Palócföldi fotósorozat nyerte az idei Highlights of Hungary közönségdíját

20230329 BGA9537
2023.03.31. 14:52 Módosítva: 2023.03.31. 15:24
Mohos Zsófia Görbeország című fotóművészeti projektjére voksoltak a legtöbben az idei Highlights of Hungary közönségdíjára érkezett több mint százezer szavazat beküldői közül. A nagykövetek díját Berend Ferenc no-till, azaz szántás nélküli gazdasága kapta. Az Index különdíját az a csapat érdemelte ki, akik a felújítás alatt álló Lánchíd oroszlánját legókockákból felépített másolattal helyettesítették a restaurálás ideje alatt.

Az elmúlt két évben a gyógyítókra voksoltak a Highlights of Hungary szavazói. A közönség nagydíját a 2020-as évadban az Országos Mentőszolgálat, a következő évben pedig a Vérlovagok vehették át. Idén változott a trend, hiszen Mohos Zsófia Görbeország projektjében elkészített fényképes naptára lett a közönség kedvence.

A Görbeország kifejezést Mikszáth Kálmán használta kedves Palócföldjére. A nagy írónk történeteiben gyakran szereplő „jó palócok” történelmileg Hont, Nógrád, Heves, Borsod, Gömör megyében éltek.

A közönség választottja

Mohos Zsófia az Indexnek elmesélte, hogy gyermekkora óta szinte minden iskolai szünetet, vakációt nagymamájánál töltött, egy kis Nógrád  megyei zsákfaluban, Kisecseten. Arrafelé szinte mindenki a kútról hordta a vizet, a gáz sem volt bevezetve a faluba, és sokáig a mobiltelefon is hallgatott – öt éve van térerő a településen.

A szomszéd néni is tőrölmetszett parasztasszony volt. Bő szoknyában járt bárányokat legeltetni, szénát szedni a réten. Eszébe se jutott, hogy játékokat eszeljen ki a vendég kislány szórakoztatására. Tette a dolgát, nem zavarta, ha Zsófi körülötte szaladgál.

Zsófiát befogadta a falu népe, maguk közé valónak tekintették, hiszen gyakorlatilag ott cseperedett. Tizenhat-tizenhét éves lehetett, amikor a szomszéd néni édesanyja meghalt, és ő rádöbbent, hogy bizony előbb-utóbb sajnos végleg el fognak tűnni a népviseletet még természetes módon magukra öltő asszonyok. Akkortól tudatosan járt hozzájuk, kérte, hogy meséljenek az életükről, szokásaikról, és mindig magával vitte a fényképezőgépét is.

A néprajzi anyaggyűjtés volt és maradt a fő szenvedélye. Bár közben gyógytornászdiplomát szerzett, sosem hagyott fel azzal, ami később Görbeország projektté alakult.

Közben megismerkedett a fényképezés szakmai alapjaival is, és egyértelművé vált számára, hogy a fotóművészet dokumentarista ága érdekli igazán. 2020-ban elnyert egy Magyar Művészeti Akadémia által kiírt ösztöndíjpályázatot, melynek révén sikerült olyan közösségekhez is eljutnia, ahol korábban nem voltak kapcsolatai. Elsősorban a Nógrád megyei Rimóc és a vajdasági Kupuszina lakóival került szoros kapcsolatba az elmúlt három év alatt. A vajdasági településen is palócok élnek, akik Mária Terézia idején települtek oda, de a mai napig őrzik palóc identitásukat.

Zsófia nem egy néprajzos álomvilágot igyekszik megörökíteni, őt a valóság érdekli. Ha egy viseletes asszony modern sportcipőt hord a lábán, azt fotózza le.

Ilyen volt a hangulat a Highlights Of Hungary díjátadó gálán

Idén augusztusig tart az ösztöndíja, melynek megkoronázásaként egy könyvön dolgozik. Ebben a fotók mellett a falukban összegyűjtött személyes történetek is megjelennek.

A Görbeországot Mádai Vivien, a Highlights of Hungary nagykövete jelölte a díjra. „Nem volt kérdés számomra, hogy szeretném a saját jelöltjeim között tudni a Görbeország projektet, amely által a Palócföld lakóinak hétköznapjait és emlékeit bemutatva, azok hagyományait ismerheti meg a közönség” – írta méltatásában.

A nagyköveti díjas no-till gazdaság

A nagyköveti fődíjas Borbás Marcsi egyik jelöltje. Amikor megkérdeztük, hogy kerültek kapcsolatba egymással, a tévés leszögezte, hogy ő falusi lány, aki évtizedek óta töri a fejét a fenntartható gazdálkodáson, és már nagyon régen zavarja a dolgok globális megközelítése.

Mit kezd egy hétköznapi ember azzal, ami globális léptékű, mit tud hozzátenni, mennyire személyes számára? Semennyire vagy csak alig. Arról kéne beszélni, ami a szűkebb környezetünkben is értelmezhető, amin mi magunk is tudunk változtatni – kezdte a választ.

Így döbbent rá arra is, hogy a világunkat érintő egyik legveszélyesebb változás az, hogy 30-40 évre elegendő humusz, tehát termőréteg maradt a Földön. Amikor ez elfogy, mit eszünk? Még mindig megy a műtrágya, nincs talajtakarás, kizsigereljük a földet, ami egyre keservesebben fuldoklik. Lopunk tőle, és alig adunk vissza – vonja le a kézenfekvő következtetést a nagykövet.

A népszerű televíziós néhány éve már az Őrségben műveli a saját kertjét. Ami kertnek meglehetős, hiszen a ház körüli zöldségágyásain kívül három hektáron gazdálkodik. Nézi, figyeli, kutatja a modern eljárásokat, és rájött, hogy rengeteg olyan van közöttük, melyek néhány, már-már feledésbe merülő hagyományos módszerhez nyúlnak vissza.

Így talált rá az idei nagyköveti díjat elnyerő jelöltjére is.

Berend Ferenc no-till, azaz szántás nélküli nagyüzemi mezőgazdasági módszerrel gazdálkodik. Laikus fejjel is érthető magyarázata szerint módszerüknek az a lényege, hogy minél kevesebbet zavarják a talajt.

Miután learatják a gabonát, kukoricát, napraforgót, pontosan meghatározott összetételű takarónövényeket vetnek a helyére. Ez a növényzet megóvja a talajt a kiszáradástól, eróziótól, mélyebbre jut a csapadék, több vizet képes befogadni a talaj, ami így víztározóként is működik.

Tavaszra úgy néz ki a termőterület, mint egy gyomos mező, amire az általuk használt és folyamatosan fejlesztett eljárással rávetik a haszonnövényeket.

Ez nem biogazdálkodás, tehát használnak vegyszereket, mesterséges tápanyagokat is, de drasztikusan csökkenő mennyiségben. Ahogy egészségesebbé válik a termőföld, úgy válnak ellenállóbbá a növények, ezért egyre kevesebb a gomba- és rovarölő anyagot kell használniuk. Ráadásul az így művelt területeken alig nő parlagfű.

Azzal persze számolniuk kell, hogy az ő terményeiket határozottan jobban szeretik a vadállatok, mint a szomszédokét, ezért inkább náluk dézsmálják a vetést.

Jelenleg hétszáz hektáron alkalmazzák a no-till gazdálkodást Somogy megyében. A tavalyi aszályos esztendőben határozottan jobb termést tudtak betakarítani, mint a hagyományos eljárásokat használó szomszédos gazdaságok.

A Besúgó, Kadarkai Endre és egy tizenéves géniusz is a legnépszerűbb jelöltek között

A Mathias Corvinus Collegium kiemelt partnerségével megvalósuló Highlights of Hungary hagyományai szerint nincsenek kategóriák, a nagykövetek szabadon jelölhettek személyt, szervezetet vagy akár alkotást is, ha úgy ítélték meg, hogy az egyezik a kezdeményezés vezérelvével, a „Hass, alkoss, gyarapíts!” gondolatával.

Az összesen 50 jelölt közül az alábbi tíz kapta a legtöbb közönségszavazatot:

  1. Görbeország projekt, Görbeország naptár
  2. Orosz Örs
  3. Dr. Kőnig Róbert
  4. A besúgó
  5. Szentendrei Skanzen „Erdély"
  6. Sávolt Karolina festőművész
  7. Szabó Krisztián – Tanító bácsi fakanállal
  8. Kadarkai Endre – Élni jó
  9. Becske Adrienn
  10. Lubics Szilvia extrém sportoló

Hat különdíj is gazdára talált

  • Az Index különdíját a LEGO Oroszlán Projekt kapta. Fazekas Soma, az Index marketingigazgatója elmondta, hogy az oroszlános projektet újszerűsége, kreativitása és pozitív tartalma miatt választották ki a lap munkatársai. Csapó Janka munkatársai nevében vette át az elismerést, majd hozzáfűzte, hogy erre a díjra vágytak leginkább.
  • A Matthias Corvinus Collegium diákjai az MCC-díjat A besúgó című televíziós sorozatnak ítélték oda.
  • Az EXIM fenntarthatósági és a KPMG ESG különdíját a WeHEAT System kapta. A kreatív csapat kutatásai révén áramforrássá válhatnak termálvizeink.
  • A Képmás Magazin különdíját a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány,
  • a Highlights of Hungary által odaítélt Mindennapi elismerés különdíjat Sikentáncz Szilveszter kapta.

(Borítókép: Mohos Zsófia kapta a közönségdíjat a Görbeország fotósorozat projektjéért. Fotó: Botár Gergely / Highlights of Hungary)