Gyermekek találkozása a halállal: a gyászkísérő segít feldolgozni

A koronavírus-járvány kitörésével egy éve burkolózott gyászba a világ. Békési Tímea könyve, a Gyermekek gyásza: Segítség a veszteségek feldolgozásához című e-book játékosan segít az érintett kicsiknek és tinédzsereknek túljutni életük talán legnehezebb időszakán: egy családtag, barát vagy akár kisállat elvesztése felett érzett gyászon.

A tabutémák, különösképp a halál és az elmúlás az emberiség kialakulása óta foglalkoztat bennünket mint szükséges és elkerülhetetlen rossz: a nyugati világban talán éppen ezért nem, vagy csak kevesen beszélünk róla pozitív hangvétellel. Merthogy a halál olyan fogalom, amiről az embernek legtöbbször csak egyszer van első kézből tapasztalata...

Békési Tímea „Tinka” minden erejével azon van, hogy nemcsak a felnőtteknek, de a gyermekeknek is segítsen a gyászuk feldolgozásban, amivel nem könnyű egyedül megbirkózni. A nő etnográfusként (néprajzkutató) kezdte a karrierjét, ezután került közelebbi kapcsolatba a segítőszakmával. 19 éve dolgozik szenvedélybetegekkel, s közben rájött, hogy a függők életében milyen jelentős szerepet játszik a feldolgozatlan veszteségek sora. 

Tímeát mindig is érdekelte, hogy milyen lehet gyermekekkel megvitatni a tabutémákat, azon belül is a halál fogalmát. Személyes kötődéssel indult a gyászkísérő karrierje, hiszen fiatalon vesztette el egy közeli barátját, aki négy gyermeket és az özvegyét hagyta maga mögött. A szakember testközelből látta, hogy mennyire megviselte ismerőseit a családfő elvesztése. Tímea a Napfogyatkozás Egyesületnél elvégzett egy szakmai kurzust, így lett belőle úgynevezett gyászkísérő. Munkáját egy különleges, finn módszer segíti, amelyből a könyv tudásanyaga is felépül.

Mi az a finn módszer?

A tematikusan felépített módszerre alapuló csoportfoglalkozás amolyan piramisszerű struktúrával működik. Egyszerűbb, könnyebben emészthető témákkal indít, úgy halad a keményebb fogalmak és érzések felé. Fontos, hogy az adott korosztálynak megfelelő stílusban, kötetlenül lehessen bármelyik témáról beszélgetni. Játékos, kreatív, formabontó foglalkozás ez, ahol szavakkal, rajzolással, csapatmunkával lehet kivarázsolni a gyermekekből a sérelmeket, a gyászt és a fájdalmat. 

A Finnországból eltanult módszert Magyarországon Albert Éva honosította meg. Az ő szellemi terméke terjedt el aztán kicsiny hazánkban. Éva – Tímeával karöltve – itthon is gyakorlatba ültette ezt a metódust, megtartotta a képzéseket és a csoportfoglalkozásokat. 

A veszteségfeldolgozást csoportfoglalkozások segítik, amelyek egy nyolc alkalomból álló, tematikus program keretében valósulnak meg. A gyermekcsoportokat korosztály szerint bontják fel, de szülőknek is csinálnak veszteségfeldolgozó foglalkozásokat. A legtöbb gyermek irtózik az első alkalomtól, hiszen fogalmuk sincs, hogy mire számítsanak egy ilyen eseményen. A sorstársi viszony és közösség azonban elengedhetetlen a gyászfeldolgozás folyamatában, hiszen egy gyerek több okból is hajlamos elfojtani a szenvedését:

• nem akarja, hogy sajnálják őt,
• nem akar kilógni a sorból,
• nem meri felvállalni a véleményét,
• nem tudja kifejezni magát,
• nem akarja megbántani a többi családtagot.

Aztán persze ott az érme másik oldala is, vagyis amikor azért nem lehet a halálról beszélni, mert az özvegyen maradt szülő nem tud/akar belemenni a részletekbe (a trauma ugyanúgy sújtja a felnőtteket is). Ezek a szülők, rokonok maguk is olyan nehezen birkóznak meg a veszteséggel, hogy egyszerűen képtelenek megszólalni. Tímea szerint fontos, hogy a szülők, nagyszülők ne tabuként tekintsenek a halálra, hanem bátran beszélgessenek el a gyermekükkel, készítsék fel a kicsiket az elmúlásra, hiszen ez az élet rendje. 

A férjem lánya még kicsi volt, talán csak 4 éves, amikor nagyon érdekelni kezdte, hogy mi történik a halál után. Megkérdezte tőlem, hogy Tinka, ha te meghalsz, téged hová temessünk? A gyerekeknek ez nem ijesztő, sokkal inkább frusztrálja őket az, hogy a halál amolyan titkos dologként van kezelve

– mesélte a gyászkísérő.

A gyerekfoglalkozások tematika köré csoportosulnak, és általában ezt a témát járják körbe a felnőtteknek szóló foglalkozásokon is – például emlékek, érzések, jövőkép. (Tinka az idősebb generációval, mintsem a gyerekcsoporttal foglalkozik, ám a kicsiket segítő szakemberek képzésében ő is részt vesz. Nem hivatásszerűen, de közvetetten ő is a gyermekekért dolgozik.)

Fontos, hogy a szülők is kiadhassák ezeket az érzéseket magukból, a felnőtt csoportok tehát tökéletes platformként szolgálnak a gyermekeiket segítő anyukáknak és apukáknak egyaránt. A felnőttek megoszthatják a bevált módszereiket és stratégiáikat is a csoport többi tagjával. A sorstársak között hamar barátságok szövődnek, ez pedig a kicsiknél is megfigyelhető. „Mi egymást az elvesztett szeretteinktől kaptuk ajándékba” – hangzott Tinka egyik csoporttagjának szívszorító kijelentése.

A gyászfeldolgozással foglalkozó szakemberek szerencsére egyre nagyobb számban dolgoznak országszerte (például Szeged, Pécs, Miskolc, Kalocsa), de a csoportos foglalkozások egyelőre Budapesten elérhetők.

Együttérzés, önbizalom, önbecsülés

A Gyermekek gyásza egy három részből álló, letölthető csomag. Az ismeretterjesztő olvasmány mellé egy mesekönyv, illetve egy 42 darabos nyuszikártyacsomag is jár.

• A könyv felvázolja és megválaszolja a legfontosabb kérdéseket a gyász és a veszteség témakörében. Szó esik a nyugtalanító gondolatokról, például a szokásos kérdésekről is, azaz hogy mi történik a halottal, szabad-e sírni a kicsi szeme láttára, vagy van-e helye gyereknek a temetőben. 
• 10 segítő gyakorlat, amely megkönnyíti az emlékezést a halottra
• 10 feszültségoldó mondóka
• 3 mosolyfakasztó játék
• 5 recept, amely a rituálékon gyakran fogyasztott ételekből készül

Minden ember más, a sikeres veszteségfeldolgozás azonban kizárólag az emberi erőforrásokon múlik. A könyv olyan feladatokat tartalmaz, amelyek a gyászfeldolgozás mellett is szükséges készségeket fejlesztik (például együttérzés, önbizalom, önbecsülés, kifejezőkészség, hit). 

A mesekönyv tizenöt, a gyászfeldolgozást segítő történetet tartalmaz, míg a színes érzelemkártyák segítségével a legkisebbek szavak nélkül is a társaik vagy a felnőttek tudtára adhatják, hogyan is érzik magukat éppen. Habár a témát feszegető, veszteségfeldolgozással foglalkozó könyvek eddig is íródtak, Tinka kötete különösen komplex mű. Nemcsak gyerekek, családok, óvodák, iskolák, hanem egyéb, gyermekneveléssel foglalkozó intézménynek is nagy hasznát vehetik.