Megígértük, hogy szólunk, most ez az a pillanat

LVA
2022.05.23. 16:54
Január végén írtam egy színdarabról, amelyről Magyarországon azóta is sokat beszélnek. Olyannyira, hogy a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Lázadni veletek akartam című előadása azóta elnyerte a Kortárs Magyar Dráma díjat is. Abban a bizonyos januári cikkben megígértem, hogy szólok, ha a Bódi Attila azonos című regényéből készült színdarab – Sebestyén Aba rendezésében – ismét látható lesz Magyarországon. Íme.

Dunaújvárosban ismét megtekinthető lesz az utóbbi évek egyik legemlékezetesebb színdarabja, a Lázadni veletek akartam. Köszönhető ez a Bartók Színháznak, amely 2022. június 5. és 12. között fennállása óta először rendezi meg a MIKRO Fesztivált. A kamara- és stúdió-előadások között pedig 

2022. június 7-én, 19 órai kezdettel a színházteremben műsorra tűzi a Yorick Stúdió drámáját is.

Januárban azt írtam, hogy ha mondanom kellene egy olyan színpadi előadást, amellyel bárkivel meg lehetne szerettetni a színházat, élménnyé formálni a színjátszást, akkor a Lázadni veletek akartam tökéletes lehet erre. Az erről szóló cikk itt elolvasható, benne az indoklás is, hogy ez a színdarab miért hat ennyire elemi erővel, s hogy miért és hogyan képes arra, hogy azok figyelmét is felkeltse, akik valamiért azt gondolják, hogy a színház halott.

A múlt is mindenkié

A marosvásárhelyi Yorick Stúdió alapítójával, a Lázadni veletek akartam rendezőjével, Sebestyén Abával volt alkalmunk beszélgetni is, akkor, amikor Budapesten a Rózsavölgyi Szalonban átvehette a Kortárs Magyar Dráma díjat. A találkozásról felvétel is készült, a videó itt megtekinthető.

Ebben Sebestyén Aba arról beszél, hogy Brassóban nőtt fel, és gyerekként és diákként maga is átélt olyan atrocitásokat, amelyek a Ceaușescu-érában gyakran meghatározták az Erdélyben élő magyarok mindennapjait. Vagyis a Bódi Attila regényében olvasható történet valamiért és valahogyan mindenkié, aki megtapasztalta az, milyen egy elnyomó rendszerben élni, és hogyan lehet abban embernek maradni.

Ahogyan Sebestyén Aba megfogalmazta:

Számítottunk arra, hogy a történettel egy széles generációt szólítunk meg. A diákokra ez hihetetlen erővel hat ma is, hiszen mégiscsak lázadásról szól. (...) 1989-ben nagyon ott volt a levegőben, hogy ezt nagyon tovább mert nem lehet tűrni. 

Sebestyén Aba arról is beszél, hogy ma – az orosz–ukrán háború szomszédságában és közelsége miatt – a szorongás ismét beférkőzött a lelkébe, és csak abban bízik, hogy az emberek észhez térnek. ALázadni veletek akartam ezért is fontos darab, mert mint mondja: ez valójában két fiú gyónása, önvallomása. A találkozás, a múlttal való szembenézés szükségessége pedig nem csupán azoké, akik megidézik a régi történeteket, hanem mindannyiunké. Azoké is, akik ülünk a nézőtéren, és szembesülünk azzal, hogy mivé is lettünk.

(Borítókép: Sebestyén Aba: Lázadni veletek akartam / V. Magyar Színházfesztivál, Brassó / 2021. október 25. / Fotó: Nemes M. Nándor és Sólyom Ernő)