Egy rántás a jelzőkötélen

Huszonvalahány éves voltam, amikor a 80-as évek végén, kilencvenes évek elején először láttam Luc Besson filmjét, A nagy kékséget. Enzo akartam lenni, vagy Jacques, de inkább mindkettő. Egy életre rabul ejtett a világuk. A lenyűgöző tenger alatti felvételek, a mélység szépsége, a tenger kéksége örök szerelem lett. Hamarosan beiratkoztam egy búvártanfolyamra, s a dorogi tó, majd a gyékényesi tó rákoktól nyüzsgő nem igazán kék, mint inkább zavaros vizében gyakorolhattam.

Ebben az időben Jacques-Yves Cousteau akartam lenni, a tenger és a partoktól távoli mélységek felfedezője. Lélegzet-visszafojtva néztem filmjeit, merüléseit, kalandozásait a tengerek világában. És mind a mai napig, ha a hírekben búvárokat látok, az irigység és a csodálat érzései törnek rám.

Ha szabadidőmet tengerparton tudom tölteni, mindig mágnesként vonz a nagy kékség. Ahogy a kiváló író, Győrffy Ákos megfogalmazta: a tenger számomra szinte értelmezhetetlen. Ha meglátom a tengert, valósággal lebénulok. Nincs nyelvem hozzá. Nincsenek fogalmaim. És belülről, alulról is így érzem: egy tenger nélküli, alföldi ország polgáraként a vizek világa maga az élet szavak nélküli csodája. S benne a bátor búvárok, akik egyet rántva kötelükön tudatják a fenti világgal: legalább odalenn minden rendben.

Budapest, 1959. december 1. Beöltöznek a Magyar Honvédelmi Sportszövetség VI. kerületi nehézbúvárai és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár könnyűbúvárai a közös, roncskiemeléssel egybekötött merülési gyakorlathoz a Dunán. Háttérben a romos Erzsébet híd pesti hídfője

Fotó: Mikó László / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1960. május 24. Sólyom János MHS-nehézbúvár feljön a vízből a Margit híd háborúból visszamaradt roncsainak kutatása során. A kiemelt fémrészek értékesítéséből származó összeget a szakosztályok fejlesztésére fordítják. Az eredeti felvétel készítője ismeretlen. A Margit híd felrobbantása: a második világháború során aláaknázták a hidat. A robbanás 1944. november 4-én következett be. A Margit híd épségben maradt részeit, a szárnyhidat kivéve – melyet nem sikerült felrobbantani – 1945. január 18-án pusztították el visszavonuló német csapatok. Csupán a híd pillérei maradtak meg. 1947 és 1948 között került sor az újjáépítésre. A teljesen elkészült hidat 1948. augusztus 1-jén adták át a forgalomnak

Fotó: MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1960. június 9. Széll Ferenc kiképzési parancsnok már a vízben van, Drabant Sándor géplakatos merüléshez készül. A fennállásának 125. évfordulóját ünneplő Óbudai Hajógyárból huszonnyolcan vesznek részt az MHS Könnyűbúvár Szakosztályában, akik tudásukkal a vállalat termelését is elősegítik, esetenként a hajófenéken ők javítják ki a hibákat. Az Óbudai Hajógyár gróf Széchenyi István kezdeményezésére jött létre 1835-ben, amikor az Első Duna-gőzhajózási Társaság az Óbudai-szigetet megszerezte. 1939–45 között a Hermann Göring Werke fiókvállalata (hadiüzem), majd 1953-ig szovjet tulajdonban volt. 1953–62 között Óbudai Hajógyár, 1962–1985 között Magyar Hajó- és Darugyár Óbudai Gyáregysége, 1988-ig Ganz-Danubius Hajó- és Darugyár Óbudai Hajógyára, 1988–2000 közt, felszámolásáig GD Óbudai Hajóépítő Rt. néven működött

Fotó: Mező Sándor / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1965. július 20. Bálint György könnyűbúvárt leengedik a budai Várhegy barlangjaiban található egyik kútba. A Budapesti Történeti Múzeum irányításával nagyszabású kutatómunka kezdődött a kutak feltárására, amely feladatra a Hidrológiai Társaság könnyűbúvárai vállalkoztak. A munka emberpróbáló, miután a több száz éves, eliszaposodott kutak vizének hőmérséklete 10 Celsius-fok körül van, ami ellen a gumiöltözet sem nyújt védelmet. A feltárást követően az érdekesebb kutakat az érdeklődők is megnézhetik majd

Fotó: Kácsor László / MTI Nemzeti Fotótár

Siófok, 1962. december 12. Bíró Ferenc nehézbúvár nyolc órát dolgozott a víz alatt a viharban elsüllyedt FK 123-as kotróhajó kiemelésének előkészítésén. A hajó a balesetig Siófok balatonszéplaki részén mélyítette a Balaton medrét. A haváriát követően a mentés azonnal megindult, és a befagyott tavon léken eresztették le a búvárokat, hogy még az év végéig ki tudják emelni az értékes gépet

Fotó: Kácsor László / MTI Nemzeti Fotótár

Ráckeve, 1966. október 21. Könnyűbúvárok vizsgálják a ráckevei Duna-ágban az áradat által elsodort és részben elsüllyedt vízimalom épületét. 1966 októberéig Ráckevén működött az utolsó dunai hajómalom

