Svéd Akadémia: Nem egy háborús uszító kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Svéd Akadémia nem egy "háborús uszítót" tüntetett ki Peter Handke személyében – közölte csütörtökön az irodalmi Nobel-díjat odaítélő testület az osztrák író kitüntetése nyomán kirobbant felháborodási hullámra reagálva.

"A Svéd Akadémiának nyilvánvalóan nem állt szándékában egy háborús uszítót, egy népirtást vagy egyéb háborús bűncselekményeket tagadó embert kitüntetni" – húzta alá Mats Malm, az akadémia szóvivője a Dagens Nyheter című svéd napilapban megjelent írásában. Malm felidézi, hogy az 1996-ban megjelent, Eine winterliche Reise zu den Flüssen Donau, Save, Morawa und Drina oder Gerechtigkeit für Serbien című könyvében Handke "nem kérdőjelezi meg a srebrenicai mészárlást".

Az akadémia szóvivője továbbá emlékeztetett, hogy a német Süddeutsche Zeitung és a francia Libération című napilapokban megjelent 2006-os cikkében az osztrák író bírálta a "szerb bűnösöket, a parancsnokokat, a kitervelőket", és a "második világháború után Európában elkövetett legsúlyosabb háborús bűncselekménynek" nevezte a Srebrenicában történteket. "Ugyancsak nem találtunk arra utaló bizonyítékot, hogy Handke éltette volna a vérontást, bálványozott volna egy szörnyeteget, vagy háborús bűncselekményeket tagadott volna Slobodan Milosevic 2006-os temetésén" – jegyezte meg Malm.

Hozzátette: "az akadémia egy olyan író mellett döntött, akinek kétség kívül voltak provokatív, nem helyénvaló és nem egyértelmű kijelentései bizonyos politikai kérdésekben, ugyanakkor az írásaiban semmi olyasmit nem találtunk, ami a civil társadalom vagy az emberi egyenlőség alapelve elleni támadásnak minősül".

Handke 1999-ben került éles támadások kereszttüzébe, amikor ellenezte és később is élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, hogy ezzel vessen véget Slobodan Milošević elnök koszovói albánok elleni erőszakkampányának. Handke 2006-ban beszédet is mondott Milošević temetésén.

Az osztrák író azzal is felháborodást keltett, hogy kijelentette, nem tartja népirtásnak a srebrenicai mészárlást, amikor az 1992-1995-ös boszniai háborúban a boszniai szerbek több mint nyolcezer férfit és fiút gyilkoltak meg, és szerinte Szarajevó ostromakor sem a szerbek gyilkoltak, hanem a bosnyákok, hogy a szerbekre foghassák a tetteket, és indokot szolgáltathassanak a nemzetközi közösség közbelépésére.

Handke kitüntetése a 2019-es Nobel-díjjal több balkáni országban is visszatetszést keltett. A pristinai svéd nagykövetség épülete előtt hétfőn tüntetéssel tiltakoztak az író díja ellen. A Srebrenicai Anyák nevű szervezet arra szólította fel a Nobel-bizottságot, hogy vonja vissza az osztrák írótól az elismerést. Handke a héten kijelentette, hogy "soha többé" nem válaszol újságírói kérdésekre, miután a szülővárosában, a karintiai Griffenben tett látogatásakor újságírók vártak rá a helyi politikusokkal szervezett találkozójának helyszínén, és megint a délszláv háborúval kapcsolatos nézeteiről kérdezték.