Brutális elvonás sújtja a Concerto Budapestet is, kénytelenek koncerteket lemondani

Éhező zenekarok viadala címmel interjút készítettünk Zsoldos Dáviddal, a Magyar Zenei Tanács elnökével, amelyben szó esik arról a kialakult helyzetről, amely jelentősen átszabhatja a magyar klasszikus zene és a zenekarok piacát. Táblázatot is közöltünk, abból kiderül, hogy a baj nem kicsi.

A Concerto Budapestet az Index olvasói jól ismerik, hiszen az elmúlt években koncertjeiket élőben közvetítettük. Legutóbb, mielőtt a megszorítások miatt a zenekar is nehéz helyzetbe került volna, arról számoltunk be, hogy a zenészek Angliában turnéztak. Az erről készült filmet lejjebb gördítve meg is nézhetik, most csak az Indexen. Interjú Szabó Stein Imrével.  

Úgy tudjuk, jelentős állami támogatástól esik el a Concerto Budapest. Ez milyen összegű, és milyen hatással van a zenekar életére, terveire: maradnak-e el koncertek, utazások, el kell-e bocsátani bárkit is?

Mint a zenekar nemzetközi stratégiai főtanácsadója, illetve filmjeik rendezője, nem vagyok hivatott a gazdálkodást érintő kérdésekkel kapcsolatban nyilatkozni, de mint azt egy korábbi hivatalos nyilatkozatában közölte a zenekar vezetősége, a 2022. évi állami támogatásának csaknem 55 százalékos elvonásával kényszerült szembesülni. Emiatt nem tudta megtartani a Concerto Budapest az Európában lényegében egyedülálló és teljesen hiánypótló, 2022. november 19–20-ra meghirdetett A Hallgatás Napja kortárs zenei fesztivált.

Ezzel együtt járt, hogy azt az internetes élő közvetítési tartalmi megállapodást már nekem kellett lemondanom a New York-i The Violin Channellel, amely múlt évben 600 ezres elérést és több mint 200 ezer tartam nézőt hozott a világ minden tájáról. Hadd tegyem hozzá, bár kifejezetten irtózok a felkiáltó mondatoktól, hogy itt a hazai és nemzetközi kortárzene színe javáról, egy 12 órás monstre élő közvetítésbe sűrített 8 koncertről és mintegy 40 műről van szó!

Ebben az évben az egészet megálmodó Keller András mellett a szintén – zeneszerzőként és karmesterként is – világhírű Eötvös Péter vezényelt volna. A Magyar Kincsek sorozat november 27-i koncertje is elmaradt a Pesti Vigadóban, és sajnos új fejlemény, hogy a december 3-i, Zeneakadémián zajló Hallgassunk Schubertet! minifesztivált is el kell halasztani. Keller András döntése alapján a 2023. január 1-jei Újévi koncertet sem hallhatja a közönség. A Schubert-koncertet 2023. január 28-ára tolták el.

A Hallgassunk Schubertet! ügye már az Index.hu közönségét is érinti, hiszen immár két éve – legjobb tudomásom szerint nemzetközileg is egyedülálló együttműködés keretében – évente több alkalommal az Index.hu címlapján követhette alkalmanként százezres léptékű közönség a Concerto Budapest hasonló tematikus koncertfolyamait. Azzal, hogy többek között a két Mozart-nap, a Beethoven-nap, a Hallgassunk Brahmsot!, a Viva La Viola! vagy a 2021. október 23-i ünnepi koncert filmes igényű közvetítéseinek címlapot adott az Index.hu, rendkívüli lépést tettünk közösen a komolyzene közönségének bővítésében és fiatalításában.

A minifesztiválokat Keller András álmodta meg, ezek lényegében missziók, és semmilyen külön támogatást nem kapott rá a zenekar, amely mégis egy emberként, nagy lélekkel az ügy mögött állt és áll. És mindez azt is hozta, hogy sikerült vezető rendező-producerként kialakítani egy, a klasszikus televíziós sztenderdektől a filmes látvány felé mozduló élő közvetítési stílust, amelyben egyaránt fontos partnerek – többek között – a Lakatos Gergely által vezetett Zeneakadémia AVISO csapat, vezető operatőrként Jancsó Nyika, vagy technikai, zenei rendezőként Komlós Andás és Gémes Kati. Nagyon remélem, hogy mindez folytatódhat.

Bonyolult, sérülékeny organizmus

Milyen megoldások jöhetnek szóba a Concerto Budapest zavartalan működésének biztosítására?

Úgy látom, hogy a vezetés minden erejével igyekszik tartani a lelket a társulat zenészeiben és a Concerto munkatársaiban. A háború okozta gazdasági helyzet, jóval túl a kultúra pénzügyi szféráin is, valóban nehéz és szorongató. Nincs könnyű helyzetben a döntéshozó… Ugyanakkor a zenekar vezetése továbbra is hisz abban, hogy egy már külföldön is híres, hangsúlyosan a magyar klasszikus zenét is zászlajára tűző sikeres zenekar sorsa és zavartalan működése fontos a fenntartó számára, hiszen a nemzetközi siker és a hazai telt házas koncertek nagyságrenddel többet tesznek hozzá az ország jó híréhez, mint a belé fektetett pénz. Egy tizenöt év alatt korpuszkulumaiból egy nagy, szerves lélegző egésszé fejlődő zenekar nagy, bonyolult és ugyanakkor sérülékeny organizmus. Ha az a kisebb csoda bekövetkezik, hogy egyedi hangzása, stílusa, lélegzete alakul, az a legkisebb és legnagyobb részek érzékeny kölcsönhatásán múlik. Keller Andrásnak és zenészeinek ez sikerült.

A nyáron az Egyesült Királyságban turnézott a Concerto Budapest. Miért éppen oda mentek?

A Concerto Budapest már korábban komoly turnékra és fellépésekre kapott meghívást Ázsiába, ahol már nagyon magas polcra helyezik Sanghajtól Dél-Koreáig, továbbá Franciaországba, Németországba, Japánba, amelyek szép sikerrel zárultak. Én, a magam részéről mindig az Egyesült Királyságról győzködtem Andrást, mert úgy látom, hogy áttörő erejű és hatású sikert Angliában és az USA-ban lehet elérni. Leginkább oda koncentrálódik az erős sajtó- és kritikai figyelem, ott adott az olyan léptékű piaci koncentráció, amely a nemzetközi láthatóság fősodrába tud emelni egy arra esetleg érdemes zenekart.

Nyilván pont őt kell a legkevésbé győzködni az angol piacról, hiszen a Keller Kvartett nagy sikereit részben ott aratta, és András éppen a zenei elitképzés egyik fellegvárának tekintett londoni Guildhall School of Music & Drama hegedűprofesszora, akinek az intézmény

Inkább arról van szó, hogy egy zenekar évekkel előre gondolkodik, és nehéz arról dönteni, hogy ez a nagy hajó milyen irányokba forduljon. Végül sikerült egy komoly kapcsolatot kialakítani a világ egyik legrangosabb művészeti ügynöksége, az IMG ARTISTS UK vezetésével. Ez mindig személyes meggyőzés kérdése is. Végül eljöttek 2019 végén a zenekar Müpában rendezett koncertjére, ahol Gidon Kremer és a Kremerata Baltica együtt lépett fel a Concerto Budapesttel. Épp a MEZZO TV-nek forgattunk filmet a koncertről, Keller András vezényelt. Akkora hatással volt rájuk a zenekar Weinberg 21. Kaddis szimfóniájának előadása, hogy a koncert végén, amikor bemutattam őket Andrásnak, már tényként beszéltek az angliai turné lehetőségéről.

Film az Indexen

A Concerto Budapestet hogyan fogadták az Egyesült Királyságban? Hogyan cikkeztek a koncertekről?

Maga a turné hat kiemelten fontos állomásból állt. Mindegyik helyszín, de főként a londoni Cadogan Hall, a manchesteri Bridgewater Hall, az edinburghi Usher Hall és a Birmingham Symphony Hall, a világ legjelentősebb koncerttermei között van. Nagyon fontos, hogy ezekre a helyszínekre nem bevásároltuk magunkat, hanem a Concerto Budapest koncertjeit a helyszínek saját programként és a bérletes közönségüknek is kiajánlott koncertként kezelték. Ez rögtön jelentős bizalmat és minőséget sugall a közönségnek.

András egy sokrétű és zeneileg nehéz program mellett döntött: Bartók Béla zenekari Concertója, Beethoven 5. szimfóniája és Mozart A-dúr zongoraversenye szólistaként Angela Hewitt-tal nem kis tét volt. Aki járatos a komolyzenében, ebből azt is tudja, hogy mindez egy nagyzenekari létszámmal volt csak lehetséges. Keller Annie, aki több mint egy évtizede a zenekar külföldi világsztár szólistáival és a turnék felépítésén dolgozik, rendkívül bonyolult feladatot oldott meg kitűnően a turné megszervezésével, mert ilyenkor, bár a kinti ügynökség sok segítséget nyújt, de az utaztatás, logisztika, tervezés, hangszerszállítás, szállás és annak ezer emberi nüansza a zenekar feladata.