Fotó: Farkas Tamás / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1961. november 21. Hazai László és Kristyán Gábor könnyűbúvárok összeszerelik a berendezést az első magyar könnyűbúvár-légzőkészülék tesztelésén a Sportuszodában. Hazai László, az ismert magyar könnyűbúvár találmányának gyártását a Kisipari Exportra Termeltető Iroda kezdi meg

Fotó: Mikó László / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1962. február 12. Borsodi Ferenc, a Magyar Hidrológiai Társaság víz alatti kutatócsoportjának tagja, búvárasszisztens merülni készül a Malom-tóba, amely a Lukács fürdő szomszédságában terül el. A tervek szerint a parton vendéglátóüzemet építenek, a nagyközönség is gyönyörködhet majd a gyógyfürdőt tápláló forrás tavában

Fotó: Kácsor László / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1969. január 19. A Csepel Vas- és Fémművek és a Ganz Mávag vízi klubjainak könnyű- és nehézbúvárai első közös jégalámerülési gyakorlatot hajtanak végre a Feneketlen-tónál. A sportolók itt próbálták ki először a FERFA típusú új magyar könnyűbúvár-készüléket is

Fotó: MTI Nemzeti Fotótár

Makó, 1970. május 21. Homokzsákot visz könnyűbúvár a mélybe egy buzgár szivárgásának megszüntetésére Makónál, ahol a Maros árhulláma ellen védekeznek

Fotó: Bara István / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1971. augusztus 12. Egy tiszt ellenőrzi a búvárkiképzésen részt vevő harckocsizó fölszerelését a Magyar Néphadsereg egyik alakulatánál. 1962 végén a Magyar Néphadsereg állományában is helyet kapott a T–55-ös közepes harckocsi. Alkalmas mélygázlóra és víz alatti átkelésre, rendelkezett víz alatti átkelőkészlettel. A hatvanas években a néphadsereg gyakorlatai kiterjedtek a víz alatti vezetésre, az akadályok víz alatti leküzdésére

Fotó: Petrovits László / MTI Nemzeti Fotótár

Tata, 1971. november 28. A búvárruhás ifjú párt az anyakönyvvezető kíséri a sporttársakból álló násznép sorfala előtt. Marek Erzsébet kórházi asszisztens és Söpben László, a Fővárosi Vízművek 23 éves nehézbúvára, mindketten a Delfin Könnyűbúvár Szakosztály tagjai, a Tata melletti Fényes-tó mélyén tartották esküvőjüket

Fotó: Kunkovács László / MTI Nemzeti Fotótár

Nagyhegyes, 1962. december 2. Az Országos Állategészségügyi Intézet halkórtani osztályának könnyűbúvára víz- és iszapmintát hoz fel a nagyhegyesi földgázkitörés helyén lévő mesterséges tóból. A vizsgálattal meg akarják állapítani, hogy mennyiben felel meg a tó vize a halélettani követelményeknek, alkalmas-e haltenyésztés céljára

Fotó: Mikó László / MTI Nemzeti Fotótár

1980. április 12. Farkas Bertalan magyar és Valerij Kubaszov szovjet űrhajós szkafanderben gyakorol a Szaljut űrállomás víz alatti makettjében, munkájukat könnyűbúvárok vigyázzák. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut–6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nyolcnapos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtotta végre. 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén

Fotó: Németh Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1982. október 22. Citrom- (fent) és dajkacápa (j) úszik egy búvárnő társaságában Európa legnagyobb mozgó akváriumában a Florida Cápashow bemutatóján, a Sugár Üzletközpont Füredi úti parkolójában. A dajkacápák a világ legnépszerűbb halai közé sorolhatók. A melegebb tengerekben a vízfelszíntől a 60 méteres mélységig egyaránt megtalálhatók. Egymás tetején alszanak, akár 30-an is összegyűlnek, hogy nagyobb biztonságban, nyugodtabban pihenjenek. A mérsékelten veszélyeztetett citromcápa Észak- és Dél-Amerika keleti partján New Jersey-től Brazíliáig, illetve Közép- és Dél-Amerika, valamint Afrika nyugati partvonala mentén fordul elő

Fotó: Benkő Imre / MTI Nemzeti Fotótár

Budapest, 1988. augusztus 20. Könnyűbúvárok új kenyérrel köszöntik a dísztribün vendégeit a budapesti vízi és légi parádén, az alkotmánynapi ünnepségek egyik leglátványosabb attrakciójának keretében. Középen, hátul Fejti György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) titkára és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter (szemüvegben). Kárpáti Ferenc (Putnok, 1926. október 16. – Budapest, 2013. szeptember 27.) hivatásos katonatiszt, honvédelmi miniszter (1985. december 30. – 1990. május 23.). Fejti György (1946–) politikus, 1980. december 3-án lett a KISZ KB első titkára, beosztásából 1984-ben felmentették; 1984. december 7-én az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság első titkárává választották. 1989. áprilistól a rendszerváltás feltételeiről szóló háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon az MSZMP tárgyalóküldöttségnek helyettes vezetője volt. 1989. júliusban a Politikai Bizottság helyett felállított Politikai Intéző Bizottságba is bekerült. 1989. októberben visszavonult a politikai élettől, magánvállalkozó lett

Fotó: Varga László / MTI Nemzeti Fotótár

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!