Orbán Viktor: Ez álhír. Van még kérdés?

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2022.05.30. 21:54
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Tisztelt olvasóink!

    Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Az orosz erők ismét tűz alá vették az Ukrajna keleti részében lévő Harkiv megyeszékhelyű várost, a támadások következtében három polgári lakos sérült meg, köztük egy 16 éves fiú – közölte a Harkiv megyei ügyészség.

    A hivatal hozzáfűzte, hogy valamennyi áldozatot kórházba szállították. Az ágyúzások következtében számos lakóházban és melléképületben keletkeztek károk.

    Az orosz csapatok tüzérségi fegyverekkel lőtték az északkelet-ukrajnai Szumi megye sosztkai, Oroszországgal határos járását is. Az ukrán állami határőrszolgálat közlése szerint a tüzérségi támadás körülbelül egy órán át tartott. 

    A határőrök több mint húsz lőszerrobbanást rögzítettek a határhoz közeli egyik település infrastruktúrájánál

    – írta a határőrszolgálat a hivatalos honlapján közzétett jelentésében. Az eddigi információk alapján személyi sérülés nem történt – számolt be az MTI.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn felszólította az Európai Uniót, hogy tegye félre a belső vitákat, és folytassa az Oroszország elleni hatodik szankciócsomag jóváhagyásának tervét.

    Az Európai Tanács hétfői brüsszeli csúcstalálkozóján részt vevő uniós vezetőkhöz szólva Zelenszkij felszólította a csoportot, hogy az orosz agresszióval szemben őrizzék meg az egységet.

    Itt az ideje, hogy ne széthulljatok, hanem egy egésszé váljatok. Ukrajna megmutatta, miért kell mindenkinek egységesnek lennie. Mindannyian egy célért dolgozunk

    mondta a csúcstalálkozón videókapcsolaton keresztül.

    Önöknek sikerült megállítaniuk a megszállókat, és a nagyobb egység a siker alapja. Az Európai Unión belüli vitáknak véget kell vetni, mert ezek ösztönzik Oroszországot a folytatásra

    – sürgette Zelenszkij az uniós vezetőket. Az ukrán vezető hangsúlyozta: bár hálás a hatodik szankciócsomag előmozdítására tett erőfeszítésekért, a blokknak tovább kell haladnia a szankciók jóváhagyásának tervével.

  • Vlagyimir Putyin rendeletet írt alá, amely egyszerűsíti az orosz állampolgárság megszerzésének folyamatát azon ukrán gyermekek számára, akik vagy árván maradtak, vagy jelenleg szülői gondoskodás nélkül élnek, különösen a részben megszállt donbászi területeken:

  • Németország kész hosszú távra szóló vízumokat biztosítani orosz ellenzékieknek, jogvédőknek és üldöztetett újságíróknak – közölte a német belügyi tárca szóvivője.

    A belügyminisztérium illetékesének tájékoztatása szerint ezek a vízumszabályok az Oroszországban külföldi ügynökként bejegyzett szervezetek munkatársaira, a demokratikus ellenzék tagjaira, valamint a civil társadalom képviselőire, illetve családtagjaikra terjednek ki. A vízumok ideje jelentősen hosszabb lesz a mostani 90 napos időkeretnél.

    A szóvivő ugyanakkor nem közölte, hogy Németország hány orosz állampolgárt fogadna be, mindazonáltal leszögezte, hogy a kérvényezőknek hitelt érdemlően kell bizonyítaniuk, hogy közvetlenül fenyegetve vannak Oroszországban.

    Hírügynökségek felidézik, hogy már a február 24-én indult ukrajnai orosz hadművelet előtt is számos orosz ellenzéki élt Németországban – írja az MTI.

  • Valentin Jumasev, Borisz Jelcin volt orosz államfő veje a hírek szerint a múlt hónapban lemondott Vlagyimir Putyin nem fizetett tanácsadói posztjáról – írja a Sky News.

    Ljudmila Telen, a Borisz Jelcin Elnöki Központ első ügyvezető igazgatóhelyettese azt mondta, hogy Jumasev áprilisban mondott le a szerepéről. Arra a kérdésre, hogy miért távozott, azt mondta, „ez az ő kezdeményezése volt”.

    Borisz Jelcin 1991 és 1999 között volt orosz elnök, aki mellett Valentin Jumasev a Kreml tanácsadójaként, majd az elnöki adminisztráció vezetőjeként dolgozott. Jumasev felesége a volt elnök lánya, Tatjana.

    Vlagyimir Putyin tanácsadójaként nem játszott jelentős szerepet a döntéshozatalban, de ő volt az egyik utolsó összeköttetés Borisz Jelcinhez.

  • Oroszország kész a műtrágyát és az élelmiszert exportálni, ha feloldják az ellene bevezetett szankciókat, és kész biztosítani az ukrán gabonaexportot is – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal folytatott telefonbeszélgetésekor.

    Oroszország kész jelentős mennyiségű műtrágyát és mezőgazdasági terméket exportálni a globális élelmiszerpiacra, ahol problémák vannak „a nyugati államok rövidlátó pénzügyi és gazdasági politikája miatt”, ha feloldják a vonatkozó oroszellenes szankciókat.

    Putyin közölte Erdogannal, hogy Oroszország kész Törökországgal együttműködve hozzájárulni a rakományok akadálytalan hajózásának biztosításához és az aknaveszély felszámolásához a Fekete- és az Azovi-tengeren. A Kreml szerint ez vonatkozik az ukrán kikötőkből származó gabonaexportra is – írja az MTI.

    Erdogan kifejezte Törökország készségét egy isztambuli találkozó megszervezésére Oroszország, Ukrajna és az ENSZ részvételével,

    valamint egy esetleges megfigyelői mechanizmusban való részvételre is, ha erről mindkét fél elvi megállapodásra jut.

  • Az ukránok rakétacsapást hajtottak végre Sztahanov városa ellen, amelyben két várandós nő életét vesztette – közölte a Luhanszki Népköztársaság főügyészsége.

    Beszámolójuk szerint az ukránok Uragan-rakétákkal lőtték a várost, ennek következtében pedig egy 25 éves, várandós nő meghalt. A rakéták több lakó- és közösségi épületet, köztük egy középiskolát is megrongáltak. 

    Későbbi jelentésükben már azt írták, hogy két várandós nő halt meg az akcióban, és 24-en megsérültek, köztük nyolc kiskorú is. 

  • Mint korábban írtuk, hatalmas robbanás rázta meg a dél-ukrajnai Melitopol központját. 

    Vlagyimir Rogov, az orosz katonai közigazgatás vezetője szerint az eset – amelyben legalább három ember megsérült – „terrorcselekmény” volt. Szerinte egy ukrán szabotázs és felderítőcsoport áll az ügy mögött – írta a Ria Novosztyi.

  • Orbán Viktor elmondta, hogy mi szerepel az olajembargó kérdésében írt legutóbbi szövegtervezetben.

    Kifejtette: „Most azt a megoldást akarja választani a[z Európai] Tanács, hogy az embargó a tengeri szállításon érkező orosz olajra kiterjedjen, a csővezetéken érkezőre pedig nem.

    Ez jó, ez Magyarországnak egy jó megoldás

     – fogalmazott a miniszterelnök. 

    Utána azonban hozzátette: másrészt azt is kérik Magyarországtól, hogy a Mol és Magyarország költséges beruházásokat hajtson végre (csővezetékek, finomítók építése). „Ugyanakkor a termék, ami kijön ezekből a finomítókból, az drágább lesz, mint a mostani. Tehát azt kérik tőlünk, hogy mi költsünk el rengeteg pénzt csővezeték-építésre és finomítóépítésre, és ennek az legyen a vége, hogy a végén egy sokkal drágább benzinhez jussanak a magyar emberek.

    Ez a javaslat úgy őrültség, ahogy van!

    – összegezte a magyar miniszterelnök, hozzátéve: ez az, amit ő atombombának nevezett korábban, és ezt nem engedik, hogy bekövetkezzen.

    Orbán Viktortól nemrég azt is megkérdezték Brüsszelben: mit gondol arról, hogy egyesek szerint ő Vlagyimir Putyin bábja. 

  • Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz erők tüzérségi csapásokat hajtanak végre a Luhanszk és Donyeck régiókon keresztül húzódó frontvonal nagy részén, miközben megpróbálják áttörni az ukrán védelmi állásokat.

    Olekszander Motuzjanyk, a védelmi minisztérium szóvivője elmondta: az orosz erők megpróbálják bekeríteni csapataikat Donyeck és Luhanszk régiókban.

    A harcok elérték a maximális intenzitást. Az orosz megszálló erők a teljes frontvonal mentén támadnak, és tüzérséggel próbálják lőni a hátsó állásainkat

    – mondta Olekszander Motuzjanyk. Az orosz erőfeszítések fokozódására utalva azt mondta, hogy egyszerre több támadást hajtottak végre különböző bejáratoknál.

    A szeverodonyecki helyzetről Motuzjanyk elmondta:

    Vannak utcai harcok, az ukrán hadsereg folyamatosan harcol. Mindent tudunk az ellenséges tervekről. Optimista vagyok a helyzetet illetően, ami feszült. Megpróbáljuk megakadályozni, hogy az ellenség bekerítse egységeinket Liszicsanszk és Szeverodonyeck közelében, és elzárja a fő logisztikai utat, ami nyugatra, Bakhmut felé tart.

    Elmondta: az orosz erők átcsoportosulnak, hogy újra támadást indíthassanak Izium felől Barvinkove és Szlovjanszk felé. Az oroszok már elfoglalták a Szlovjanszktól északkeletre fekvő Lyman városát – írja a CNN.

  • Ukrajna állítása szerint visszafoglalt egy olyan területet Herszon megyében, amely a háború kezdete óta orosz kézen volt.

