A Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) arról tájékoztatták az oroszok, hogy a mai napon egy újabb dróntámadás kísérlet történt az ukrajnai Zaporizzsja Atomerőmű kiképzőközpontja ellen – mondta Rafael Grossi főigazgató.

Ukrán drónt semlegesítettek a zaporizzsjai atomerőmű oktatási és kiképzőközpontja fölött – közölte a létesítmény sajtószolgálatára hivatkozva csütörtökön az MTI. A tájékoztatás szerint a támadás következtében senki sem sérült meg, anyagi kár nem keletkezett. A központot legutóbb április 9-én érte támadás. Az erőmű sajtószolgálata arra figyelmeztetett, hogy az Enerhodar város és a zaporizzsjai atomerőmű ellen két hete kiújult ukrán támadások veszélyt jelentenek az energiabiztonságra.

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön azt hangoztatta, hogy a Nyugat és Ukrajna „nukleáris zsarolást” követ el Oroszország ellen azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt követelik tőle, hogy engedje át a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzést.

Akárki áll is ezen incidensek hátterében, úgy tűnik, figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség maximális katonai önmérsékletre való ismételt felhívását, hogy elkerülje egy súlyos nukleáris baleset nagyon is valós veszélyét, amely jelentős egészségügyi és környezeti következményekkel járhat, és senkinek sem lesz előnyös

– fogalmazott Rafael Mariano Grossi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön hangot adott álláspontjának, miszerint bármelyik módját is választja Washington az amerikai belpolitikai csatározások közepette Ukrajna támogatásának, azzal de facto Kijevet csak „további, az utolsó ukránig tartó harci cselekményekre provokálja”, a garantált haszon biztosításával az Egyesült Államok számára. Hangsúlyozta, hogy egy újabb segélycsomag nem gyakorolhat befolyást a konfliktusövezetben kialakult helyzetre.

A csütörtöki orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a Donyecki régió déli részén. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint 11 ukrán ellenroham hiúsult meg, közülük hét Avgyijivkánál, az ukrán hadsereg pedig a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap folyamán mintegy 940 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 590-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az ukrán rendfenntartók – a lengyel bűnüldöző szervekkel együttműködve – őrizetbe vettek egy lengyel állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy felajánlotta segítségét az orosz titkosszolgálatoknak egy merénylet végrehajtásában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen – hozták nyilvánosságra hivatalos honlapjukon csütörtökön az ukrán főügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), írja az MTI.

A nyomozás során megállapították, hogy a gyanúsított maga lépett kapcsolatba az orosz fegyveres erők parancsnokságának képviselőivel, és közölte velük, hogy kész az orosz katonai hírszerzésnek dolgozni. Feladatai közé tartozott a lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtér biztonságával kapcsolatos információk gyűjtése és továbbítása Oroszország felé. 

Az ukrán ügyészek és az SZBU munkatársai a nemzetközi jogi segítségnyújtás keretében tájékoztatták lengyel kollégáikat egy bűncselekmény lehetséges elkövetéséről, és ehhez kapcsolódó bizonyítékokat is átadtak nekik. „Az orosz különleges szolgálatok toborzott ügynökét” a két ország közötti gyors információcserének köszönhetően azonosították és vették őrizetbe lengyel területen – fogalmazott a főügyészség és az SZBU, a gyanúsított nevét azonban nem hozták nyilvánosságra.

Közölték még, hogy a lengyel ügyészség vádat emelt a gyanúsítottal szemben azon a címen, hogy szándékában állt egy külföldi hírszerző szolgálat érdekében cselekedni. A varsói kerületi bíróság csütörtökön ideiglenes letartóztatásba helyezte. A továbbiakban a nyomozást a lengyel belbiztonsági ügynökség folytatja a lengyel főügyészség felügyelete alatt.

Az ukrán katonai vezetésnek van terve Oroszország katonai potenciáljának csökkentésére – szögezte le Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke, reményét fejezve ki, hogy folytatódni fognak az oroszországi területek elleni támadások.

„Olyan tervet javasoltunk, amely az orosz harci képességek csökkentését célozza. Ez sok területet lefed, mint például a hadiipar, a kulcsfontosságú katonai létesítmények, repülőterek, parancsnoki és irányító állások támadását” – fejtette ki az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoport-főnökségének vezetője.

Szavai szerint Kijev célja, hogy az orosz lakossággal megértesse: Vlagyimir Putyin, a Kreml feje nem képes megakadályozni, hogy Oroszország belesodródjon a háborúba – írja az MTI. 

Ha mondjuk Szentpéterváron vagy, és csak a tévében látod a háborút, mindig támogatni fogod annak folyatását. Az emberek viszont idegesek lesznek, amikor valamilyen létesítményt támadás ér az otthonuk közelében

– jegyezte meg. Arra a tisztázó kérdésre, hogy ezek szerint folytatódnak-e az ukrán támadások oroszországi területeken, Budanov azt válaszolta, hogy bízik benne.

Súlyosan megrongált négy rakétavetőt, három radarállomást és más eszközöket egy katonai repülőtér elleni ukrán támadás szerdán az Oroszország által annektált Krím félsziget északi részén – közölte csütörtökön az ukrán katonai titkosszolgálat az MTI szerint. A csapásról még ebben a cikkünkben számoltunk be, több videó is készült róla.

Az ukrán titkosszolgálat most közölte, hogy a „megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott” eszközök között volt az Sz–400-as föld-levegő rakétarendszer négy rakétavetője és egy légvédelmi irányítóközpont a dzsankoji légitámaszponton. A tájékoztatásban hozzátették, hogy

Oroszország részéről nem érkezett hivatalos kommentár a csapással kapcsolatban. Az ukrán ügynökség nem közölt adatokat arról, hogy milyen eszközöket használtak a csapáshoz, amelyet „sikeresnek” minősített.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban köszönetet mondott az akcióban részt vevő katonáknak a művelet pontos végrehajtásáért.

Vlagyiszlav Seleznyov katonai szakértő, az ukrán hadsereg ezredese szerint az USA segélycsomagjának jóváhagyása után érdemes többé-kevésbé egyértelmű előrejelzést készíteni, hogy mi várhat Ukrajnára. Az Ukrán Fegyveres Erők ezredese, a hadsereg vezérkarának volt szóvivője úgy véli, hogy az ellenség Csaszov Jar és Pokrovszk irányába fogja összpontosítani fő erőit – írja az UNIAN.

Seleznyov az Espresso tévécsatorna adásában arról beszélt, hogy „jelenleg a Kupjanszk-Liman irány a kulisszák mögött marad. Az ellenség a közelmúltban fokozta ottani tevékenységét. Ezt megelőzően megerősítette és megfelelő erőforrásokkal töltötte fel az ebbe az irányba bevetett egységeket”.

Hozzátette, hogy újra megindultak a támadások ebben az irányban, és ott ismét az oroszok irányítják a cselekményeket.

És az ukrán hadsereg ismét reflektálni kényszerül, visszaverve az ellenséges támadásokat. Nem mellesleg fontos emlékezni arra, hogy a Belgorodi régió területén az elmúlt hónapokban 17 ezerről hozzávetőlegesen 27 ezerre nőtt a létszám. Az ellenség Kurszk, Brjanszk és Belgorod térségében halmozott fel erőforrásokat. Összesen 40 000 orosz katona koncentrálódik ott

– közölte.

Kifejtette, hogy ez még nem akkora mértékű erő, amely lehetővé tenné, hogy Oroszország megtámadja Ukrajna északi határterületeit, és ott bizonyos sikereket érjen el. Ugyanakkor ez a szám bizonyos fenyegetést jelent az ukrán védelmi erőkre nézve, amelyek Szumi, Csernyihiv és Harkiv régió északi részén teljesítenek szolgálatot.  Seleznyov hozzátette, hogy ott nagy valószínűséggel folytatódik a rakétaterror, és felforgató csoportok fognak áttörni.

Véleménye szerint a harci cselekmények dinamikája valószínűleg Kupjanszk és Liman irányában növekszik. „Ha figyelembe vesszük az ellenséges hadsereg nyári támadó hadjáratát, akkor nagy valószínűséggel az orosz hadsereg következő akcióstratégiájával találkozunk: két segédirány lesz – Kupjanszk és Liman –, ahová az ellenség megpróbálja visszavonni erőink egy részét. Ennek megfelelően a dinamikát a Zaporizzsjai  terület déli részén, különösen a Sztaromihajlivka és a Rabotino térségében követik majd” – mondta az Ukrán Fegyveres Erők ezredese.

Az ukrán miniszterelnök szerint ha Ukrajna elveszíti konfliktusát Oroszországgal, kitör a „harmadik világháború”. Sürgette az amerikai kongresszust, hogy fogadják el a régóta elakadt külföldi segélytörvényt.

Denisz Shmihal, Ukrajna miniszterelnöke „óvatos optimizmusát” fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikai törvényhozók elfogadják a hevesen vitatott tervezetet, amely 61 milliárd dollárt irányoz elő Kijev számára. A képviselőház szombaton szavaz a csomagról. Oroszország szerint az Ukrajnának nyújtott újabb amerikai segítség nem fog változást hozni a harctéren, mivel a frontvonalon a helyzet „kedvezőtlen” Kijev számára.

Az ukrán miniszterelnök szerdán a BBC-nek nyilatkozva az amerikai biztonsági segítségnyújtásról azt mondta: „Nekünk tegnap lett volna szükségünk erre a pénzre, nem holnap, nem ma.” „Ha nem fogjuk megvédeni… Ukrajna el fog bukni. Tehát a teljes, globális biztonsági rendszer megsemmisül… és az egész világnak meg kell találnia… egy új biztonsági berendezkedést” – fogalmazott a miniszterelnök.

Sok konfliktus lesz, sok ilyen jellegű háború, és a végén ez a harmadik világháborúhoz vezethet.

A múlt hónapban Vlagyimir Putyin elnök „teljes képtelenségnek” nevezte és elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint Oroszország egy napon megtámadhatja Kelet-Európát.

Súlyos környezetpusztítást idézhet elő Oroszország azzal, hogy a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő olajtankereket használ a Balti-tengeren – figyelmeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.

Az MTI szemléje szerint a svéd miniszter szerint új szabályokra és betartásuk ellenőrzésére lenne szükség annak érdekében, hogy elejét vegyék egy környezeti katasztrófának, amelyet a kiöregedett, biztosítással nem rendelkező, homályos tulajdoni hátterű orosz hajók okozhatnak. Ennek az úgynevezett árnyékflottának a fenntartásából Oroszország jelentős bevételre tesz szert, és meg tudja kerülni az olajértékesítésre kivetett nyugati szankciók egy részét is.

A tengeri úton szállított orosz kőolaj mintegy fele a Balti-tengeren és a dán vizeken halad keresztül.

Mindannyiunkat érinteni fog, ha egy ilyen tengeri hajózásra alkalmatlan, vagy ahhoz nagyon közel álló orosz hajó nekiütközik valaminek, vagy szivárogni kezd a rakománya

– mondta Billström. A svéd miniszter szerint már önmagában az katasztrofális, hogy ilyen hajók szállítanak orosz kőolajat, pénzelve ezzel az Ukrajna elleni hadműveleteket, de a helyzetet még rosszabbá teszi, hogy Oroszországot a jelek szerint egy cseppet sem aggasztja, hogy ezzel a gyakorlatával óriási környezetpusztítást idézhet elő.

Tobias Billström felidézte, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) minden tagja felelős a szervezet szabályainak betartásáért, és ebből adódóan joga van például ahhoz, hogy egy hajózásra láthatóan alkalmatlan jármű kapitányát felszólítsa arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, mielőtt kihajózna.

Ugyanakkor több észak-európai ország vonakodik attól, hogy orosz hajóknál beavatkozzon ezekben az esetekben, attól tartva, hogy az ilyen incidensek tovább erősíthetik Moszkvának azt az aggodalmát, hogy a Balti-tenger mára egyfajta „NATO-tóvá” alakult át. Ugyan a nemzetközi jog elvileg lehetőséget ad arra, hogy a nem megfelelően bejelentett és fellobogózott hajókat feltartóztassák, a gyakorlati megvalósításra vonatkozóan több jogszabály is túlságosan homályosan rendelkezik. A svéd külügyminiszter azt elismerte, hogy a NATO-tagállamok aligha tehetik meg azt, hogy a jemeni húszi lázadókhoz hasonlóan lépjenek fel.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával megváltozott a stratégiai helyzet a Balti-tengeren: a térségben Oroszország maradt az egyetlen, amely nem tagja a katonai szövetségnek

– mutatott rá Billström. A svéd miniszter az interjúban kifejtette, hogy a történelem megmutatta: Oroszország addig nem változtat viselkedésén, amíg háborúban le nem győzik, ezért nem elfogadhatóak azok a felvetések, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg megelégedne azzal, ha megkapná Ukrajna területének egy részét.

