Mennyire van a sír szélén az operett?

DSC6941
120 éve született és 100 éve állt először színpadra Latabár Kálmán. Az évforduló alkalmából a Spinoza Színház bemutatta A Latabárné fia című monodrámát, aminek Peller Károly a főszereplője. Az Index arútluK podcastjében a legendás táncoskomikusról, az operett műfajának fiatalításáról és szakmai kérdésekről beszélgettünk az Operett Tudorral, azaz Peller Károllyal.

Bár karakterben inkább Rátonyi Róberttel azonosítja magát, mintsem Latabár Kálmánnal, Peller Károly végül mégis elvállalta a legendás táncoskomikus szerepét. A rendező meggyőzte róla, hogy nem az ikont kell másolni, hanem egy olyan férfit eljátszani, aki hazamegy a beteg, ágyhoz kötött édesanyjához, és elmeséli neki, hogy mik történtek vele.

Színészileg ez azért különösen nehéz feladat, mert ott van valaki, akihez a világon a legőszintébb tudnál lenni, de mivel ő a külvilágból csak azt érzékeli, amit te átadsz neki, ezért nem akarod neki a betegségén túl azt a pluszterhet átadni, hogy neked mennyire és miért rossz. Ezért visszafogod magad, de persze aztán mindig kibukik a dolog. Ettől az egész darab egy hullámvasút.

Hogy az ország Latyijának pontosan milyen problémái voltak, miért támadta sokszor a rendszer, az A Latabárné fia című monodrámából várhatóan kiderül, ám adódik a kérdés, hogyan tudott a politikai hatalmak között lavírozni.

Sokszor felmerült benne az a kérdés, hogy egyáltalán miért kell foglalkozni ezekkel a dolgokkal, miért nem lehet csak a színpadnak élni, csak a szerepeinek, miért kell felszólalnia politikai rendezvényeken. Egyáltalán miért kell véleményt formálnia olyan kérdésekben, amikhez semmi köze. Ez eléggé összecseng a mai dolgokkal.

Ha már mikrofon elé kaptunk egy színészt, aki a Latabár-életút kapcsán vélhetően magának is feltette az előbb említett kérdéseket, mi is kíváncsiak voltunk arra, hogy Peller Károly hogyan vélekedik: 

Egy művésznek szerepet kell vállalnia közéleti kérdésekben?

Peller úgy gondolja, hogy ha politikai kérdésekben nyilvánul meg egy művész, azzal automatikusan kizárja a közönsége felét, így ő ezt személy szerint kevésbé tartja célravezetőnek, viszont nagyon fontosnak gondolja, hogy társadalmi kérdésekben megnyilvánuljon.

Az összes általánosítástól feláll a hátamon a szőr.

Ám ahogy az életben, itt sem tanácsos általánosítani, neki is vannak kollégái, akik visszahúzódóbbak, és vannak olyan munkatársai is, akik élharcosnak számítanak több témában.

Primadonnának születni kell?

Igen. Operettszínésznek születni kell. Legalábbis Peller Károly szerint, aki, mint megtudtuk, a szakdolgozatát is ebben a témában írta.

Sok minden van a szakmában amit meg lehet tanulni ahhoz, hogy operettet játsszon az ember, de egy operettszínésznek hordoznia kell valami pluszt, egyszerinek és összetéveszthetetlennek kell lennie.

Megtudtuk, hogy ha bejön egy nő a színpadra, akiről nem tudjuk levenni a szemünket, az lesz a primadonna, és ha meglátunk valakit, akiről meg egyből azt gondoljuk, hogy cuki, akkor a szubrettel van dolgunk. Ugyanígy a férfiaknál. A nagyon sármos lesz a bonviván, aki viszont aranyos, és összepuszilgatnánk, az a táncoskomikus.

Az operettekben nincs kifejtve, hogy ki miért olyan amilyen. Be kell jönni, és olyannak kell lenni.

Ám akiket bővebben érdekel az operettek világa, azok elmerülhetnek Peller Károly Operett Tudor című YouTube-csatornájában, ahol a színész rövid, frappáns, pörgős videókban mesél kicsit bővebben a műfajról, kollégái segítségével.

Az operett műfaja mennyire van a sír szélén?

Vendégünk állítja, hogy nincs.

Aki szereti a romkomokat vagy a szerelmes filmeket, az operettet is kedveli. Ugyanazt a világot hozza vissza.

A színész nagyon sok levelet kap, ahol arról számolnak be nagyszülők, hogy egy nap hányszor kellett meghallgatniuk az unokákkal például a Délibábos Hortobágyot.

Ettől függetlenül még nem engedtük el a témát, és kíváncsiak voltunk rá, hogy szerinte kell-e modernizálni az operetteket.

„Ha az aktualizálást úgy érted, hogy kell-e bele mobiltelefon, farmer meg bőrszerkó, akkor szerintem nem. Az operettek egy világban játszódnak. De például a szövegkönyvekhez hozzá kell nyúlni, mert ami vicces volt 1915-ben, az ma már nem feltétlenül az” – véli Peller Károly. 

Hallgassák meg a teljes beszélgetést, amiben még szó volt többek között arról is, hogy Peller Károly például milyen sikerdarabokat nem mutatna be itthon soha, és hogy szerinte mi az, ami miatt itthon a musicalek kevésbé működnek, mint például New Yorkban vagy Londonban.

Peller Károly főszereplésével A Latabárné fia című monodráma legközelebb december 4-én látható a Spinoza Színházban.

Ha pedig lemaradtak az arútluK korábbi epizódjairól, akkor hallgassák meg Bartha Álmossal a beszélgetésünket, aki A Nagy Fotelkvíz szerzője és a QuizNight kitalálója, és amellett érvelt, hogy kocsmákba igenis járnak okos emberek.

(Borítókép:  Peller Károly. Fotó: Kaszás Tamás / Index)