Beszállsz a Király utcában egy liftbe, és nem tudod, hova érkezel

A különleges, minden érzékszervre ható élményt a hivatalos nyitás előtt próbálhattuk ki, és olyan jól sikerült az illúziókeltés, hogy valóban azt éreztük, mintha a múlt mélységes kútjába ereszkednénk le. A Király utcában beszálltunk egy liftbe, és nem tudtuk, hová érkezünk...

A kiállítás olyan különleges multiattrakció, digitális színház, ahol a látogatók – vezetett, vezérelt tárlat keretében – a saját bőrükön tapasztalhatják meg a város legizgalmasabb korszakainak mozzanatait. A modern VR- és AR-technológia, az élethű díszletek és az audiovizuális effektek segítségével újraélhetők Budapest legfontosabb történelmi pillanatai – a Habsburg-kortól a 21. századig. Ezáltal a szervezők szándékai szerint a látogatók nem csupán szemlélői, hanem aktív részesei lehetnek a történelemnek.

Színre lép az Időutazó

Máté Xénia, a múzeum egyik megálmodója hangsúlyozza, hogy a kiállítás – amely történészek segítségével jött létre, és hiteles történelmi tényeken alapul – kedvet csinálhat ahhoz, hogy a fiatalok utánanézzenek az eseményeknek, vagyis a sokféle látványos digitális megoldással szeretnék felkelteni az érdeklődésüket a történelem iránt.

A Time Machine Budapest nemcsak kiállítás, hanem időutazás, amely testközelbe hozza Budapest történelmét. Az a célunk, hogy a vendégeink ne csak nézői, hanem aktív részesei is legyenek a múlt eseményeinek, ne csak megismerjék a történelmet, hanem át is érezzék annak jelentőségét

– mondta az eseményen Máté Xénia, a kiállítás egyik megálmodója.

A múzeum a tankönyvek világától elrugaszkodva az emblematikus történelmi eseményeket – mint például az 1848–49-es szabadságharc, a millennium vagy az 56-os forradalom – az átlagember szemszögéből szeretné bemutatni. A történelmi eseményeket az Időutazó (őt Vas György kelti életre) perspektívájából követhetjük, akit egy családi ereklyéket őrző láda megtalálása ösztönöz arra, hogy megépítse az időgépet, és visszautazzon a múltba. Utazása során pedig felfedezi, hogy a családja múltja milyen szorosan összefonódik a város történelmével. Ennek az utazásnak lehetünk mi is a részesei.

Életre kel a múlt

A történet szerint a Nikola Tesla titkos feljegyzései alapján megépült időgép segítségével a látogatók visszautazhatnak Budapest múltjába, és olyan események részeseivé válhatnak, amelyeket eddig csak a történelemkönyvek lapjairól ismertek. A kiállítás – visszaemlékezések, naplórészletek alapján – a hétköznapi emberek életét, érzéseit és reakcióit is megidézi, akik ezekben a történelmi időkben éltek, és azt is megmutatja, hogy a múlt eseményei hogyan formálták a jelent, ezek az emberi sorsok milyen hatással vannak a mai világunkra.

Az utazás az 1800-as évek arisztokratáinak fényűző világától a forradalmakon át a 20. század viharos eseményeiig tart. Megelevenedik a Király utca környékéhez szorosan kötődő budapesti gettó története, az utolsó előtti állomáson pedig a látogatók beléphetnek egy Kádár-kocka nappalijába. A kiállításon három történész dolgozott: Domonkos Csaba a városalapítás és a millenniumi időszak feldolgozásában segített, Dombi Gábor a budapesti gettó megidézésén dolgozott, Tabajdi Gábor pedig a Kádár-korszak szakértője. Utóbbi szerint a múzeum

Az Időutazó Vas György mellett még számos színész látható vagy hallható a kiállításban: Széchényi István hangja Szervét Tibor; a hölgyet a századfordulóról Vándor Éva kelti életre; Landerer Lajos Rába Roland; Podmaniczky Frigyes hangja Kautzky Armand; Sisi Gubás Gabi; Andrássy gróf hangja Kardos Róbert; Széchenyi Ödön Kovács Krisztián; Reiter Ferenc Gergely Róbert; Tanti (idős nő a gettóban) hangja Fodor Zsóka; a rikkancs hangját Hevér Gábor adja; Judit, a lány hangja a gettóban Csifó Dorináé; az ügynöktanoncot pedig Szokol Péter hangján halljuk.

Technológiai megoldások

A kiállításon látható úgynevezett fogscreenlézeres vetítés. A fogscreen olyan technológia, amely finom vízpárát használ, hogy egy „láthatatlan” képernyőt hozzon létre a levegőben. Erre a „képernyőre” lehet lézerrel vagy projektorral vetíteni, így a látogatók azt az illúziót kapják, mintha a kép a semmiben lebegne. A páravetítésen az emberek keresztül is tudnak sétálni, így különösen látványos 3D-illúziót lehet vele kelteni.

így olyan hatást keltenek, mintha a múlt alakjai interakcióba lépnének a látogatókkal. A holovetítés pedig egy speciális holografikus technika, amellyel például a kandalló tüzét keltik életre.

Emellett alkalmazzák a VR (virtuális valóság) és AR (kiterjesztett valóság) kombinációját, speciális szemüvegen keresztül lehet megnézni több történelmi eseményt, de van, hogy egy „titkos könyvszekrény” elektronikusan egyszer csak kinyílik. A Columbia Press nyomdagépet (ezzel nyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot) hologúla segítségével jelenítik meg, az Animatiqua térhatású eljárással régi fotókat keltenek életre 3D-ben, a látogatók pedig érintőképernyőkön keresztül saját monogrammal ellátott Kossuth-bankót készíthetnek.

Kiállításunk egy szórakoztató, kedvcsináló tárlat. Abban segít, hogy a felnövekvő generációk és a város történelméről keveset tudó, akár külföldi látogatók azonnal belemerülhessenek az eseményekbe

– mondja Máté Xénia. A Time Machine Budapest vezetett túrákkal és tematikus eseményekkel is várja az érdeklődőket. Az élmény a turistáknak és a budapestieknek is lehetőséget kínál arra, hogy új szemszögből ismerjék meg a várost, mintha a reformkori Budapest utcáin sétálnának, a forradalom hőseivel együtt harcolnának, vagy épp egy titkos kávéházi találkozón vennének részt.