A legnagyobb tétet én az első állomáson, Londonban éreztem. Akármennyire a világ egyik központja az Egyesült Királyság, ugyanúgy fővároscentrikus egy sor szempontból. A nagyágyú újságírók és kritikusok legalább fele konkrétan Londonban akart hallani minket. András Bartókot tette a koncert első félidejére. Bátor és kockázatos… Amikor a mű végén beállt a csend, az mély volt és hosszú, utána pedig állva tapsolt és lábbal dobogott a világ egyik legelkényeztetettebb közönsége. Akkor tudtam, hogy sikerült. Másnap a The Times online nyitóoldalán, majd a lapban közölte le az egyik legkeményebb kritikusa méltató, sőt helyenként ujjongó kritikáját. A többi jelentős újság kritikái is hasonló lelkesedéssel ünnepelték egy számukra még nem ismert új magyar zenekar beérkezését.

Az útról film is készült. Ennek mi a koncepciója, története, mit szimbolizál azontúl, hogy bemutatja a turné eseményeit?

Érdemes megnézni. Eredetileg egy rövidebb, 10-20 perces úti dokumentumfilmecskét, afféle caméra stylo, kameratöltőtoll-szerű skiccet terveztem. Ezt aztán egy pillanat alatt felülírta a feladat mennyisége, bonyolultsága és mélysége. Úgyhogy némileg megtartva a tervezett stílus könnyed karcosságát, egy, a turné történéseit sokkal hűebben követő, ugyanakkor jóval a felszín mögé, a zenekar és tagjai háttérvilágába pásztázó csaknem 40 perces dokumentumfilm született.

Fordított dramaturgiát fognak látni, a film utolsó harmadába került az állandó újrateremtés koncertről koncertre megtörténő gyötrelmes és felemelő folyamata. Vannak benne trouville-ek is: három kamerával minden este új helyszínen megoldani, hogy egy próbából egyszer csak átmegyünk az előadás azonos részébe, szinte lehetetlen feladat.

A film egyáltalán nem hibátlan, viszont élő és dobogó anyag. Arra biztatom az olvasókat, hogy most legyenek nézők is, mert a legkevésbé sem unalmas, leíró jellegű dolgozat, viszont bepillanthatnak egy nem látható világ kulisszái mögé, és egészen kivételes módon villannak fel a csillogó helyszínek is, köszönhetően annak, hogy olyan dolgokat is megengedtek a stábnak, amit papírforma szerint nem lehet. A film vezető operatőre Géczy Dávid filmrendező, a ronin kamera és a drón operatőre volt, valamint a mentésért felelt Tokodi Gábor, a vágó Lecza Attila, jómagam rendező vagyok a listán, de együtt hoztuk össze a produkciót. Hatalmasat dolgoztak mindannyian, néha a végkimerülés szélén pakoltuk egy ideges taxis autójába a filmes cuccot.

Nem megkerülhető világbrand

Mit tud a világ a magyar klasszikus zenei életről, mi a tapasztalatuk erről, mit gondol a Nyugat a magyar szimfonikus zenekarokról?

Zeneszerzők tekintetében a késő XIX. és főleg XX. század vonatkozásában abszolút meghatározók vagyunk. Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi, Ligeti, Kurtág, Eötvös… – paradigmaszülő óriások. Rendkívül jelentős világhírű szólistáink voltak és vannak, és nagy karmestereket is adtunk a világnak.

Ha zenekarokról kérdez, szerintem a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak volt egy külföldi fénykora leginkább Rolla János alatt, a Rádió-zenekar régebben és az Állami Hangverseny Zenekar Kocsis Zoltán idejében számottevő külföldi jelenléttel bírt, de a Budapesti Fesztiválzenekar tudott abszolút világhírűvé válni Fischer Ivánnal az utóbbi másfél évtizedben, és a Concerto Budapest indult el a világhír útján az utóbbi években Keller Andrással. Ha úgy kérdezi, hogy kik tudtak az utóbbi évtizedekben nem megkerülhető világbranddé válni, akkor a Fesztiválzenekart és a Keller Kvartettet mondanám.

A Concerto Budapest egy fiatal és forró vérű, sajátságos magyar hangon megszólaló nagyzenekar, amely legjobb koncertjein olyan tiszta, mesterkéletlen és mély erővel bír megszólalni, ami a világ számos kitűnő zenekara között is a legkülönlegesebbek közé emelheti.

(Borítókép: Concerto Budapest / Tokodi Gábor)