A Megérkeztünk című kiállítással nyitotta meg kapuit a Néprajzi Múzeum új épülete

A Néprajzi Múzeum új épülete a Liget Budapest Projekt része. Tervezője Ferencz Marcel (NAPUR Architect), az épület pedig az intézmény történetének első olyan otthona, amelyet a muzeológusok bevonásával kifejezetten néprajzi múzeumi célra alakítottak ki. A projekt ötletgazdái szerint ezzel Budapesten, a Városligetben, az egykori Felvonulási tér helyén Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépülete jött létre.

Az épületet bemutató leírás szerint a Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző, látványos új épület különlegessége 

• a közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítése, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg, illetve
• a több mint 7000 négyzetméteres tetőkertje, amely a legmagasabb pontján gyönyörű panorámát nyújt.

A Néprajzi Múzeum új épületét négy évvel ezelőtt a londoni International Property Awardson már a tervei alapján a világ legjobb középületének választották, egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették.

Hazatért a gyűjtemény

A projekt miniszteri biztosa, Baán László – aki egyben a Városligetben található Szépművészeti Múzeum főigazgatója is – a megnyitóval kapcsolatban így fogalmazott:

A Néprajzi Múzeum új épületének átadása nemcsak a gyűjtemény történetében számít mérföldkőnek, hanem a Liget Budapest Projekt megvalósításának is fontos állomása. A projekt jelenleg Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztése, amely a Városliget átfogó megújítását, benne a park kulturális intézményhálózatának és nemzeti közgyűjteményeink fejlesztését tűzte ki célul. A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója 2018-ban fejeződött be, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete 2019-ben került átadásra, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épületének mostani megnyitását pedig rövidesen az Új Nemzeti Galéria megvalósítása követi majd.

A Néprajzi Múzeum gyűjteményi nagyságát mutatja, hogy az nem csupán a Kárpát-medencéből, de a világ minden tájáról őriz és állít ki tárgyi emlékeket. A mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, de most a múzeum a korábbi kiállítóterek többszörösével lel épített otthonra a Városligetben. Az erről szóló közlemény azt is megemlíti, hogy a gyűjtemény a Városligetbe lényegében hazatér: a nagyközönség számára ugyanis 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnokban volt látható.

Mindezen hányattatás ellenére a múzeum gyűjteménye és társadalmi-tudományos tevékenysége lendületesen erősödött, gyarapodott. A következetes gyűjtő- és feldolgozómunka eredményeként mára a budapesti Néprajzi Múzeum új épülete és gyűjteményei alapján is a régió nagy néprajzi múzeumai között szerepel, s végre az értékeihez méltó helyszínen működhet

– mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Amit az épületről tudni kell

A múzeum tervezésére meghívásos, anonim, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, azon világhírű építészek vettek részt. Ilyen volt például a Pritzker-díjas Zaha Hadid és Rem Kolhaas, a Bernard Tschumi Architects és a Björke Ingels Group. A nemzetközi zsűri ellenszavazat nélkül döntött egy magyar terv, a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályaműve mellett. Ezt Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a kortárs hazai építészet egyik legnagyobb, világraszóló sikerének nevezte.

Az épület mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet. A múzeumot bemutató leírás szerint a földszinten az épület két, dombszerűen emelkedő épületrészre válik szét, amelyek között az '56-os emlékmű és a körülötte lévő hatalmas tér helyezkedik el, amelyek közvetlenül kapcsolatban állnak az épület belső tereivel.