„Putyin egészen világossá tette, hogy a célja Ukrajna teljes megsemmisítése. Úgy gondolja, Ukrajnának önálló országként nincs joga a létezéshez. Itt nem arról van szó, hogy (az ukránok) lemondanak-e bizonyos területekről. Nagyon veszélyes eljátszani a befagyasztott konfliktus gondolatával, mert az csak időt adna Putyinnak arra, hogy újjáépítse fegyveres erőit, hogy újra Kijev felé nyomulhasson. Ennek éppen az ellenkezőjét kell tennünk” – mondta Billström, kiemelve, hogy muszáj döntő győzelmet aratni a harctéren, mert semmi mással nem lehet változást elérni a moszkvai vezetésnél.

A svéd miniszter arra is utalt, hogy Ukrajnának joga van támadásokat intézni olajfinomítók ellen akár Oroszország területén is. „Moszkvával meg kell értetni, hogy nincsenek a területén olyan védett létesítményei, amelyekkel pénzelheti az Ukrajna elleni jogtalan agresszióját” – fogalmazott Billström.

Őrizetbe vettek két német–orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra – közölték csütörtökön a szövetségi ügyészek.

A két férfit szerdán vették őrizetbe a bajorországi Bayreuthban, ahol a hatóságok kémkedés gyanújával tartottak házkutatást munkahelyükön és otthonaikban. A gyanú szerint az egyik gyanúsított németországi katonai létesítmények elleni merényletek végrehajtásába „egyezett bele”, társa pedig az információszerzés terén nyújtott segítséget.

Dieter S. 2023 októbere óta különböző forgatókönyveket vitatott meg egy orosz titkosszolgálathoz köthető személlyel Németországban található katonai létesítmények elleni robbantásos és gyújtogatásos támadásokról, Alexander J. feltételezett bűntársa segítségével katonai célpontokról gyűjtött információkat, majd a katonai felszerelésről készített fényképeket és videófelvételeket elküldte orosz titkosszolgálati kontaktjának – szerepel az ügyészek által kiadott csütörtöki közleményben.

A Der Spiegel című német lap információi szerint a potenciális célpontok között szerepelt a bajorországi Grafenwöhr katonai gyakorlótér is, ahol az amerikai Abrams harckocsik használatára kapnak kiképzést a katonák. „Az akciók célja Németország Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának aláásása volt” – áll a szövetségi ügyészek közleményében.

Az MTI híradása szerint Dieter S.-t kémkedés mellett azzal is gyanúsítják, hogy 2014 decembere és 2016 szeptembere között a Donyeck megyei szeparatista erők egyik fegyveres egységéhez tartozott.

Legalább egy ember meghalt a kelet-ukrajnai Donyeck megye nyugati részében fekvő Szelidove településén az orosz erők támadásában – közölték csütörtökön az illetékes hatóságok.

Vagyim Filacskin kormányzó a Telegramon arról számolt be, hogy orosz lövedékek házakat rongáltak meg, és felgyújtottak egy ipartelepet. Hozzátette, hogy két ember megsebesült Krasznohorivkában is, és több más települést is ért találat.

Az ország déli részén fekvő Herszon régióban 16 ember sebesült meg az elmúlt 24 órában több orosz támadásban – közölte Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó. 

A legújabb támadások egy nappal az észak-ukrajnai Csernyihiv nagyvárosra mért csütörtöki hármas orosz rakétacsapás után következtek be, amelyben 18 ember vesztette életét a mentési műveletek befejezése után közzétett végleges hivatalos adatok szerint.

A Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkára, Roman Kosztenko azt mondta, hogy akár 10 ezer elítéltet is mozgósíthatnak az ukrán fegyveres erőkhöz.

Rögtön megmondom, hogy ne reméljük, hogy azonnal, mint Oroszországban lesz több százezer katona, akiket szabadon engednek. Nekünk nincs ennyi. Külön számok szerint, hozzávetőlegesen, amikor utánanéztem ennek a kérdésnek, azt mondták, hogy legfeljebb 10 ezer katonában reménykedhetünk. A mi mozgósítási igényeink mellett ez semmi

– mondta Roman Kosztenko. Azt is megjegyezte, hogy a teljes körű háború kezdetén már szabadultak elítéltek, és néhányan közülük még mindig harcolnak.

„Több mechanizmus is létezik. Ha valakit elítéltek, akkor azt amnesztiában részesítették, ha nem ítélték el, előzetes letartóztatásban volt, akkor megváltoztatták az intézkedést a korlátozás személyes kötelezettségvállalásra, azzal a kötelezettséggel, hogy menjen a frontra” – tette hozzá a képviselő a Strana szerint.

Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben – tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után, csütörtökre virradó éjszaka.

Charles Michel brüsszeli újságírókkal közölte: a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani és fokozni kell a szükséges katonai segítségnyújtást, beleértve a tüzérségi lőszerek és rakéták átadását Ukrajnának.

Tájékoztatása szerint az Európai Tanács tagjai elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsot, hogy biztosítsa a vállalások teljesítésének nyomon követését.

A katonai támogatás nyújtásának a tagállamok biztonság- és védelmi politikájának teljes tiszteletben tartása mellett, valamint biztonsági és védelmi érdekeik figyelembevétele mellett kell történnie – szögezték le.

Üdvözölték azt a javaslatot, amely szerint az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, és a vonatkozó intézkedés mielőbbi elfogadására szólítottak fel.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői elítélték Oroszország nem szűnő légi- és rakétatámadásait Ukrajna polgári lakossága, valamint polgári és létfontosságú infrastruktúrája ellen, beleértve az energiaágazatot. Az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtást olyan berendezések biztosítása által, mint az áramfejlesztők és a transzformátorok – tájékoztatott Michel az MTI beszámolója szerint. 

A néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye, Julija a Time újságírójának, Simon Shusternek adott interjút első ízben férje halála óta, amelyben az ukrajnai háborút Putyin háborújának nevezte, nem pedig az oroszok háborújának, és azt mondta, hogy „Ukrajna nem akar háborúellenes oroszokat keresni”.

Navalnaja szerint az ukrán kormánynak emiatt kellene emlékeznie az oroszokról, akik nem Ukrajna-ellenesek:

Ez nyilvánvalóan nem Oroszország háborúja. Ez Putyin háborúja. A háborút pedig egy agresszív kisebbség támogatja

– mondta az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint.

„A »jó oroszok« egy nagyon rossz kifejezés. Szerintem Ukrajna csak nem akarja keresni ezeket a háborúellenes oroszokat. De ilyen oroszok igenis léteznek. Csak nehéz elvárni tőlük, hogy az utcára vonuljanak, mert mint mondtam, nem minden ember hős. Készek különböző típusú harcokhoz folyamodni. Fontos, hogy támogassuk ezeket az embereket, és szerintem hiba lenne, ha az ukrán kormány figyelmen kívül hagyná őket” – véli Navalnaja.

Amikor egy újságíró megkérdezte tőle, hogy akar-e együttműködni Ukrajnával, Navalnaja azt mondta, hogy nehéz neki válaszolni, mert nem csak rajta múlik minden. Azt is hozzátette, hogy többek között Olena Zelenszkij miatt támogatta Volodimir Zelenszkijt az ukrajnai választásokon.

Zelenszkijt többek között azért támogattam és reméltem, hogy győzni fog, mert nagyon kedveltem a feleségét. Nagyon kedvelem őt

– vallotta be Navalnij özvegye. Shuster arra is megkérte, hogy kommentálja a The Washington Post állítását, miszerint Zelenszkaja azért nem vesz részt Joe Biden amerikai elnök beszédén, mert Navalnaja mellette ülne.

„Hogy őszinte legyek, a The Washington Postban olvastam erről. Előtte nem tudtam, hogy őt is meghívták. Úgy gondolom, hogy ha igaz, amit a The Washington Postban írtak, ha miattam nem jön el, akkor nagyon sajnálom. Nem is tudtam, hogy ő is ott lesz” – mondta Navalnaja.