Átadták a felújított Rumbach utcai zsinagógát

2021.06.13. 05:59
Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként nyitotta meg kapuit a 3,2 milliárdból felújított zsinagóga.

Kelet pesti kincsei és...

Mivel a Dohány utcai zsinagóga neológ szertartásrendje nem elégítette ki az ortodoxabb felfogású izraeliták igényeit, így a közösség 1867-ben inkább megvett két, Rumbach Sebestyén utcai lakóházat, hogy a helyükre felépíthessék a saját imaházukat. A vallás megreformálását ellenző felekezet első templomának terveit Paul Antal készítette el. Ez a puritán küllemű szakrális tér azonban nagyon hamar kicsinek bizonyult a status quo ante („azt megelőző állapot” – latin) vallási irányzatnak, így a Zsinagóga Építő Bizottmány egy meghívásos tervpályázat keretén belül a 26 éves pályakezdő, Otto Wagner bécsi építész tervei alapján vágott bele az új templom felépítésébe. Az osztrák mérnök társtervezője a nála jóval nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező, Morvaországban született Kallina Mór, építésvezetője pedig az olasz származású Buzzi Bódog volt.

Annak ellenére, hogy a szecessziós munkái miatt hamar világhírűvé vált Otto Wagner a későbbiekben emlékezni sem akart fiatalkori tervére, a budapesti szakrális épület nemzetközi szinten is Közép-Európa egyik legszebb alkotásának számít. A bécsi építész ugyanis a romantikus-eklektikus építészet egyik legkvalitásosabb moreszk-bizáncias ihletésű építményét alkotta meg a magyar fővárosban.

A mérnök az ókori hagyományokat követve centrális teret tervezett, melynek középpontjában a tóraolvasó pultot helyezte el. Ezt a bima vagy almenor néven is ismert emelvényt három oldalról a hívek padsoraival fogatta közre. A vallási előírások és a szokásjog alapján az első emelet magasságában a női karzatokat alakították ki. A falsíkokat szőnyegszerűen borították be kék, vörös, okker- és aranyszínű mázas téglákból kirakott geometriai formákkal, növényi indákat, kacsokat és virágszirmokat utánzó stilizált ívekkel. Wagner ebben azt a XIX. század közepén Nyugat-Európában megjelent polychromia-divatot követte, amely a korabeli Magyarországon még szokatlan díszítési formának számított.

A zsinagógát 1872. október 1-jén avatta fel Pollack Lajos rabbi. A nyolcszögletű kupolával lefedett, ezer négyzetméteres templomtér elé egy 1800 négyzetméteres, utcára néző bérházat is emeltek. Csak ennek az építménynek a földszintjén keresztül lehet megközelíteni a templomot. Isten Rumbach utcai házának nemcsak a belső, hanem a külső díszítményeit is a Kelet kincsesháza ihlette. A díszítéseket vizsgálva az oszlopfőkön és a falakon felfedezhetők a granadai Alhambra, a cordóbai nagymecset, a keresztény templommá átalakított toledói zsinagóga, a Santa María del Blanca és a kairói mecset ornamentikái is. Az épület szerkezete azonban ízig-vérig modern: fémvázas. Itt rabbilakásokat alakítottak ki, de a Bérkocsis utcai épület átadásáig szintén itt működött a felekezet tanítóképzője és egy rövid ideig a közösség leányiskolája is. Ezt az utcai lakószárnyat keretezi be az a két, minaretre hasonlító erkélyes torony, amely ismételten a Kelet mesés varázsát és izgalmas hangulatát repíti a Duna mellé.

…és bábeli könnyei

A világháborúban a zsinagóga nem szenvedett komoly sérülést. A visszatérők adományaiból már 1946-ra sikerült helyreállítani az épületet. A Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke, Sós Endre író-újságíró azonban az épület életveszélyes állapotára hivatkozva 1959-ben mégiscsak lezáratta a templomteret, amelyet raktárrá alakíttatott át. Az elhanyagoltság miatt a tetőzet és a kupola húsz év múlva be is omlott, súlyosan megrongálva a tóraszekrényt és a női karzatot, amelynek jelentős része le is szakadt. Mivel 1982-ben az utcai részen működő imaterembe ismeretlen elkövetők betörtek, így a megmaradt, 10-15 hívőből álló közösség jobbnak látta átköltözni a Wesselényi utca 7. szám alatti Goldmark Terembe.

