Orbán is blokkolta a 2050-es uniós karbonsemlegességet
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- 25 év börtönbüntetést kapott Sam Bankman-Fried, az FTX alapítója
- Túl sokat repkedett magángéppel, ezért le kellett mondania a lett külügyminiszternek
- Lezuhant a hídról egy busz Dél-Afrikában, legalább 45 ember meghalt
- Repedések a jégen: a nagyhatalmak már az Antarktiszért küzdenek
- Lefejezős videó látott napvilágot Franciaországban, óriási készültségben vannak a hatóságok
- Újabb részletek derültek ki a halálos Flixbus balesetről
- Zelenszkij figyelmeztetett: a háború „nagyon gyorsan” eljuthat Európába
- Sulyok Tamás köztársasági elnök telefonon egyeztetett Izrael elnökével
- Moszkva szerint nyolc magyar állampolgár harcolhat Ukrajna oldalán
- Kína felszólítást intézett a többi ázsiai országhoz, ezt kérte tőlük
Biztató előjelek után végül komoly vita alakult ki az éghajlatvédelemről az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozóján. Az eredeti tervek szerint beleírták volna a csütörtöki megállapodásba, hogy 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsátanak ki az európai uniós országok, amennyit ki tudnak egyenlíteni.
Palkovics pár napja épp 2050-et emlegette
A hét elején voltak arra mutató jelek, hogy a „karbonsemlegesség” mögött szinte mindegyik uniós ország felsorakozik, de az észt, a lengyel és a cseh mellett végül a magyar miniszterelnök is tiltakozott. Orbán Viktor lépése azért meglepő, mert Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn kijelentette: Magyarország egyik klímapolitikai célja, hogy 2050-re „lehetősége legyen” az általa felhasznált energia karbonsemleges előállítására.
Kompenzációs mechanizmusok kellenek
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a csúcsra érkezve már elég egyértelműen célzott rá, mit akar:
pénzt.
„Nagyon konkrét feltételek kellenek a lehetséges kompenzációs mechanizmusokról – fejtegette a Politico szerint. – Az igazságos és felelősségteljes energetikai átalakulásról szóló megszövegezés nem elég nekünk.” Hozzátette, hogy a visegrádi országok „kivételesen egységesek” a kérdésben.
Elbaltázták
Ha ezt úgy értette a lengyel kormányfő, hogy egy kivétellel egységesek, igaza lett, mert a szlovákok nem tartottak a többi visegrádi országgal a tiltakozásban. Így is maradt a patthelyzet az Európai Tanácsban. Végül csak a párizsi éghajlategyezményre hivatkoztak a szövegben, és lábjegyzetbe került, hogy ez „a tagállamok nagy többségének” 2050-et jelent.
Az EurActivnak egy diplomáciai forrás azt mondta, Angela Merkel német kancellár adta be a derekát, hogy a visegrádiak ellenkezése miatt elengedjék az egységes kiállást a 2050-es dátum mellett.
„Elbaltázták” – kommentálta a Greenpeace környezetvédő szervezet, hogy Merkel és Emmanuel Macron francia elnök szerintük képtelen volt meggyőzni Lengyelországot és a többieket. Így „a klímavédelem egy lábjegyzet lett”, holott lett volna esélyük megakadályozni a visszafordíthatatlan éghajlatváltozást.
A csúcstalálkozón az esti munkavacsorán tárgyalják a fő témát: hogy ki vezesse a fontosabb uniós intézményeket a következő években. A klímavédelmi stratégiáról szóló egyezkedés miatt csak később tudnak nekiugrani az egyelőre kilátástalannak ígérkező vitának.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon