Egyre kritikusabb helyzetben az ukrán atomerőművek

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Vége
2022-11-24T123059Z 903306817 RC25SX97VAPE RTRMADP 3 UKRAINE-CRIS

A legfontosabbak

Index
2022.11.30. 21:59
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az ukrán származású színésznő a People magazinnak idézte fel egy interjúban, hogy ismerős volt neki az ukrán elnök neve, mivel évekkel ezelőtt egyszer már kapcsolatba került vele.

    A színésznő arról számolt be, hogy 37 millió dollárt gyűjtöttek össze az ukrajnai menekülteknek. Az interjúban arra is kitért, hogy ezt Zelenszkij megköszönte neki, és nem ez volt az első alkalom, hogy beszéltek egymással. 

    Mila Kunis szerint A nép szolgája című ukrán sorozat miatt egyeztettek egymással körülbelül 8 évvel ezelőtt azért, hogy az ABC csatorna is tűzze műsorra a Zelenszkij rendezésében és főszereplésével készült sorozatot. A színésznő azt mondta, nagyon szerette volna, ha ez megtörténik, de végül nem sikerült, majd azzal folytatta:

    Eközben beszéltem ezzel a Zelenszkij nevű színésszel. Aztán évekkel később olvastam a  híreket, és láttam, hogy Ukrajnának új elnöke van. Azt mondtam magamban: »Egy zsidó elnök? Mazel tov! Olyan ismerős ez a név«. Azután megnéztem az e-mailjeimet, és ráeszméltem, hogy »Én őt ismerem!«

    – idézte fel a színésznő a People-nek.

  • Ha a NATO Patriot-rendszereket szállít Ukrajnának, akkor ezek a személyzetükkel együtt az orosz hadsereg célpontjává válnak – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese kedd esti Telegram-bejegyzésében.

    Ha a NATO, ahogy Jens Stoltenberg főtitkár utalt erre, Patriot-rendszerekkel látja el a kijevi fanatikusokat, NATO-személyzettel együtt, akkor ezek azonnal fegyveres erőink legitim célpontjává válnak. Remélem, hogy az atlanti impotensek megértik ezt

    – fogalmazott a volt orosz államfő.

    Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az MTI szerint Bukarestben azt mondta, hogy a szövetség országai tárgyalásokat folytatnak arról, hogy Patriot légvédelmi rendszereket adjanak át az ukrán hadseregnek. Szerinte az Ukrajnát ért rakétatámadások által okozott kár óriási. 

    Medvegyev szerint „a civilizált világnak nincs szüksége” a NATO-ra; a szövetségnek meg kell gyónnia az emberiség előtt, majd mint bűnöző szervezetet fel kell oszlatni. Azzal vádolta meg a NATO-t, hogy szuverén államokban puccsokat támogatott, amelyekben „több tízezer civilt” öltek meg, ráadásul szélsőséges rezsimeknek szállít fegyvert.

    Megalakulása óta a NATO többször is bizonyította eredendően zárt vállalati jellegét, mivel egy maroknyi angolszász ország és lakájaik érdekeit szolgálta. Ugyanakkor a világ lakosságának legfeljebb a 12 százaléka él a NATO-országokban

    – írta a volt elnök.

  • A Biden-kormányzat mérlegeli, hogy a Wagner-csoportot külföldi terrorista szervezetnek minősítse-e – közölte egy amerikai tisztviselő.

    A Wagner-csoport egy olyan, zsoldosokból álló szervezet, amelyet háborús bűnökkel vádoltak Afrikában és Szíriában, és mostanában nagymértékben részt vesz az ukrajnai harcokban – írja a Sky News.

    Az Egyesült Államok még nem hozott végleges döntést a megjelölésről – mondta a tisztviselő. Amerika már eddig is szankciókat vezetett be a csoport ellen, de a kormányzat egy lépéssel tovább akar menni.

    Az Egyesült Államok eddig visszariadt attól, hogy Oroszországot a terrorizmus állami támogatójaként jelölje ki, mivel ez kihatással lenne az amerikai törvényhozásra.

  • „Vlagyimir Putyin haragját Ukrajna polgári lakosságára irányította, az ukrán energiarendszer több mint egyharmadát tűz alá vette. A víz- és áramellátást bombázta egy olyan stratégiát követve, amely nem fog működni” – mondta szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter a The Guardian szerint.

