Megtalálták 1956 eddig ismeretlen aláírását

2064401  mnm MNMMUSEUM1687664
2019.10.21. 05:09 Módosítva: 2019.10.21. 05:09

1956 a magyarok igazságérzetén és zsigeri felháborodásán alapul, amit jelez, hogy milyen sokszínű volt a forradalom politikai és ideológiai háttere. 1956 egyszerre volt nacionalista és internacionalista, balos és jobbos, reformkommunista és horthysta. Voltak az utcán urbánusok és népiek, realisták és teljesen elszálltak.

Érthető, ha 1956-ot a rendszerváltás óta könnyedén használja fel az összes politikai kurzus, frázisokba rendezve az aktuális irányzatba illeszkedő eseményeket, és elhallgatva azt, ami nem passzol a politikai PR-ba.

Ebben a folyamatban egyébként az Orbán kormány nyitott új fejezetet, amikor a legőszintébben idézte meg a forradalmat megelőző időket, és már nem szemezget a politikai palettáról, hanem inkább átírja a történelmet a saját ideológiájára. Nagy Imre szobrokat helyez át, alternatív történelmet tanító intézetet alapít, a tényekre és nem a kurzusra figyelő történészeket szorít háttérbe, hogy elsikálja 56 amúgy elég intenzív baloldali vonatkozását.

A forradalom egyúttal művészet is volt

Ebbe az ideológiai kiszorítósdiba hozott új színt Sugár János képzőművész, aki a forradalom egyre inkább háttérbe szorított emberi, poétikus oldalát idézte meg egy projektjében. A képzőművész felfedezte a forradalom aláírását, amely hatalmas és jól látható volt, eddig mégsem tűnt fel senkinek.

Mielőtt megmagyaráznánk, miről van szó, felvillantjuk 56 nagyon is létező művészi oldalát. A forradalmi napok legismertebb akcióművészeti projektje az Őrizetlen pénz néven ismert. Ahogy korábbi cikkünkben részletesen megírtuk, az akkor még pályakezdő képzőművész, Erdély Miklós üres lőszeresládákat helyezett ki Budapest különböző pontjaira, felhívás gyanánt pedig egy százforintost tűzött ki föléjük. Az emberek pedig nem ellopták a pénzt, hanem sorba álltak, hogy bedobálhassák az adományaikat. Akadt, akit a szervezőknek úgy kell elküldeniük, hogy ne álljon önkéntesen őrt a ládára vigyázva, mert pont a pénz őrizetlensége adja az akció erejét. Két nap alatt kisebb vagyon gyűlt össze, amihez senki egy ujjal sem nyúlt.

Sugár János képzőművész elmondta, hogy hasonlóan erős művészi gondolat fedezhető fel a forradalom jelképévé vált lyukas zászlóban, vagy a ledöntött Sztálin-szobor otthagyott csizmájában is. De több mint fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy véletlenül rátaláljanak ennek a sorozatnak egy eddig ismeretlen elemére, 1956 aláírására.

1956 ismeretlen szignója

Névtelen forradalmárok több helyen is úgy verték le a pártállam gyűlölt lapját hirdető Szabad Nép feliratot, hogy az utcák felett az az aláírásszerű szó lebegjen:

A NÉP.

A felfedezésről így mesélt az Indexnek Sugár János:

“Egy 2010-es németországi, a Kelet újratervezése című kiállításra kerestünk fotókat Erőss Nikolett kurátorral. Ekkor kerültek elénk a Blaha Lujza téren készült fotók a Hírlapkiadó Vállalat épületéről. Megragadott az utcán hömpölygő emberek látványa, de csak évekkel később vettem észre, hogy a fotóknak van egy érdekes eleme.”

A képzőművész a fotókat tanulmányozva szúrt ki egy sajátos elemet: a forradalmárok a bejárat feletti Szabad Nép feliratot néhány betű leverésével A Nép feliratra változtatták.

Egy másik archív felvétel ébresztette rá, hogy nem egyszeri és véletlenszerű akcióról van szó.

Néhány nappal később a Rákóczi útra néző főhomlokzaton négy emelet magasságban lévő Szabad Nép neonfeliratot hasonló módon átalakították, és új elemként kiegészítették a szintén a homlokzaton lévő Esti Budapest neonfeliratból, és így a homlokzaton attól kezdve az “A NÉP - Budapest” felirat jelent meg.

“Míg az oldalhomlokzaton a betűk egyszerű fémdomborításból készültek, és viszonylag könnyen, az első emeleti ablakból egy seprűnyéllel le lehetett verni őket, addig a főhomlokzaton a világító betűk veszélyesen magasan voltak, és valószínűleg sokkal erősebben voltak rögzítve, hiszen egy nagy neonfeliratot tartó vasszerkezetről volt szó. Ez már nem lehetett a másikhoz hasonló egyszerű és spontán akció, ehhez átgondoltság, szerszámok, esetleg többek összehangolt munkája kellett, és nem kevés idő. Ennek a feliratnak az átalakítása tudatos előkészületeket igényelt, és nyilván még arra is ügyelni kellett, hogy a lezuhanó fémszerkezet ne okozzon balesetet.”

Sugár úgy értelmezte, hogy az akció “nemcsak visszavette a nép meghatározását a hatalom orgánumától, hanem egyben alá is írta a forradalmat.”

1956 aláírása eszerint így szólt:

A Nép - Budapest, azaz Budapest népe,

utalva arra, hogy az események a főváros utcáiról indulva döntötték meg a diktatúrát.

(Borítókép: Vas József/Magyar Nemzeti Múzeum)