New York titkos és elfeledett történelmi látnivalói

A brit expedíciós csapatok kivonulása után New York rövid ideig, 1785-től 1790-ig az Egyesült Államok első fővárosaként pulzált. Itt iktatták be az ország első államfőjét, George Washington politikus-hadvezért, valamint itt ülésezett kezdetben a Kontinentális Kongresszus is. 

1835-ben már New York volt az USA legnagyobb városa. A város felszabadított fekete lakossága 1840-ben már meghaladta a 16 ezer főt. A legnagyobb etnikai közösséget azonban nem az Afrikából elhurcoltak leszármazottai, hanem az éhezés miatt az Újvilágban szerencsét próbáló írek alkották, akiknek a száma ekkoriban már meghaladta a 200 ezer főt.

mert a település nagyon intenzív kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a déli államokkal, illetve a délieknél nem volt kötelező a sorkatonai szolgálat. Az elégedetlenség idővel olyan nagymértékűre dagadt, hogy a lakosság 1863-ban fel is lázadt a demokratikus úton megválasztott vezetői ellen. Az utcai összecsapások ezerkétszáz ember halálát követelték. A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma ugrásszerűen megnőtt, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.

A város, bár nem rendelkezik olyan gazdag történelmi múlttal, mint az európai városok többsége, ám csak Manhattan több mint 300 nemzeti történelmi nevezetességgel büszkélkedhet. Látnivalói ellenére a Nagy Alma látogatóinak többsége valamilyen ok folytán csak az ikonikus és kultikus helyszíneket keresi fel, úgymint a World Trade Center, az Empire State Building, a Rockefeller Center vagy a Broadway. Aki szeretne mélyebbre ásni a város múltjába, azoknak a következő kevésbé ismert és zsúfolt helyszíneket ajánljuk.

A Fraunces kocsma

Amerika egyik legrégebbi étterme, az 1719-ben alapított Fraunces Tavern Manhattan alsó részén található. Az Étienne „Stephen” De Lancey francia hugenotta építette sarokház az amerikai forradalom idején a Szabadság Fiai találkozóhelyeként volt ismeretes. A kocsmaként is működő komplexumot George Washington gyakran használta főhadiszállásaként és a britekkel folytatott béketárgyalások helyszíneként. 

A krimó ma is üzemel, hétvégente gyakran élőzenével tarkított vadnyugati táncmulatsággal várják a múltra szomjazó vendégeket. Az épület második és harmadik emeletén kialakított múzeumban nemcsak a kocsma történetéből származó tárgyi relikviákat lehet megtekinteni, hanem az amerikai forradalom harcaiból fennmaradt leleteket is. A Pearl Street 54. szám alatti múzeumba hét dollár a belépő, amelyben nincs benne az esetlegesen elfogyasztott ételek és italok ára.

A Szövetségi Csarnok

Az Alsó-Manhattanben fellelhető helyszín szintén fontos szerepet töltött be az amerikai forradalom idején. Az 1703-ban átadott épület eredetileg New York első városházaként szolgált, ám 1765-ben ez az épület adott otthont annak a kongresszusnak, ahol a 

A merész ellenlépés miatt a szigetország országgyűlése részlegesen és jelentősen módosítva visszavonta adótörvényét. A Wall Street 26. szám alatti épület ingyen megnézhető hétköznaponként.

A Clinton-kastély

Amikor 1805-ben már biztosan látható volt, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között egy ún. második függetlenségi háború is ki fog robbanni, akkor Jonathan Williams alezredes azt javasolta a szenátusnak, hogy építsenek egy erődláncolatot New York kikötője köré. Az 1808-ban elkezdett munkálatok során négy erősséget építettek fel a mai Battery parkban, melyek közül az egyik a most szóban forgó nyugati rondella lett. Az ifjabb John McComb és Jonathan Williams tervezte erősség 56 méter átmérőjű, amelyre 32 ágyút helyeztek el. Az 1811-ben átadott erődök sohasem vettek részt az egy évvel később kitört háborúban. A bástyát később Clinton-kastélyra keresztelték át New York volt polgármestere, Dewitt Clinton tiszteletére. 

Vezetett túra keretében az építmény ingyenesen megtekinthető.

Grant tábornok sírja

Ulysses S. Grant, az Egyesült Államok 18. elnöke nemcsak az ország egyik legtehetségesebb tábornokaként vonult be a történelmébe, hanem mert ő volt az első amerikai nemzeti park, a Yellowstone megalapítója is. 1885-ben bekövetkezett halálakor az állam a West Point katonai temetőben kívánta eltemetni a tábornokot, ám mivel a politikus korábbi végrendeletében kikötötte, hogy szeretett feleségével közös sírban szeretne nyugodni, így asszonyát 1902-ben mellé temették. 

A Riverside parkban felállított síremléket 1897-ben avatták fel, amelynek terveit az ókori Halikarnasszosz mauzóleum alapján John Hemenway Duncan építész tervezte meg. A neoklasszicista emlékműben fellelhető gránitból kifaragott ikerszarkofágok küllemét Bonaparte Napóleon Les Invalides-i sírja ihlette. A több mint 600 ezer dollárból megvalósult építményt nem közpénzből, hanem adományokból építették fel. A mauzóleum ingyenesen megtekinthető.

Theodore Roosevelt születési helye

Theodor Roosevelt egy nagyon gazdag kereskedőcsalád sarjaként látta meg a napvilágot 1858-ban a város Flatiron kerületének E 20. utca 28. számú házában. Amerika későbbi, pontosabban 26. elnöke 14 éves koráig élvezte ennek a háromszintes családi fészeknek a melegét. Érdemes megemlíteni, hogy Roosevelt nemcsak politikai tevékenységéről híres, hanem a róla elnevezett plüssmackóról is.

A történet szerint amikor a politikus 1902 novemberében elment Mississippi államba fekete medvére vadászni, akkor többnapos erdei kóborlás után sem talált társaival együtt egyetlenegy kilőhető példányt sem. Az egyik vadász ekkor kikötözött egy medvebocsot egy fához, és felajánlotta Rooseveltnek a lelövés lehetőségét. A védekezésképtelen dörmögőt azonban annyira megsajnálta az elnök, hogy lelövését kategorikusan visszautasította. A történet annyira megmozgatta a Washington Post karikaturistájának, Clifford Berrymannek a fantáziáját, hogy a szóban forgó kismackót olyan pufinak és bájosnak rajzolta meg, hogy azt az olvasók azonnal a szívükbe zárták. A rajz sikere miatt Berryman ezek után mindig egyre kerekebbnek és bájosabbnak rajzolta meg a macit, amelynek képét az összes, elnökről szóló híradás mellett közölték. 

Statikai problémák miatt az 1848-ban felavatott szülőházat 1916-ban bontatta le New York önkormányzata, hogy az épület csaknem összes építőanyagát felhasználva az eredeti terveknek megfelelően 1923-ban újjáépíthessék azt. A replikában kialakított múzeum berendezéseit és a dekorációt Edith Roosevelt, az elnök özvegye biztosította. A kiállítás minden héten szerdától vasárnapig látogatható térítésmentesen.

Isteni Szent János-székesegyház

Ha egy helybelit megkérdeznek, hogy mi városuk központi templomának a neve, akkor szinte mindenki az 5th Avenue-n található Szent Patrik-székesegyházat fogja mondani. Pedig New Yorknak van egy második bazilikája is, amely azért érdekes, mert a Manhattanban található Isteni Szent János-katedrális úgy számít a világ hatodik legnagyobb alapterületű dómjának, illetve a második legnagyobb anglikán rítusú templomának, hogy az a mai napig befejezetlen, sőt a barcelonai Sagrada Familia templomhoz hasonlóan építése még ma is tart.

A Christopher Grant LaFarge, George Lewis Heins, illetve Ralph Adams Cram építészek tervezte neogótikus stílusú Isten házának építését 1892-ben kezdték el. A tervek szerint a kereszthajóra egy hatalmas torony is felkerülne, ám ennek kivitelezésére még mindig nem került sor. Míg a dóm főhajója a bostoni Szentháromság-templom alapján épült, addig az oldal- és kereszthajók az isztambuli Hagia Sophia, a velencei Szent Márk-bazilika és a francia Périgueux-székesegyház mintájára. 

Az Amsterdam Avenue 1047. szám alatt található templom a misék alatt ingyenesen látogatható, más időpontban fizetni kell a látogatásért. A belépti díj 14 és 20 dollár között mozog.