    „Ezek lennének Putyin elnök új célpontjai, és keményen lecsap rájuk” – mondta Antony Blinken a bukaresti NATO-találkozó után. Hozzátette, Putyin stratégiája eddig sem működött, és ezután sem fog.

  • „Ukrajnának szüksége van az amerikai gyártmányú Patriot rakétavédelmi rendszerekre, hogy megvédje az Oroszország által támadott polgári infrastruktúráját” – mondta Dmitro Kuleba külügyminiszter, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben együtt fog működni a német kormánnyal.

    Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök kedden figyelmeztette a NATO-t, hogy ne biztosítson Ukrajnának Patriot védelmi rendszereket.

    Dmitro Kuleba azt is elmondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb a NATO tagja lesz, mondván, ez nem jelenti azt, hogy most semmit sem lehet tenni ezért.

    „Meg kell kezdeni a megbeszéléseket Ukrajna NATO-kérelméről” – mondta a NATO külügyminisztereinek bukaresti találkozóját követő sajtótájékoztatón a The Guardian szerint.

  • Az ukrajnai OBON különleges zászlóalj legtöbb tagja Oroszország ellen harcolt az első és a második csecsen háborúban. A Herszon felszabadításában segédkező csecsen szeparatista harcosok szerint Vlagyimir Putyin „a civilizált világ ellensége” – írja a Szabad Európa. A csecsen önkéntesek – akiknek a Moszkva elleni harc szinte életformává vált – figyelmeztetnek, Oroszország tovább fog menni, ha nem védik meg Ukrajnát. 

    A magát Icskéria Csecsen Köztársaság Védelmi Minisztériuma Különleges Rendeltetésű Zászlóaljának – vagy OBON-nak – hívató önkéntes egység Ukrajna Területvédelmi Idegenlégiójának részeként szolgál. Ők segítettek például Herszon város felszabadításában. 

  • Az ukrajnai fekete-tengeri kikötőváros, Odessza városi tanácsa megszavazta, hogy eltávolítják és áthelyezik Nagy Katalin orosz cárnő emlékművét, amelyet már legalább kétszer lemázoltak vörös festékkel.

    A város alapítójának szobrát, amely egy központi téren áll, többször megrongálták az oroszok ukrajnai inváziója óta. Ezután az ukránok még inkább elutasították az Ukrajnát Oroszországhoz kötő történelmi szálakat – jelentette a Reuters.

    A városi tanács szerdán honlapján jelentette be a szobor eltávolításáról szóló döntést. A helyi törvényhozók már megszavazták egy 18. századi orosz tábornok, Alekszandr Szuvorov emlékművének eltávolítását és áthelyezését is.

    A városvezetés által szervezett online szavazáson az odesszaiak csekély többsége már megszavazta, hogy távolítsák el Nagy Katalin szobrát, aki 1762 és 1796 között volt Oroszország cárnője.

    Volodimir Zelenszkij elnökhöz több petíció is érkezett, amelyben a szobor eltávolítását követelték, de a döntés meghozatalára csak a helyi hatóságok rendelkeznek jogi felhatalmazással.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai ifjúsági fórumon azt mondta, hogy a nyugati országok megpróbálnak elszakadni attól az elvtől, hogy kerülni kell a nukleáris hatalmak közötti katonai konfliktusokat.

    Ez sok mindenről árulkodik, egyebek között arról, hogy mit gondolnak Ukrajnáról, ugyanis a Nyugat arra használja eszközül az országot, hogy megvívja helyette az Oroszországi Föderáció elleni háborúját

    – mondta az orosz diplomácia vezetője.

    Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozóját kommentálva azt mondta: az ott elfogadott nyilatkozat arra utal, hogy a tömbnek nem érdeke az ukrán válság politikai és diplomáciai megoldása. Szerinte a szövetség a „kijevi rezsim mosdatásának” és Oroszország „démonizálásának” politikáját követi, hogy igazolja saját létét.

    Az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások bírálatára reagálva Zaharova emlékeztetett arra, hogy mit mondott Jamie Shea egykori NATO-szóvivő az 1999-es célzott jugoszláviai rakétatámadások igazolására, amelyek miatt áram- és vízszolgáltatás nélkül maradtak akkor a civilek az országban.

    Ha (Szlobodan) Milosevics (jugoszláv elnök) valóban azt akarja, hogy polgárai vízhez és áramhoz jussanak, akkor csak annyit kell tennie, hogy elfogadja a NATO feltételeit, és mi leállítjuk ezt a hadjáratot. Amíg ezt nem teszi meg, addig továbbra is támadni fogjuk azokat a célpontokat, amelyek ellátják a hadseregét. Ha ennek következményei lesznek a lakosságra nézve, az az ő (Milosevics) gondja. A víz- és áramellátás tartós vagy végleges leállítását fegyverként használjuk Szerbia népe ellen azért az 1,6 millió koszovóiért, akit elűztek az otthonukból, és akiknek az életében jelentős károkat okoztak. Ez a logika nem fog mindenkinek tetszeni, de számomra ez az alap

    – idézte Shea szavait Zaharova.

    Az orosz diplomáciai szóvivő az MTI szerint azzal vádolta a Nyugatot, hogy az ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv alapján – az információs tér tisztogatásával, politikai elnyomással és az oroszellenesség felszításával – Moldovát is bele akarja rángatni oroszellenes kampányába.

  • A Kárpáti Igaz Szó számolt be arról, hogy Babják Zoltán, Beregszász polgármestere egy hosszú Facebook-posztban írt arról, milyen viszonyok uralkodnak Kárpátalján.

    A polgármester egyrészt azt írta, hogy az utóbbi napokban a közösségi oldalakon jelentősen megszaporodtak az agresszív megnyilvánulások az áramszüneteket miatt. Babják Zoltán hangsúlyozta, hogy a probléma országos szintű, és abból adódik, hogy az oroszok hadsereg az energetikai infrastruktúrát lövi azért, hogy  minél több kárt és szenvedést okozzanak a civil lakosság számára.

    Oroszországnak nem az a célja, hogy pont az Ön otthonát fossza meg az áramtól – az egész országot meg akarja fosztani

    – fogalmazott posztjában a polgármester, miközben hangsúlyozta, hogy az energetikai szektorban dolgozók állandóan dolgoznak a megsemmisített, kárt szenvedett objektumok javításán.

    Babják Zoltán arra is kitért, hogy sokan kérdezték meg azt is az utóbbi időben, hogy egyes házakban miért nincs áram akkor, amikor a szomszédoknál van. „A szakértők elmondása szerint Kárpátalján a villamosenergia-kapacitás hiánya meghaladja az 50 százalékot, csúcsterhelés idején pedig akár a 70 százalékot is.

    Ezért le kell állítani az áramszolgáltatást a fél megyében, csúcsidőben pedig akár a régió 70 százalékában

    – válaszolta erre a polgármester, hozzátéve: az áramellátást elsősorban a kritikus infrastruktúra objektumai számára biztosítják (kórházak, vasútállomások, rendőrkapitányságok és katonai létesítmények részére). Egyes háztömbök vagy utcák pedig műszakilag belekerültek ezek áramellátási rendszerébe, ezért nincs ott áramszünet.

    Babják Zoltán végül arra szólította fel a lakosokat, hogy ne egymással veszekedjenek, mert azzal csak az ellenség malmára hajtják a vizet. „Ne tegyük ellenséggé hozzátartozóinkat, barátainkat, ismerőseinket! Emlékeznünk kell arra, hogy mindannyiunk közös ellensége nem más, mint az agresszor ország. A háború kezdete óta Kárpátalja egy viszonylag biztonságos, komfortos vidékké vált mindannyiunk számára, a rakétatámadások következményeit mi most éreztük meg erőteljesebben” – írta, hozzátéve:

    Ez a rémálom nem ér véget holnap vagy egy hónap múlva, és legfeljebb tavasszal lehet erre esély akkor, ha az ukrán hadsereg legyőzi az oroszt.

  • Az orosz csapatok megöltek egy házaspárt, és súlyosan megsebesítették a felnőtt fiukat – jelentette Jevhen Riscsuk, a déli Herszon megyei Olesok település polgármestere Telegram-csatornáján. A fiút súlyos állapotban szállították kórházba. A két szülő a helyszínen életét vesztette – írja a Korrespondent

  •  Az orosz hadsereg célpontjaivá válhatnak az ukrán hadsereg támogatására használt amerikai műholdak – jelentette ki Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzési osztályának igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által szerdán közölt interjújában.

    Megerősítjük, hogy az ilyen kvázi polgári infrastruktúra, ha az Oroszország elleni katonai akciókhoz használják fel, teljesen logikusan a válaszcsapás legitim célpontjává válhat

    – nyilatkozott a diplomata. Jermakov szerint a civil műholdak ilyen provokatív használata „legalábbis kérdéseket vet fel a világűrről szóló szerződéssel összefüggésben, amely kizárólag békés célú felhasználást feltételez, és a világközösség részéről megköveteli a legsúlyosabb elítélést” – írja az MTI.

    Mint mondta, az ukrán haderő támogatására alacsony pályán keringő műholdak konstellációját használják fel, olyan „konkrét, tisztán harci feladatok végrehajtására”, mint az orosz csapatok elhelyezkedésének, mozgási útvonalainak és cselekményeinek feltárása, pilóta nélküli légi járművek irányítása, valamint nagy pontosságú lőszerek célba juttatása.

    Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az orosz állami Sputnik rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal a biztonsági kérdésekről folytatandó tárgyalások ellehetetlenültek a Kijevnek eljuttatott amerikai fegyverszállítások miatt.

    Zaharova ezzel magyarázta a hadászati fegyverzetcsökkentési és -korlátozási új START szerződéssel foglalkozó amerikai–orosz konzultatív bizottság ülésének Moszkva általi elhalasztását. Rámutatott: az Egyesült Államok még több fegyvert kíván szállítani egy olyan konfliktusövezetbe, amelyben Oroszország közvetlenül érintett.

    Vagyis ők szállítani fogják ezeket a fegyvereket, még több vérontásra fogják uszítani a kijevi rezsimet, pénzt fognak kiutalni szélsőséges akciókra a Bankován (a kijevi kormányzati negyedben) székelő, hozzá nem értő emberek égisze alatt, miközben mi egy asztalnál fogunk ülni és megvitatni velük a kölcsönös biztonság kérdéseit?

    – fogalmazott Zaharova. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Moszkva nagyra becsüli a START-ot, és a szerződés megfelel Oroszország és az Egyesült Államok közös érdekeinek, de meg kell teremteni a megfelelő feltételeket a megvitatásához.

    Az orosz külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy a START-ról szóló kétoldalú konzultatív bizottság november 29. és december 6. között Kairóban tervezett ülését későbbi időpontra halasztották.

  • Települések elfoglalásáról számolt be a donyecki régióból szerdán az orosz hadvezetés, valamint a Moszkva-barát közigazgatás két vezetője.

    Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve bejelentette Bilohorivka, valamint megerősítette Andrijivka és Perse Travnya települések elfoglalását. A tábornok szerint az orosz előrenyomulás során mintegy félszáz ukrán katona esett el, valamint négy páncélozott harcjármű, három önjáró tüzérségi löveg és hat jármű semmisült meg.

    Ivan Prihogyko, a Donyecktől mintegy 45 kilométerre északkeletre fekvő Horlivka polgármestere a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva bejelentette a szomszédos Kurdjumivka település „felszabadítását”. Mint mondta:

    ezzel az orosz erők megszerezték a teljes ellenőrzést a Horlivka–Artemivszk (Bahmut) autópálya felett.

    Gyenyisz Pusilin, az úgynevezett Donyecki Népköztársaság ügyvezető elöljárója azt mondta, hogy Adrijivka, Kurdjumivka és Perse Travnya bevétele elvágta az ukrán erők artemivszki (bahmuti) fő csoportosulásának utánpótlási útvonalát.

    Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen támadási és ellentámadási kísérletek során Kupjanszk irányában mintegy ötven katonát, tíz harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, két páncélozott személyszállító járművet, egy önjáró tüzérségi löveget és egy járművet, Liman irányában több mint negyven katonát, egy harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és egy lőszerrel felszerelt járművet veszítettek, és a donyecki régió déli részén is kénytelenek voltak visszatérni kiinduló állásaikba.

    Renat Karcsaa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója kijelentette, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű élére a létesítmény eddigi főmérnökét, Jurij Csernicsukot nevezték ki igazgatónak. Karcsaa szerint az erőmű új vezetőségét a korábbi alkalmazotti állományból nevezték ki.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem fog sikerülni megbontani a NATO egységét, és nem fogja elérni, hogy a szövetségesek magára hagyják Ukrajnát – hangoztatta Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Bukarestben, a NATO-tagországok külügyminiszteri értekezlete után tartott sajtótájékoztatón.

    Sziklaszilárd az a közös elhatározásunk, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, most, a tél időtartama alatt, és mindaddig, amíg szükséges, mindaddig, amíg Ukrajna győzni fog

    – szögezte le.

    Kifejtette: az orosz elnök a civil lakosságot vette célba, az ukrán energetikai rendszer mintegy harmada ellen intézett már támadást, hidegben és sötétségben hagyva ukrán lakosok millióit.

    Azt akarja, hogy megfagyjanak, hogy éhezzenek, el akarja üldözni őket az otthonaikból, abban a reményben, hogy ha elég magasra emeli a háború árát, akkor a világ magára hagyja Ukrajnát. Nos, ez a stratégia nem fog eredményre vezetni

    – jelentette ki az amerikai külügyminiszter. Hozzátette: a szövetségesek kitartanak Ukrajna támogatása mellett, bármennyibe is fog ez kerülni, mert az agresszor győzelme sokkal többe kerülne – írta az MTI.

  • Az ukrán hatóságok Herszonban fokozzák a helyi lakosság elnyomását, a várost elhagyni próbáló férfiaknak katonai nyilvántartó és sorozási hivatalba szóló idézéseket adnak át – közölte Volodimir Szaldi, a Herszoni terület megbízott kormányzója.

    Az ukrán hatóságok úgy vélik, hogy ezek az emberek elárulták Ukrajnát, és felelősségre lehet vonni őket. Így mutatják meg Ukrajna többi részének és az egész világnak, hogy mi történik

    – mondta Volodimir Szaldo az orosz TASZSZ hírügynökség szerint.

    Az ukrán biztonsági erők mindenekelőtt azokat keresik, akik támogatták Herszon régió Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazását – véli a megbízott kormányzó.

    Keresik a népszavazást támogatókat, akiket mind a kollaboránsok kategóriájába sorolnak, mivel azon a területen dolgoztak, és nem hagyták abba a munkát, amelyet most ideiglenesen megszálltak az ukrán fegyveres erők

    – tette hozzá a kormányzó. Szerinte ellenőrzik Herszon határát. „Sokan azok közül, akik itt maradtak, most megpróbálnak elmenni, de csak Nikolajevig jutnak, ahol hatalmas sorban állnak az autók és a buszok. Nagyon sokáig tart, amíg eldől, hogy kiengedik-e őket, vagy nem engedik ki.”

  • Egy 12 méter magas műfenyőt állítanak fel karácsony alkalmából Kijev központjába – számolt be a város polgármestere, Vitalij Klicsko Telegram-csatornán. A főváros első embere szerint a fa az elpusztíthatatlanságot jelképezi a lakosság számára. 

    A Szófia téren felállított fenyőt energiatakarékos füzérekkel díszítik, amit egy generátor táplál majd. A generátort karácsony után a hadseregnek adományozzák.

    Klicsko hozzátette: a fa tetején Ukrajna címere lesz, amit az Ukrajnát segítő országok zászlói vesznek körül.

  • Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni.

    A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón szerda délután a főtitkár kijelentette: a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna további katonai támogatását, és a légvédelem megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Hozzáfűzte, hogy a szövetségesek áramfejlesztőkkel és üzemanyaggal is segíteni kívánják Ukrajnát.

    Az Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a semmi és a teljes jogú tagság között.

    Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben Ukrajna háborús sikere a legfontosabb. A szövetségesek azonban abban is segítik Ukrajnát, hogy kiépítse megfelelő intézményeit, és közeledjen a NATO értékeihez, hiszen ez nemcsak Ukrajnának, hanem a szövetségeseknek is jó – írta az MTI. 

  • Jövőre másfélszeresére nő az orosz állami védelmi megrendelések finanszírozása, ami biztosítani fogja, hogy „nem kevesebb mint 99 százalékos szinten” teljesítsék őket – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter a katonai tárca kollégiumának szerdai ülésén.

    Sojgu szerint az emelés lehetővé teszi, hogy az állandó készenlétben lévő alakulatokat és katonai egységeket 97 százalékos szinten ellássák fegyverrel és hadfelszereléssel. Hangsúlyozta, hogy maximális szinten kell fenntartani a termelést, és meg kell szervezni, hogy a csapatoknak a tervezett ütemnél hamarabb szállítsanak.

