Megtudtuk végre, mi volt Gobbi Hilda utolsó kívánsága

Terveztünk egy kisebb merényletet az igazgatóhelyettes úrral szemben, ugyanis a kiállításlátogatásra a neves szakíróval, Brenyó Józseffel, a honi lósport avatott ismerőjével érkeztünk. Persze baj nem lehetett a meglepetésből, tudniillik Brenyó és Krebs urak annak idején iskolatársak voltak. És hát a közös szerelem egyben közös nevezőt is jelent, ha „lovakrul” folyik a diskurzus, egymás szavába vágva szolgálnak az izgalmasabbnál izgalmasabb kuriózumokkal. (Ha valaki nem tudná, a Lovakrul gróf Széchenyi István 1828-ban megjelent legendás könyve, a magyar lovas társadalom bibliája.)

Brenyó úr például egy kis fémbőrönddel érkezett, amelyből elővarázsolta minden idők egyik legeredményesebb magyar versenylova, Imperiál (1960–1989) egyik patáját és azt a versenypatkót, amit az 1963-as Magyar Derbi megnyerésekor viselt. 

Krebs András különben a kiállítás megálmodója és rendezője, aki a XIX. és XX. század fordulóján élt neves szobrászművész, ifj. Vastagh György, továbbá kortársunk, Engler András szobraiból, illetve Breznay Pál festőművész képeiből állította össze a tematikus tárlat anyagát. 

Másik Kincsem

Ahogy belépünk a kiállítóterembe, kettős meglepetés fogad: az egyik maga Overdose, rögtön a bejáratnál, „aki” Engler András alkotása, és a 2012-ben felavatott eredeti – amely a Kincsem Parkban áll – kicsinyített mása. A másik pedig a Bábolnáról származó portás-teremőr, aki úgy ismeri a lovakat és a lósportot, mint a tenyerét. Tíz percen keresztül megállás nélkül folyik az eszmecsere hazánk első vonalbeli lószakértői között – beleértve a teremőrt, aki lubickol, mint hal a vízben, és semmivel sem marad el tudásban a specialisták mögött –, aztán rátérünk a lényegre.

Ez a Patadobogás a lóversenypályán nevet viselő kiállítás abba a rendezvénysorozatba illeszkedik, amellyel emlékezetessé szeretnénk tenni a Kincsem Park centenáriumát – mondta Krebs András. – Nekem személyes, dédelgetett vágyam volt, hogy a művészetek, a kultúra oldaláról közelítsük meg a lóversenysportot, a Kincsem Parkot, hiszen amióta van lósport, két-háromszáz éve, mindez elválaszthatatlan a képzőművészettől. Amíg nem találták fel a fényképezést, addig az udvari festők, szobrászok voltak azok, akik a királyoknak, arisztokratáknak jó pénzért megörökítették a számukra oly becses versenylovakat. 

A kamarakiállítás tematikáját, alkotóit sorra véve a rendező fontosnak tartotta a kortárs művészek, Engler András és Breznay Pál munkáinak bemutatását, utóbbiak pedig jelezték, nem lehet teljes a bemutató az 1868 és 1946 között élt nagy előd, a Háromszékből elszármazott ifjabb Vastagh Pál ikonikus szobrai nélkül. Az erdélyi szobrásznak szerencsére sok köztéri szobra díszíti városainkat, kisplasztikái a Mezőgazdasági Minisztériumot díszítik, legismertebb alkotása az 1937 óta a budai Várban álló, Hadik Andrást ábrázoló lovas szobor.

Vastaghot a negyvenes évek elején a Magyar Lovaregylet megbízta Kincsem életnagyságú szobrának elkészítésével. De az a Kincsem, amely ma a Kincsem Park bejáratánál látható, nem Vastagh Pál szobra, mert az a művész műtermében 1945-ben megsemmisült egy bombatámadás alkalmával. A Kincsem Park előtt látható Kincsem-szobor Tóth Béla 1977-ben készült alkotása, amelynek nincs köze a Vastagh-alkotáshoz.

Hét vágtató versenyló

Breznay Pál festményein felismerhetjük a Kincsem Park mindenki által jól ismert jártatóját, de talán a legkülönlegesebb festménye a hét vágtató versenylovat ábrázoló kép, amelyen kilenc zsoké látható. Persze mindezt csak akkor vehetjük észre, ha alaposan szemügyre vesszük a festményt, nem csoda, hogy Marschalkó János Sámuel neve ugrik be. A Lánchíd oroszlánjait nyelv nélkül megformázó szobrász a legenda szerint öngyilkos lett, amikor szembesült a tévedésével, szerencsére Breznay úr nem vette ennyire komolyan a bakit...

A Breznay-festményen egyébként felfedezhetjük Kállai Palit (mindenki csak Paliként ismeri a legendás zsokét), minden idők egyik legnagyszerűbb versenylovasát, aki a rá oly jellemző, Amerikában tanult módon a hóna alatt pislog hátra. Egyrészt hogy összegömbölyödve kisebb legyen a légellenállás, másrészt így láthatja, hogy kik galoppoznak mögötte... Figyelemre méltó, hogy szülőhelyén, Maglódon utcát neveztek el Kállai Pálról. 

Az imént említett Overdose-szobor eredetije a Kincsem Park mázsaházában van felállítva, és amikor az Overdose-díjat futják szeptember első hétvégéjén, a győztes megkoszorúzza a szobrot. 

Látható a kiállításon a közvélemény által kissé elfeledett négylábú zseni, Kisbér, Kincsem egy évvel idősebb kortársa. A csaknem napra pontosan 152 éve a világra jött kiscsikó felnőve sikert sikerre halmozott. Az eredeti szobor a kisbéri körforgalomnál látható, a kiállításon annak a kicsinyített mását, ezt a kisplasztikát tekintheti meg a nagyérdemű.

majd mindjárt azt követően kora egyik legbusásabban díjazott versenyét, a Grand Prix de Paris-t.

Az epsomi diadal 50 000 fontot (mai értéken hatmillió font), a párizsi 140 000 frankot (mai értéken 1,8 millió dollár) hozott a konyhára a tulajdonosoknak, a Baltazzi fivéreknek.

A miniszterelnök lovas szobra

Láthatjuk még a kiállításon gróf Andrássy Gyula, a monarchia külügyminisztere, magyar miniszterelnök lovas szobrát, ugyancsak Engler András munkáját. 

Az 1988-ban elhunyt Kossuth-díjas színművésznő szenvedélyesen látogatta a lovit, és a manapság sokat emlegetett és elhanyagolt villájának kapuját például patkókból állíttatta össze, utolsó kívánsága pedig az volt, hogy Imperiál patkóját helyezzék el a koporsójában, és azzal együtt temessék el.

A kiállítás 2025. április 3-án nyílt meg, és 2025. április 30-ig látogatható.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)