Ki tudja, hol áll meg az amerikai Gmail-botrány?

A Gmail használata – amely sokkal kevésbé biztonságos kommunikációs módszer, mint a titkosított Signal üzenetküldő alkalmazás – a legújabb példa a nemzetbiztonsági tisztviselők megkérdőjelezhető adatbiztonsági gyakorlatára. Legutóbb egy újságírót hívtak meg tévesen egy csoportos csevegésbe, amelyben a legmagasabb szinten tárgyaltak a jemeni katonai műveletek terveiről. 

A The Post által átvizsgált e-mailek szerint Michael Waltznak, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának egyik magas rangú tanácsadója a kereskedelmi e-mail-szolgáltatást használta más kormányzati ügynökségek munkatársaival folytatott, rendkívül érzékeny tartalmú beszélgetésekre. Ezekben többek között egy jelenleg zajló konfliktusban lévő érzékeny katonai pozíciókról és nagy teljesítményű fegyverrendszerekről egyeztettek. Míg a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) tisztviselője a saját Gmail-fiókját használta, addig a többi kormányügynökségnél dolgozó kollégája a kormány által validált fiókokon keresztül kommunikált – derül ki a levélváltás fejlécéből.

A hógolyó-hatás

A levélváltás nyilvánosságra kerülését követően kevesebb mint 24 órával a Politico arról számolt be, hogy Waltz csapata legalább húsz Signal-csoportos csevegést hozott létre, hogy összehangolja a hivatalos munkát többek között Ukrajnával, Kínával és Gázával kapcsolatos kérdésekben, és többször megvitatott bizalmas információkat ezeken a platformokon.

A kongresszusban a demokraták újból sürgették a Trump-kormányzat elszámoltatását és a kormányzati kommunikációs politika megváltoztatását. A törvényhozók és a szakértők egyaránt aggodalmukat fejezték ki, hogy a Signal és a Gmail hivatalos ügyekben történő használata sértheti a szövetségi irattárolási törvényeket. Az ilyen típusú, nyilvánosan elérhető alkalmazások az Egyesült Államok külföldi ellenfelei, például Kína és Oroszország számára is könnyebben lehallgathatók, mint a hivatalos kormányzati kommunikációs eszközök.

A múlt héten arról hallottunk, hogy újságírókat adtak hozzá nem titkosított csevegésekhez, és bizalmas adatokat küldtek körbe személyes e-mail-címeken. Most pedig arról hallunk, hogy további tucatnyi csevegésről van szó. Ez a hanyag hozzá nem értés véget nem érő parádéja

 – posztolta szerdán Mark Warner demokrata szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának alelnöke az X-en.

A törvényhozás keresztre feszíti Waltzot

A kongresszusi képviselők fokozták a Waltz elleni kritikát, miután a Politico közzétette a nemzetbiztonsági tanácsadó további Signal-csoportos beszélgetéseiről szóló jelentését. Gerry Connolly, a Képviselőház Felügyeleti és Reformbizottságának rangidős tagja a héten azt tweetelte, hogy Waltznak „olyan messze kell lennie nemzetünk titkaitól, amennyire csak emberileg lehetséges”.

Ez nem az a hír, amit a Trump-kormányzat remélt, miután napokig próbált ellépni a Signal-gate-től. Gabbardot és Ratcliffe-et a képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságai órákon át faggatták a Signal használatáról a múlt heti előre tervezett meghallgatásokon, és mindketten azt állították, hogy nem osztottak meg titkos információkat, és hogy a Signal széles körben használatos a kormányzatban. A jemeni Signal-csevegésben részt vevő kormányzati tisztviselők a csoport más tagjaira is ujjal mutogattak, hogy megpróbálják elosztani a felelősséget.

A Fehér Ház kétségbeesetten próbál továbblépni a vitán. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy „az ügyet lezárták itt, a Fehér Házban”. Hozzátette, hogy „lépéseket tettünk annak érdekében, hogy ilyesmi nyilvánvalóan soha többé ne fordulhasson elő, és továbblépjünk”.

A kormányzat gumicsontnak tartja az ügyet

A Post tudósítására reagálva Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője ezt „a legújabb kísérletnek nevezte, hogy eltereljék az amerikai emberek figyelmét Trump elnök sikeres nemzetbiztonsági programjáról, amely megvédi nemzetünket”.

Hughes megerősítette, hogy Waltz „kapott e-maileket és naptármeghívókat az örökölt kapcsolatoktól a személyes e-mail-címére, és cécéz kormányzati fiókjaiba január 20. óta mindent, hogy biztosítsa a nyilvántartások megőrzésének betartását”. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy bizalmas információkat osztottak-e meg, mert nem volt hozzáférése a Post üzeneteihez, de hangsúlyozta, hogy Waltz „soha nem küldött titkos anyagot a személyes e-mail-fiókján vagy bármilyen nem biztonságos platformon keresztül”.

(Borítókép: Michael Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Ház ovális irodájában Washingtonban, az Amerikai Egyesült Államokban 2025. március 7-én. Fotó: Chris Kleponis / CNP / Bloomberg / Getty Images)