    Arról is szólt, hogy az orosz erők Ukrajnában a rakétacsapatok és a tüzérség harcászati alkalmazásának új módszereit tesztelik, elsősorban a pilóta nélküli légi járműveket magában foglaló felderítő és csapásmérő rendszerek formájában. Mint mondta, a Tornado-SZ sorozatvetők és a Malka önjáró tüzérségi lövegek alkalmazása lehetővé teszi a külföldi rakéta- és tüzérségi rendszerek hatékony legyőzését – írta az MTI. 

  • Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerdán a Munkácsi járásban található Szolyva mellett a moszkvai patriarchátushoz tartozó, Cirill és Metód nevét viselő női szerzetesrend székhelyén – írta a Kárpáti Igaz Szó.

    A kárpátaljai lap szerint a SZBU közölte, hogy egy  kémelhárítási műveletet hajtottak végre a munkácsi egyházmegye alárendeltségében működő női kolostorban. Az SZBU sajtószolgálata szerint a hatóságok az ukrán állammal szembeni „felforgató tevékenység” elleni küzdelem részeként tartották a házkutatást.

    A hatóságok szerint az akció célja az volt, hogy a Szolyva melletti kolostort ne használhassák fel oroszbarát propagandára, és ne rejtegessenek ott ellenséges szabotázs- és felderítőcsoportokat, illetve fegyvereket.

    Az UNIAN hírügynökség azt is hozzátette, hogy

    a női szerzetesrend szoros kapcsolatban állt a hazaárulással gyanúsított, oroszbarát ukrán ellenzéki politikussal, Viktor Medvedcsukkal és feleségével, Okszana Marcsenkóval.

    A hírügynökség szerint a házaspár rendszeresen támogatta anyagilag az apácákat, és az ott tartott istentiszteletek alkalmával állítólag gyakran emlegették Kirill orosz pátriárkát is.

    Nem bíznak az egyházban

    Múlt héten az ukrán ortodox egyház egyik legfontosabb szent helyén, a kijevi Pecserszka Lavra-barlangkolostorban és templomkomplexumban, illetve több másik egyházi intézményben is házkutatást tarott az SZBU. Arról, hogy az ukrán titkosszolgálat miért nem bízik az ukrán ortodox egyházban, itt írtunk bővebben.

    A múlt heti akció után az ukrán titkosszolgálat először azt közölte, hogy gyanús személyeket találtak a kijevi barlangkolostorban, majd később azt, hogy néhány olyan dokumentumot is találtak a szerzeteseknél, amelyekben Ukrajnát mesterséges államként emlegették.

  • Kétmillió darab új kéteurós érmét bocsátott forgalomba az észt Nemzeti Bank – számolt be szerdán az Unian ukrán hírügynökség. 

    Az Ukrajna tiszteletére készített pénzérme november 30-án érkezik meg Észtország és más európai országok üzleteibe.

    Ez az érme arra emlékezteti majd az embereket, hogy a szabadság a legnagyobb érték

    – fogalmazott Madis Müller, a nemzeti bank elnöke. 

    Az érmén a „Dicsőség Ukrajnának” felirat áll, valamint a gyengédség szimbólumaként egy nőt is ábrázol, aki egy madarat és egy búzakalászt tart a kezében. A pénz dizájnját egy fiatal harkovi menekült, Daria Titova készítette. 

  • Az orosz erők szerdán ismét tüzet nyitottak Herszon városára, a támadás következtében egy polgári lakos meghalt, egy másik megsérült – közölte Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

    A tisztségviselő szavai szerint az orosz erők a reggeli órákban vették tűz alá a megyeszékhely központját. Károk keletkeztek több lakóépületben, egészségügyi intézményben és egy gázvezetékben.

    Egy hetvenéves, idős nő a saját lakásában életét vesztette az ellenségeséges ágyúzás következtében

    – tette hozzá az MTI szerint.

  • Petíciót indítottak Csehországban azért, hogy az Orosz Föderáció tulajdonában lévő összes épületet kapcsolják le a gáz-, víz- és áramszolgáltatásról. 

    Oroszország egyértelműen úgy döntött, hogy sötétséggel és faggyal töri meg Ukrajnát. Magasabb erkölcsi elvek alapján arra kérjük az illetékes állami és magán-energiaelosztókat, hogy adjanak a prágai orosz diplomatáknak egy kis ízelítőt a saját gyógyszerükből. Követeljük, hogy az Orosz Föderáció tulajdonában lévő összes épületet kapcsolják le a gáz-, víz- és áramszolgáltatásról

    – idézi a kezdeményezés szövegét az Új Magyar Szó

    Szerintük „a háború új szakasza katasztrofális és mindennapi következményekkel jár a polgári lakosságra nézve”. De nemcsak lakások, hanem iskolák, óvodák, üzletek és termelési létesítmények is érintettek benne – emelték ki. 

  • Észtország 156 millió eurót kap az Európai Uniótól az Ukrajnának nyújtott segítségért – mondta Thomas Mell, az észt védelmi minisztérium szóvivője szerdán. 

    Az Európai Unió hat segélycsomag kiosztását hagyta jóvá Ukrajna katonai támogatására az Európai Békealap keretében összesen 3,1 milliárd euró értékben. Észtország 156 millió eurót kap vissza belőle

    – mondta a szóvivő a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. 

    Mell hozzátette: az összeget Észtország katonai potenciáljának helyreállítására fordítja majd.

  • Az eddigi főmérnök, Jurij Csernicsuk lett a zaporizzsjai atomerőmű új igazgatója – írja a The Guardian a Roszenyergoatom közleményére hivatkozva.

    A poszt október óta volt betöltetlen, amikor Kijev közölte, hogy az erőmű vezetőjét, Ihor Muraszovot elrabolták az orosz hatóságok. Európa legnagyobb atomerőművét márciusban foglalta el a megszálló hadsereg. A létesítmény szeptember óta nem termel áramot, de továbbra is ukrán személyzet üzemelteti a biztonság érdekében. Moszkva októberben közölte, hogy az erőművet az orosz nukleáris hatóságok ellenőrzése alá helyezi, Kijev szerint ez illegális lépés volt.

    A zaporizzsjai erőmű a közelmúltban a figyelem középpontjába került, miután Moszkva és Kijev egymást vádolta a létesítményt érő és annak közelében elkövetett támadásokkal, ami atomkatasztrófával fenyegette Európát.

    Az ENSZ megfigyelőcsoportja szeptember elején látogatást tett a helyszínen, és a NAÜ arra ösztönözte Kijevet és Moszkvát, hogy egyezzenek meg az erőmű körüli biztonsági zóna létrehozásában, hogy igyekezzenek elkerülni az esetleges nukleáris baleseteket.

  • Szerdán levélbombát kapott Ukrajna madridi nagykövetsége, amely fel is robbant, ennek következtében a külképviselet egyik dolgozója megsérült.

    A Reuters szerint a spanyol rendőrség számolt be az esetről. Közölték, hogy a nagykövetségi dolgozó kórházba került, de a saját lábán ment be.

    A robbanás helyszínén még vizsgálódnak. A Daily Mail szerint egy spanyol bíró azt mondta, hogy az ügyben a spanyol terrorelhárítók folytatják a vizsgálatot szakértők segítségével. 

    A madridi ukrán nagykövetség egyelőre nem adott ki közleményt a történtekről, Oleg Nikolenko, az ukrán külügy szóvivője viszont megszólalt. Azt mondta, hogy a nagykövetségi dolgozó nincs életveszélyben, és egyedül ő sérült meg a robbanásban. Hozzátette:

    a történtek után Dmitro Kuleba külügyminiszter utasítást adott az összes külföldi nagykövetségnek, hogy erősítsék meg a biztonságot.

    Nikolenko szerint Kuleba azt is hangsúlyozta: még nem tudják, ki állhat a támadás mögött, de nem fogják tudni megfélemlíteni az ukrán nagykövetségi dolgozókat. 

  • Mivel a lakosságnak az orosz támadások miatt kritikusan nagy szüksége van az állandó áramforrásokra, a DroneUA nevű cég felgyorsította az EcoFlow-val közös partnerhálózat kialakítását. Ennek köszönhetően október-novemberben már több mint 19 ezer ukrán család kapta meg hordozható töltőállomását, december-januárban pedig még többen fogják – írja az Ukrinform

    Egyetlen célunk az ukrán családok energiabiztonságának biztosítása, ezért mindent megteszünk azért, hogy növeljük az ukrajnai eszközök számát. Az igényeket a közeljövőben azonban nem lehet maximálisan kielégíteni, a gyárak és a beszállítók így is a maximumon dolgoznak – közölte Valerij Jakovenko, a DroneUA társalapítója. 

  • Az orosz hadsereg egy kórházat bombázott Szumi városának közelében – a támadásban egy tinédzser életét vesztette. A hírről az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Kirilo Timosenko számolt be Telegram-csatornáján. A bombázásban a közeli épületek és autók is megrongálódtak. A fiatalon kívül más áldozatról egyelőre nem tudni – írja az Ukrajinszka Pravda

  • Az ukrán hadsereg több csapást is mért egy kurszki erőműre, ami áramkimaradásokat okozott a térségben – jelentette az oroszországi Kurszk régió kormányzója. 

    Összesen körülbelül 11 csapást mértek. Egy erőművet ért találat 

    – írta Roman Sztarovojt, a kurszki régió kormányzója Telegram-csatornáján. 

    Emiatt részleges áramkimaradások vannak a Szudzsa és Korenevo körzetekben

    – tette hozzá a kormányzó. Az áldozatokról egyelőre nem érkeztek információk – írja a Reuters

  • Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egy Twitteren közétett videóban arról beszélt, hogy az orosz invázió kezdete óta 20 ezer ukrán civil és 100 ezer katona vesztette életét – a videó később azonban eltűnt az oldalról. 

    Egy másik videóból szintén kivágták az ukrán veszteségekre vonatkozó részt, és az Európai Bizottság honlapján megjelent sajtóközleményből is eltávolították ezeket a becsléseket – írja a Meduza. Az Ukrajinszka Pravda megkeresésére az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara annyit közölt, hogy az ukrán katonai veszteségekre vonatkozó információk titkosak. 

     „Ezt az adatot nem tudjuk megerősíteni, hangsúlyozzuk, hogy az ukrán hadsereg veszteségei titkosított adatnak minősülnek” – közölte Bogdan Senik, az Ukrán Fegyveres Erők tisztségviselője. 

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) intenzívebbé teszi jelenlétét az ukrán atomerőművek területén, ugyanis úgy véli, hogy ez erősíti Ukrajna energetikai infrastruktúrájának védelmét – jelentette be a Twitteren Rafael Grossi, a NAÜ vezetője.

    Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatjuk a közös munkát egy nukleáris biztonsági övezet mihamarabbi létrehozásán a zaporizzsjai atomerőmű körül. Újra elmondtam neki, hogy a NAÜ megerősíti jelenlétét Ukrajna valamennyi atomerőművében, megvédendő az infrastruktúrát

    – fogalmazott Grossi.

    A NAÜ vezetője november 23-án, Isztambulban egy orosz delegációval tárgyalt, hogy megvitassák az orosz irányítás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságát. Az orosz delegációt Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója vezette, és az atomerőmű biztonságával kapcsolatos üzemeltetési szempontokról, valamint a nukleáris biztonsági és védelmi övezet sürgős létrehozásáról egyeztettek.

  • Rengeteg ukrán ember arról érdeklődik az illetékeseknél, hogy tudják-e őket fogadni Kassán, mert nincs náluk fűtés, víz és villany sem. Az Ukrajnát elhagyni szándékozók többsége nem tartós szállást vagy munkát keres Szlovákiában, csak tavaszig szeretnének átmeneti lakóhelyet találni a szomszédos országban, mert otthon nem adottak a körülmények a tél átvészelésére.

    Adriana Curajová, a kassai menekültügyi fogadóközpont koordinátora az InfoRádiónak elmondta: az elmúlt napokban átlagban 45 új menekült jelentkezett a helyi vasútállomás melletti fogadóhelyen, valamint 100-150, korábban Kassára érkező menekült is felkeresi naponta a központot különféle ügyekben. Az elmúlt hónapokban naponta átlagban 60 menekültet szállásoltak el, most pedig 70-80-at.

    Két, legfeljebb három éjszakát töltenek nálunk, segítünk nekik továbblépni, hogy fogadhassuk az újabb menekülteket. Arra motiváljuk őket, és segítünk is ebben, hogy továbbutazzanak más szlovákiai városba, esetleg más országba

    – közölte a koordinátor.

    A fogadóközpont folyamatosan egyeztet a járási válságstábbal, és a megyével, valamint más szervezetekkel együtt készül az újabb menekülthullámra. Ha a szállás megtelne, egy napon belül újakat tudnak nyitni. A központ fogadja a menekülteknek szánt élelmiszercsomagokat, adományokat, és felvilágosítást nyújt az adakozni szándékozóknak, hogy éppen mire lenne leginkább szükség.

    A becslések szerint tartósan 6-7 ezer ukrajnai menekült lehet Kassán.