A hitközség 1988-ban adta el a romos, sok helyen aládúcolt épületét a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalatnak, amely 500 millió forintból próbálta felújítani az egykori templomot. Konferencia-központtal felturbózott irodaházzá kívánták átalakítani a szebb napokat látott épületet. A teljesen lepusztult zsinagóga felújítási terveit Zalka István építész készítette el. A vállalat azonban a rendszerváltást követően csődbe jutott, így az ingatlan először a magyar állam, majd 2005-ben egy ingatlancserének köszönhetően a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonába került.

Főnix és Mózes táblái

A Miniszterelnökség 2014-ben kötelezte el magát, hogy 3,2 milliárd forintból korhűen rekonstruáltatja a Rumbach utcai zsinagógát. A csaknem négy évig tartó felújítás Dávid Ferenc művészettörténész műemléki kutatásai alapján Kőnig Tamás és Wágner Péter építészek, illetve Baliga Kornél építőművész-belsőépítész tervei szerint készült el. A templom eredeti színeit Haraszti László festőművésznek köszönhetően sikerült visszavarázsolni, aki becsülettel megőrizte az Alba Regia idejében félbehagyott restauráláskor hozzá került mozaikokat, ezáltal olyan motívumok is fennmaradtak, amelyek egyébként nem voltak dokumentálva. Ezen minták alapján végezte el most a díszítőfestést Herling Zsuzsanna, Osgyáni Vilmos, Lehoczky Tivadar restaurátor. Az állami támogatásnak köszönhetően a csaknem hetven évig magára hagyott, nemzetközi jelentőségű omladozó műemlék tavaly decemberre minden részletében megújult. A példaértékű restaurálást ICOMOS-díjjal is elismerték.

Mivel a zsinagóga ismételten szakrális, de már neológ rítusú tér lett, így a tervezők több ötletes megoldást alkalmaztak a templomtérben. Állítólag a világon itt alkalmazták először azt a módszert, hogy gombnyomásra a tórafelolvasó állvány a földbe süllyedjen egy hidraulikus rendszernek köszönhetően, ha koncerteken és kulturális rendezvényeken akadálymentesen kellene a 24,8 méter átmérőjű belső tér a résztvevőknek. Amikor a bima az aknában eltűnik, a helyére szépen becsúszik egy padlóelem, amely a tóraszekrény előtti mozaik mintáját követi.

A padló is teljesen megújult. Padlófűtés teszi komfortossá télen a teret, nyáron pedig különleges légtechnika az épületet. Az eredeti fapadok helyett modern, rugalmas nézőtéri berendezést biztosító kényelmes székek kaptak helyet. A lépcsőzetes női karzat üléssorai nem épültek vissza. A karzaton egy beépített padsor egészíti ki a földszinti nézőteret, mely mögött a zsinagóga történetét bemutató kiállítást rendeztek be.

Bár még nem nyitott meg, sőt be sem rendezték, de az utcafronti épületrész egykori templomszolga- (samesz-) lakásában közösségi tereket kívánnak kialakítani, melyek múzeumpedagógiai foglalkozásokat és kisebb kiállításokat fogadnak majd be. A második emeleten húsos kóser kávéház és szalontér, valamint konferenciaterem lesz. A tervek szerint a harmadik emeleten egy zsidó család élettörténetét bemutató állandó kiállítás lesz majd, ahol két időkapszula hasonlítja majd össze az 1740-es és a 2020-as évek hétköznapi jelenségeit, például a jellemző ételeket vagy az egy nap alatt megtehető távolságot. Ez a szint kortárs, digitális elvárásoknak is megfelelően edukációs foglalkozások és projektek befogadóhelye is lesz. Az egykori padlásteret inkubátorházként szeretnék hasznosítani. Itt a közel húsz civil szervezetet magában foglaló Joint HUB irodája kap majd helyet.