Brüsszel aggódik a magyar kiadások miatt
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
- Ferenc pápa történelmet ír: részt vesz a G7 csúcstalálkozóján
- Veszélyes harci drogot szabadítottak a világra a dzsihadisták
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Óriási pusztítást végez az árvíz Tanzániában
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
Az Európai Bizottság őszi költségvetési csomagjában elsősorban az eurozóna tagállamaival foglakozott, megállapítva, hogy idén július óta egyetlen euróövezeti tagállam sem áll túlzotthiány-eljárás alatt, ami 2002 óta most fordul elő először. A jelentés a közös valutát használó országokon kívül kitér Magyarországra és Romániára is, az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktum keretében tett lépésekre. Megállapítják, hogy Magyarország esetében a korábbi figyelmeztetések teljesen eredménytelenek voltak: a Bizottság javaslatára az EU Tanácsa idén júliusban elfogadott egy ajánlást, amelyben az államháztartási kiadások mérséklésére szólítják fel a magyar kormányt. Nem ez volt az első eset: tavaly például kétszer bocsátottak ki hasonló ajánlást a tagállamok pénzügyminiszterei, azonban ezekre sem reagált érdemben Magyarország.
Áttekintve az adatokat az látható, hogy a költségvetés hosszútávú egyensúlyához szükséges kiadási szintet kezdetben a GDP 1, később 1,3 százalékával lépte túl a magyar kormány. Az ajánlás kimondja többek között:
a jelentős, megfigyelhető eltérés kiigazítására vonatkozó korábbi ajánlások teljesítésének elmulasztása miatt sürgős intézkedésekre van szükség a magyar költségvetési politika prudens pályára állítása érdekében.
Tulajdonképpen arra szólítják fel a magyar államot, hogy takarékoskodjon jobban annak érdekében, hogy ne legyen szükség megszorításokra akkor, amikor véget ér a konjunktúra. Az intézkedésekre idén október 15-ig kapott határidőt a magyar kormány, ezt azonban elmulasztotta.
Az Európai Bizottság most ugyanazt teszi, mint korábban: ismét a tagállamokhoz fordul, hogy címezzenek Magyarországnak újabb ajánlást
a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében.
Az eurozóna tagállamai esetében van lehetőség olyan intézkedésekre, amelyek hasonló esetben pénzügyi következménnyel járhatnak - a zónán kívüli kormányok esetében viszont az ajánlások kibocsátása a legvégső alkalmazható eszköz.
Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
UPDATE
Ha nekünk nem is, de a kormánysajtónak elküldte a Pénzügyminisztérium az álláspontját, amelyet a Magyar Nemzet közölt. Ebben azt írják, hogy nincs szükség megszorításokra és Budapest és Brüsszel között folyamatos a párbeszéd.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon