Benzinkútrabláshoz nem kell sok ész, sőt, az sem akadály, ha az elkövető hülyébb, mint Tökfej és Nyuszi-Muszi, a Ponyvaregény fékezhetetlen agyvelejű antihősei, akik egy kávézóban rendeztek fegyveres rablást. Benzinkútrabláshoz nem kell harvardi diploma, csak egy fegyver, némi elszántság, meg egy megfelelő hangsúllyal elhörgött „nyisd ki a kasszát, te mocskos állat”. Bár ennyiből nagyon nehéz lenne Tarantino-filmet forgatni, de néhány állóképre azért futotta.
Maga a projekt egy híres fotóművészeti album, Ed Ruscha 1963-as Twentysix Gasoline Stations-jének kortárs remixe. Az eredeti sorozat különböző amerikai államok benzinkútjait mutatja be, békés, gondosan beállított fekete-fehér állóképeken. Az új változat – ami az 1986-ban született Gregory Eddi Jones műve – rossz minőségű filmek erőszakos jeleneteit merevíti ki számítógépes képernyőfotókon. A szerzőként és kiadóként dolgozó Jones alapító szerkesztője volt az In the In-Between: Journal of New And New Media Photographynak. Világszerte tucatnyi kiállítás fűződik a nevéhez: műveit New Yorktól Ausztráliáig bemutatták. Tavaly a FOAM Talent tehetségkutató döntőjébe került új projektjével, a Flowers for donalddal.
Az Another Twenty-Six Gas Station 2014 októberében magánkiadású könyvként is megjelent. A képgyűjtemény maga a nagybetűs TRASH. Nemcsak az ábrázolt események alanyai, hanem a képi megvalósítás miatt is. A rablásokat rögzítő, rossz képminőségű CCTV-felvételek legjobb pillanatait Jones a YouTube-ról lelopott screenshotok formájában örökítette meg, amelyeken a beúszó hirdetések és feliratkozás-buborékok is a képernyőfotókon maradtak, újabb alternatív jelentésréteggel gazdagítva a látottakat. Na, nem mintha erre rászorulnának, de mégis.
A Twentysix Gasoline Stations nettó fotóművészet volt – ezzel szemben az új feldolgozás az újmédia-fogyasztás, a kommercializmus és a 21. századi erőszak-fetisizmus keveréke. De ez is
érzékletes bemutatása
a kortárs Amerikának.
Emlékeznek még a Fenegyerek (Daredevil) antagonistájára, Benjamin Poindexterre, alias Célpontra, aki minden, a keze ügyébe eső tárgyat halálos fegyverként tudott használni? Hát, ahhoz tényleg Frank Miller kaliberű képregényrajzoló zsenik kellettek, hogy ezt a képességet félelmetes színben tüntessék föl. A nagybetűs Életnek csak ennyire futotta. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
A fegyvert tartó fiatalember sapkája simán elmenne egy Dimitrij Nagiskin-mesekönyv, az Amur-parti mesék illusztrációjának; a mellette álló bűntársa „nekem semmi közöm az egészhez” testtartása azt sejteti, hogy csak azért hordja a tulipiros maszkot, mert színben harmonizál az I Love New York pulcsi szívecskéjével, és amúgy is be van szarva, hogy elkapja a SARS vírust; a triumvirátus harmadik tagja pedig lesütött tekintettel határolódik el a másik kettőtől. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
Kevés viccesebb látvány van annál, mint amikor egy ostoba náci nem tudja lerajzolni a horogkeresztet. Talán csak az, amikor valaki hanyatt fekve, a négy végtagjával próbál megrajzolni egy háromdimenziós horogkeresztet, de annyira részeg, hogy a kísérlet eleve kudarcra van ítélve. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
A szemcsés minőségű háttér és a lerohadt épületbelső egy az egyben egy pillanatképet idéz a playstatinös Resident Evil 2-ből, a kép alsó részén látható alkalmazott pedig idegességében azt próbálgatja, hogy milyen kéztartással kell szakszerűen megfogni egy shotgunt. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
Bár a rabló magabiztos könyöklése azt sejteti, hogy otthonosan érzi magát, a képről ordít a disszonancia. A fegyveres támadó nemcsak a polcok vidám színben pompázó árukészletével képez erős kontrasztot, hanem az álcázásként viselt sapka és dzseki is kirívó ellentétet alkot a mellette álló, rövid ujjú pólóban ácsorgó személlyel. A beltérben viselt napszemüveg ráadásul annyira lerontotta az elkövető periférikus látását, hogy még akkor is a pénzt követeli, amikor ott van előtte a pulton. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
A mélytengeri hangulatokat idéző kék árnyalatok, a vakító lángcsóva, valamint a műalkotás közepén helyet foglaló oszlop külön-külön, más kontextusban egy Falcon hordozórakéta sikertelen visszatérését is ábrázolhatná, de a kép alján meghúzódó reklám elárulja, hogy valójában miről van szó: ez egy üzenet, hogy bizakodva kell a jövőbe nézni, és nyugodtan gyújtsuk föl az autónkat egy lángvágóval a picsába, mert nemsokára kapható lesz az új Honda Accord. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
A vallásos irodalom és a köznyelv is előszeretettel hivatkozik állatként az emberre, csak míg a Biblia Isten bárányait emlegeti, addig az ember Isten barmait. Hogy ez a kép melyikük igazságát erősíti meg, az nem világos. Könnyű lenne a képen látható férfira megtévedt bárányként gondolni: a fején lévő maszktól nyilván nem lát semmit, épp egy zárt üvegajtón próbál átjutni, ráadásul a diszkrét reklám is egy ingyen térkép letöltésére buzdít. De olyan bárányt még nem látott senki, aki elkóborlás előtt Ferrero Rocher bonbonokat ragasztott volna a nadrágjára. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
A műalkotás középpontjában látható nagybetűs Tettlegesség nyilván az Egyesült Államok agresszív külpolitikájának szimbóluma, amit a randalírozó ruhájának piros-fehér-kék színkombinációja is megerősít. A kép bal oldalán fekvő test, pontosabban a fejnél térdelő személy jóval titokzatosabb figura. Vajon miért van négykézláb? Nem azért, hogy a fekvőnek segítsen, az fix, hiszen akkor nem fordítana neki hátat. Nincs más magyarázat, mint hogy az illető muzulmán, és Mekka felé fordulva imádkozik (ami normális reakció arra, ha az Egyesült Államok agresszív külpolitikai magatartást tanúsít). (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
A válogatás egyik legijesztőbb képe, és nemcsak azért, mert kivehetetlen, hogy pontosan mi is történik, és a homályba könnyebb rémeket belelátni, hanem azért is, mert ez riasztó bepillantás a jövőbe. A képen egy fegyveres és egy fegyvertelen személy körvonalai láthatók, legalábbis a videó 16. másodpercénél. Az alul látható apró előnézeti képnél bepillantást nyerhetünk az 56. másodpercbe is – de már csak egy személy körvonalaival. Na, ez az igazi horrorisztikus sejtetés; a Psycho zuhanyozós jelenete a lefolyóba csorgó vérrel ehhez képest szélesvásznú darabolós horror. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
A benzinszivattyú mindkét oldalán tort ül a valószerűtlenség, csak más-más formában. A kompozíció jobb oldalán dinamikus jelenetek láthatók: fröcskölő folyadék, egy elzuhanó alak elmosódott körvonalai, és egy távozó gépjármű. Eközben a bal oldalon Link, a Legend of Zelda-játékok főhőse azon csodálkozik, hogy miért is akasztott az övére egy hatvanliteres gázspray-t. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
Ahogy az előző kép is bizonyítja, a dinamika és az érthetetlenség találkozása mindig elgondolkoztató. Most sem egyértelmű, hogy mit látunk. A videó leírása szerint egy dögös nő kirabol egy benzinkutat (ejnye, Nyuszi-Muszi). Ehhez képest ebből semmi nem látszik, csak egy csomó természetellenes mozdulat. A középen látható személyről nehéz megmondani, hogy épp tigrisugrással vetődik-e ki a pult mögül, vagy csak hátat fordítva menekül, a pult mögött bénázó illetőről pedig nem lehet eldönteni, hogy férfi vagy nő, hogy hanyatt esik vagy előre ugrik, hogy breaktáncos mozdulattal akar-e kitörni az oldalajtón, vagy meg akarja-e ölelni a pultot. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
Van az a jelenet a Nem vénnek való vidékben, amikor Javier Bardem bemegy a benzinkútra, egy elképesztő párbeszéddel halálra rémíti a benzinkutast, majd felteszi az életét egy pénzfeldobásra. A benzinkutas alighanem megérezte, hogy a Halál szele suhintotta meg. Ehhez képest itt azt láthatjuk, hogy a csuklyás Halál félelemkeltési kísérlete orbitális kudarcot vall, mert az Utca Embere egy fegyvernek látszó tárggyal az arcába üvölti, hogy próbáld csak meg, te köcsög. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
A hirdetés szövege – Explore the Benefits of Natural Gas (Ismerje meg a földgáz előnyeit) – alighanem megtévesztette a BMW-st, aki a Natural Gast padlógáznak fordította, és behajtott a benzinkútra. Csak a hátsó szélvédőn felgyűlt törmelékből, illetve az épülethomlokzat folytonossági hiányából sejthető, hogy itt valami rendellenes történt, mert a képen látható személyek olyan higgadtan bámulják az épület közepén álló járművet, mintha egy autószalonban lennének. (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
„Figyelj, haver, hadd ne nekem kelljen már megint bemenni a pult mögé, tudod, hogy senki nem ijed meg egy ilyen kis mélynövésű macifasztól, mint én. Te magas vagy, mélyebb a hangod, ráadásul a sapkátok is ugyanolyan színű, szóval most csináld inkább te, oké?” (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
„Szóval ki akartam rabolni a benzinkutat, rendesen, szabályszerűen, maszkkal, meg mindennel, de a semmiből előbukkant egy szopóálarcos szellem a járvánügyisektől, ami lerántotta a nadrágomat, szóval inkább megadtam magam, mert akkor már úgyis mindegy volt.” (Fotó:
Gregory Eddi Jones)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon