Évtizedekig elzárt terület nyílt meg a budai Várban

2019.05.24. 18:04 Módosítva: 2019.05.24. 18:53

Az első bástya – pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen címmel különleges régészeti kiállítás nyílt a budai Várnegyedben. A helyszínt valószínűleg kevesen ismerik, ugyanis a második világháború végétől (pontosabban 1948-tól) a magyar–amerikai ingatlancsere-megállapodás 2014-es végrehajtásáig az Egyesült Államok diplomáciai területe volt, ahova egyáltalán nem lehetett belépni, mert a Szabadság téri nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosok szállása volt. A Táncsics utca 9. szám alatti épületegyüttes ennek köszönhetően lett a budai Várnegyed egyik legizgalmasabb zuga: a követségi használat miatt itt csak kivételes esetben nyílt lehetőség régészeti kutatásokra. 

Az utca felől a József-kaszárnya egyszerű barokk tömbje zárja le a telket, ami valójában a 16. századi Erdély bástya tetején található. A pazar panorámájú kert közepén egy 18. századi barokk Lőportár is áll, amit a hagyomány Táncsics Mihály és más politikai foglyok börtönének tart (a rabokat a valóságban inkább a kaszárnyában tarthatták). Amikor egy átfogó cseremegállapodás részeként az épületegyüttes átkerült magyar állami tulajdonba, időszakosan megnyitották néhányszor a nagyközönség számára, de hamarosan a Budapesti Történeti Múzeum régészei kezdtek kutatásokat a területen.

Ezek eredményeit mutatják meg most a látogatóknak a múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. együttműködésével rendezett időszaki kiállításon. A kertben egy régészeti sétány vezet végig az Erdélyi bástya területén, ahol a budai Vár több periódusban kialakított védelmi rendszerének egyik legjelentősebb, legjobb állapotban megmaradt, több méter magas felmenő falakkal rendelkező részlete került napvilágra.

Az 1530-as években épült reneszánsz Erdélyi bástya falait közvetlen közelről szemlélhetik meg az érdeklődők, a Lőportárban pedig interaktív kiállítást rendeztek be. A terület megnyitásához kapcsolódóan magában a BTM Vármúzeumában is nyílt egy tárlat, amelynek fókuszában az 1962-ben Zolnay László régész vezette ásatás legszebb darabjai és a 2018-ban előkerült leletanyag állnak. A látogatók itt két kincslelettel és a korabeli élet különböző használati tárgyaival ismerkedhetnek meg.