. Megnehezítette a gyógyulását, hogy a kezelés nagyon megterhelte a hosszú évekig tartó droghasználat miatt eleve sérült máját. (Fotó: Emanuele Satolli)

Oxana még szerencsétlenebbül járt. Amikor Satolli 2016-ban visszatért Jekatyerinburgba, a nő már másfél éve ágyhoz kötve élte az életét. A krokodil miatt félig lebénult, el kellett távolítani a medencecsontjának egy részét, ezért nemhogy járni, de még felülni sem volt képes. A lány mégis hálát adott a sorsnak, hogy ez történt vele, mert különben sosem állt volna le a droggal. Satolli azt remélte, hogy fotóinak hatására valaki kifizeti a költséges műtétet, ami segíthetne rajta. Oxana egyik barátnőjét, Olyát is fotózta, de Zhanához hasonló ő is behalt a krokodilhasználatba.

Okszana még szerencsétlenebbül járt. Amikor Satolli 2016-ban visszatért Jekatyerinburgba, a nő már másfél éve ágyhoz kötve élte az életét. A krokodil miatt félig lebénult, el kellett távolítani a medencecsontjának egy részét, ezért nemhogy járni, de még felülni sem volt képes. A lány mégis hálát adott a sorsnak, hogy ez történt vele, mert különben sosem állt volna le a droggal. Satolli azt remélte, hogy fotóinak hatására valaki kifizeti a költséges műtétet, ami segíthetne rajta. Okszana egyik barátnőjét, Olját is fotózta, de Zanához hasonlóan ő is belehalt a krokodilhasználatba. (Fotó: Emanuele Satolli)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Csak felnőtteknek

Innentől nincs visszaút, nem lehet leállni