• A múzeum két íves szárnya a „közösségi” és a „múzeumszakmai” funkciók mentén vált szét. A „közösségi” funkciók közé sorolható a rendezvényterem, a múzeumpedagógiai terek (workshop, gyermek- és ifjúsági kiállítás), a látogatóközpont, a múzeumi bolt és az étterem. A „múzeumszakmai” funkciók alapvetően a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze, így itt a könyvtár, az archívum, a múzeumi dolgozók irodái és a műtárgykezelés kapott helyet.
• Az épület íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja. Ez a megoldás nemcsak Magyarországon, de egész Európában is ritkaságnak számít középületekben.
• Az épület látványos védjegye a két, egymásba fonódó domboldalt idéző, parkosított tetőkertet körülölelő üvegfüggöny, melyre egy egyedi és karakteres, közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszterszerkezetű fémrács hálót feszítettek körbe.
• A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsszerkezetekbe, melyekből több mint 2000 darabot rögzítenek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze.
• Ez a különleges megoldás nemcsak esztétikailag egyedi és formabontó, hanem műszakilag is fontos eleme a homlokzatnak, hiszen az épület árnyékolását is biztosítja, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez.
• Az épület másik jellegzetessége a hatalmas, gyakorlatilag a Városliget zöld kiterjesztéseként funkcionáló tetőkertje, ahol több mint 3000 köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el az épület domboldalain, amelyekbe növényeket és fákat ültettek. Virágos és hagymás évelőkből mintegy 1500, lombos cserjékből 7 darab, örökzöldből közel 100 darab, díszfűből mintegy 700 példányt ültettek el. Összességében 7300 négyzetméternyi parkfelületet alakítottak ki az épület tetőívén, amely hangulatos közösségi térként várja a látogatókat, a legmagasabb pontján pedig lenyűgöző panorámát nyújt a Városligetre és a fővárosra.

Amit a Néprajzi Múzeumról tudni kell

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint a legnagyobb múzeumi műtárgykollekció költöztetésének lehettünk szemtanúi Magyarországon.

A múzeum első időszaki kiállítása Megérkeztünk címmel nyílik meg, és a gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy különleges válogatást. Ezen a tárlaton a költözés jelképe, a zsúfolásig telt láda nyílik ki, amelyből különleges tárgyak kerülnek elő, az elmúlt másfél évszázad múzeumi tudományos munkájának eredményeiről beszél, bemutatva a legelső, XIX. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket. Az itt látható több mint száz tárgy jelentős része még sohasem került ki a raktárból, most azonban frissen restaurálva tárják fel a Néprajzi Múzeum múltját és jelenét. Egzotikus kultúrák és a magyar paraszti világ emblematikus emlékei együtt jelennek itt meg: türelemüveg és bőrből, elefántcsontból készült afrikai tárgyak, sárközi párta, tollkorona az Amazonas vidékéről, japán szamurájkard, gazdagon hímzett cifraszűr és Amur-vidéki halbőr ruha.

Az interaktív és látványos ZOOM kiállítás egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. A szokatlan kiállítás részletező értelmezés nélkül mutatja be a tárgycsoportokat és az egyes tárgyakat, játékos megközelítések segítségével. A kurátorok zoomolnak, felborítanak, feldarabolnak, kifordítanak, összekevernek. E nézőpontváltás, avagy a „zoomolás” módjait elsősorban fogalmi ellentétpárokon keresztül mutatják be, ezek rendezik össze az egyes témákat. Mintegy 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét izgalmasan, újszerű formában bemutató tárgy mellett kiemelt szerepet kap, és új összefüggésbe kerül például a legrégebbi, 1673-as székely kapu és a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb tárgya, az egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajó.

Az épület főlépcsője mentén látható a mintegy 4000 műtárgyat felvonultató, nyitvatartási időben ingyenesen látogatható Kerámiatér is. A két részből álló kiállításban a kerámiatárgyak a múzeum gazdag magyar és nemzetközi gyűjteményeibe engednek betekintést.  A látványtár két „féltekére” osztott tere az emberi agy működését képezi le.

• A bal agyfélteke értelmez és rendszerez: földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit.
• A jobb agyfélteke a kerámiavilágokat inkább érzéki szempontból próbálja felfedezni és laza asszociációs láncba szervezni.

Az új épület újdonsága a MÉTA – Múzeumpedagógiai tér is. A klasszikus labdajátékra utaló név egyben a Múzeum, Élmény, Tudás, Alkotás fogalmait magába sűrítő betűszó, ez a Néprajzi Múzeum interaktív közösségi és múzeumpedagógiai tere. 

A 2022. május 23-án nyíló múzeum rangos nemzetközi konferenciát is szervezett. A What's Up EthnoConference, az európai néprajzi múzeumok konferenciája 2022. május 25–27. között skandináv, német, brit, észt, szlovák, finn, belga, olasz és más múzeumok előadóit látja vendégül.

A Néprajzi Múzeum a nyitóhéten keddtől vasárnapig meghosszabbított nyitvatartással, este 8 óráig látogatható.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)