Oroszország kivéreztetése elkezdődött, zárt ajtók mögött már a békére készülhet Európa

Az Európai Unió tagállamai jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) importáltak Oroszországtól 2025 elején. Révész Béla Ákos rámutatott, hogy míg a szankciós politika és az orosz energiakereskedelem visszaszorítása továbbra is központi téma, a gyakorlatban más a helyzet. 

A nemzeti gazdasági érdekek még mindig felülírják a vágyvezérelt politikai szándékokat 

– fogalmazott lapunknak a Makronóm Intézet elemzője. Kifejtette, hogy az ukrajnai tranzitszállítás leállása után a tagállamok még intenzívebben kezdték vásárolni az orosz cseppfolyósított földgázt. A Politico által hivatkozott adatok alapján elmondta, hogy az EU országai 837 300 tonna LNG-t importáltak Oroszországtól 2025 első két hetében, ami jelentős növekedés a tavalyi 760 100 tonnához képest.

Aggódik az Európai Bizottság, még mindig kell az orosz gáz

Révész szerint a megnövekedett kereslet mögött több tényező is áll. A piaci elemzők a szokatlanul hideg időjárást és a megújuló energiaforrások, különösen a szélenergia-termelés visszaesését említik fő okként.

Az Európai Bizottság (EB) mindenesetre aggodalmát fejezte ki. Mint Anna-Kaisa Itkonen, az EB szóvivője fogalmazott, az Európai Unió mára eljutott oda, hogy megtörte az orosz energiahordozók uralmát a tagállamok felett, az LNG-import megugrása azonban valóban olyan tényező, amely rombolja az összképet.

Elkezdődött Oroszország kivéreztetése

Az elemző beszámolt arról is, hogy több tagállam dolgozik az orosz LNG szankcionálását célzó javaslaton. Ennek hátterében az a megfontolás áll, hogy az energiakereskedelem az orosz hadigépezet egyik fő finanszírozási forrása. Révész rámutatott Donald Trump szerepére is, aki nyíltan megfenyegette az EU-t: 

Azonban az amerikai LNG jelentősen drágább, mint az orosz gáz. A szakértő ismertette az aktuális piaci helyzetet is: „A tavalyi év első felében Amerika biztosította az uniós LNG-import 48 százalékát, míg Oroszország már csak 16 százalékos részesedést tudott felmutatni.”

Emellett az amerikai kapacitás jelentősen bővül: a napi 13,8 milliárd köblábról (390,7 millió köbméter) idén 17,8 milliárdra nő, 2028-ra pedig eléri a 24,2 milliárdot.

Donald Trump még december végén így fogalmazott Truth Social nevű közösségimédia-platformján: 

Azt mondtam az Európai Uniónak, hogy az Egyesült Államokkal szembeni óriási deficitjüket a mi olajunk és gázunk nagyarányú felvásárlásával kell behozniuk. Ellenkező esetben az égig érnek a tarifák!

A Politico korábbi cikkében emlékeztetett, hogy az uniós vezetők budapesti találkozóján, a republikánusok elsöprő győzelmét hozó novemberi amerikai választásokat követő napokban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újságíróknak azt mondta, hogy az EU növelhetné az amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlását, hogy Trumpot is boldoggá tegyék.

Az EU 2023-ban 576,3 milliárd dollár értékben exportált árut – a teljes exportjának csaknem 20 százalékát – az Egyesült Államokba, ezzel az USA a blokk második legnagyobb kereskedelmi partnere.

György László kormánybiztos január végi Facebook-posztjában emlékeztetett, hogy Donald Trump január 23-i davosi videóüzenetében ígéretet tett az amerikai olaj- és gázkitermelés fokozására. Az amerikai elnök egyben utasította az olajtermelő országokat és Szaúd Arábiát, hogy csökkentsék az olaj világpiaci árát.

Az amerikai elnök szerint az olajár leszorításával lehetséges Oroszország gazdasági kivéreztetése, ami közelebb hozhatja az orosz–ukrán békekötést

– világított rá György. A kormánybiztos szerint Trump lépéseinek sikeressége annál is fontosabb, mivel békére van szükség ahhoz, hogy Európában meginduljon a gazdasági növekedés. Ha az energia ára csökken, akkor az infláció mérséklődik, és egyes termékek még olcsóbbá is válhatnak. Az infláció csökkenése lehetővé teszi a jegybankok számára az alapkamat vágását, ami pedig a beruházások finanszírozását könnyíti meg – vezette le a gazdasági láncreakciót a politikus.

A pragmatikus energiapolitika próbája

Révész Béla Ákos szerint kulcsfontosságú, hogy az energiapolitika az EU-ban tagállami hatáskörbe tartozzon. Ez azt jelenti, hogy Ursula von der Leyen nem utasíthatja közvetlenül az európai vállalatokat beszerzési döntéseikben. 

A szakértő végül rámutatott a helyzet tétjére: a tagállamoknak dönteniük kell, hogy lemondanak-e az olcsóbb orosz LNG-ről az amerikai vámok elkerülése érdekében, vagy ragaszkodnak pragmatikus és szuverén energiapolitikájukhoz. Figyelmeztetett, hogy egy konszenzusos megoldás hosszú távú megtérülése kétséges lehet a tagállamok számára.

Az EU már a békekötés utáni állapotokra készülhet

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hétfői Facebook-bejegyzésében mutatott rá, hogy zárt ajtók mögött az Európai Unió tisztviselői már tárgyalnak az orosz vezetékes gáz vásárlásának újraindításáról, erről cikkezett a Financial Times is. 

– véli Orbán. Szerinte ez egy újabb olyan kérdés, amelyben a magyar álláspont „évekkel előzte meg az európai bürokratákat”. Szerinte Magyarország a kezdetektől fogva következetes volt két kérdésben, ezeket ki is fejtette:

• Az energiaellátás nem ideológiai kérdés, fizikai tényezőkön múlik. Európa gazdasága a fejlett nyugati technológia és az olcsó orosz energiahordozók találkozása miatt tudott felvirágozni, ezt a tényt hagyta Brüsszel figyelmen kívül, amikor bevezette az elhibázott szankciós politikáját. Magyarország a kezdetektől rámutatott arra, hogy a szankció nem állítják meg a háborút, ellenben súlyos károkat okoznak az európai gazdaságnak. Jelenleg az európai vállalatok háromszoros-négyszeres energiaárat fizetnek az amerikai versenytársaikhoz képest, ami Európát versenyképességi válságba taszította.
• A békéhez tárgyalásokra van szükség. A kommunikációs csatornákat fenn kell tartani, asztalhoz kell ülniük a feleknek, és meg kell állapodni. Eddig erről Brüsszel hallani sem akart, sőt elítélte Orbán Viktor erre irányuló békemisszióját. Tekintve, hogy a szomszédunkban folyó háborúról van szó, az sem mindegy, hogy Európa tétlen külső szemlélőként követi ezeket a folyamatokat, vagy aktív alakítója azoknak.

„Itt az ideje, hogy visszatérjünk a realitás talajára! Európának békére és megfizethető energiára van szüksége” – zárta a politikus.

A Financial Times szerint a megbeszélésekről tájékoztató három tisztviselő elmondta, az orosz vezetékes gázszállítás újraindítását néhány német és magyar tisztviselő támogatta, és más fővárosok is mögé álltak, akik ebben látják az európai energiaköltségek csökkentésének lehetőségét.

Arra is rámutatott a lap, hogy az uniós vezetésben többen élesen elutasítják az ötletet.

Emellett az amerikai LNG-szolgáltatók is aggódnak, hiszen az orosz vezetékes gáz újbóli Európába áramlásával mindenki elfordulna a sokkal drágább LNG-től.

Ugyanakkor az EU nehéziparának súlyos helyzete miatt az európai országoknak egyre nagyobb szükségük van az olcsóbb energiaforrásokra. A gázköltségek Európában jellemzően háromszor-négyszer magasabbak, mint az Egyesült Államokban.

Szlovákia, amely közvetlenül kapcsolódik az orosz gázszállításokat leállító ukrán gázvezetékhez, évi 500 millió eurós veszteséggel néz szembe a tranzitbevételek terén. 

Gary Mazzotti, a vezeték szlovákiai részét üzemeltető EP Infrastructure vezérigazgatója az FT-nek elmondta, hogy egy esetleges békemegállapodás Trump és Oroszország között szinte biztosan tárgyalásokhoz vezetne az orosz gázszállítások újraindításáról.

„Amikor eljön a béke napja, biztos vagyok benne, hogy jelentős viták lesznek az Európába irányuló gázszállítás megfelelő szintjéről, és arról, hogy honnan érkezzen” – mondta Mazzotti.

(Borítókép: Az Északi Áramlat balti-tengeri gázfogadó állomása. Fotó: Dpa / Getty Images)