    Herszon, tarts ki, közel vagyunk!

    – írta Facebook-oldalán az ukrán vezérkar. Hétfőn kiadott helyzetjelentésében az ukrán hadsereg közölte: előrenyomult a dél-ukrajnai Herszon megyében, Andrijivka, Lozove és Bilohirka falvak közelében.

    A hétfő reggeli jelentés nem ismertette a herszoni pontos helyzetet, de közölte: az orosz hadsereg különleges erőket vonultat fel a szomszédos városban, Mikolajivban, azzal a szándékkal, hogy offenzívát hajtson végre az elveszített állások visszaszerzésére – írja az MTI.

  • Behatolt a kelet-ukrajnai Szeverdonyeck városába az orosz haderő – számolt be a luhanszki régió kormányzója a közösségi oldalán. 

    A Kárpátalja.ma azt írja: ha a város elesik, akkor a régió nagy része orosz irányítás alá kerül. Hozzáteszik: bombázást jelentettek a harkivi régióban is. A régióban vasárnap tett látogatást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

  • Oroszország elfogadta azt a határozatot, miszerint felmondja az Egyesült Államokkal létrejött, a kultúra, a humán tudományok, a társadalomtudományok, az oktatás és a tömegtájékoztatás terén folytatott együttműködés elveiről szóló 1998-as kormányközi egyetértési megállapodást.

    Mihail Misustyin orosz miniszter elrendelte, hogy tájékoztassák az orosz külügyminisztériumot a döntésről – írta az Interfax.

  • A magyar miniszterelnököt az Euronews tudósítása szerint Brüsszelben egy riporter megkérdezte: mit szól azokhoz a kritikákhoz, amelyek szerint ő Vlagyimir Putyin bábjaként cselekszik? Orbán Viktor rövid választ adott a kérdésre:

    Ez álhír. Van még kérdés? 

    – mondta a kormányfő. 

    Orbán Viktor az Európai Unió tagállami vezetőinek csúcstalálkozójára utazott Brüsszelbe, amelyen az Oroszország elleni szankciókról, valamint az olajembargó kérdéséről is tárgyalnak. Az uniós csúcs legfontosabb fejleményeit itt foglaltuk össze

  • Az Ostred továbbra is elutasítja, hogy rubelben fizessen az orosz gázért – áll a dán energiavállalat sajtóközleményében. 

    A Gazprom Export továbbra is követeli, hogy az Ostred rubelben fizessen a gázszállításért. A szerződés alapján erre nincs jogi kötelezettségünk, és többször is jeleztük a Gazprom Exportnak, hogy ezt nem tesszük meg. A fizetési határidő május 31., továbbra is euróban kell fizetni

    – közölte a cég, hozzátéve: ezzel fennáll annak a veszélye, hogy az orosz vállalat leállítja az Ostred gázellátását. 

    Oroszországból Dániába nem vezet közvetlenül gázvezeték, így Oroszország nem tudja közvetlenül megszakítani a Dániába irányuló gázszállítást, ezért valószínűleg továbbra is lesz lehetősége Dániának gázhoz jutni – írta az Interfax.

  • Roman Abramovics befejezte a Chelsea és a hozzá kapcsolódó cégek eladását – közölte hétfőn a Premier League-ben szereplő klub.

    A klubot a Todd Boehly és a Clearlake Capital által vezetett befektetési csoportnak adták el.

    A konzorcium, amely a hónap elején megnyerte a londoni csapat megszerzésére irányuló pályázatot, a múlt héten kapott jóváhagyást a Premier League-től és a brit kormánytól. Szombaton már a végleges döntés is megszületett.

    Abramovics elmondta, hogy a klub eladásából származó nettó bevételt az ukrajnai háború áldozatainak ajánlják fel  – írta a Sky News.

  • A GasTerra úgy döntött, nem tesz eleget a Gazprom egyoldalú fizetési előírásainak az orosz gáz új fizetési rendszerével kapcsolatban – közölte a holland gázkereskedő sajtóközleményben.

    A GasTerra döntésére válaszul a Gazprom bejelentette, hogy 2022. május 31-i hatállyal leállítja a szállítást

    – jelentette be az orosz gázszállító cég.

    A holland fél azzal indokolta a döntését, hogy a rubelben való fizetéssel az EU által kiszabott szankciók megsértését kockáztatná, valamint a szükséges fizetési mód túl sok pénzügyi és működési kockázattal jár – írta az Interfax

  • A harmadik világháború vette kezdetét akkor, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – ezt mondta Jurij Felstinszkij orosz–amerikai történész egy interjúban. Úgy fogalmazott: 

    Mindenki abban reménykedik, hogy ez a konfliktus Ukrajnában marad, és nem lesz belőle harmadik világháború, de szerintem ez lehetetlen. Úgy vélem, hogy a harmadik világháború már február 24-én megkezdődött.

    A történész azt mondta: Ukrajna csak a kezdet Vlagyimir Putyin számára, emiatt elkerülhetetlen, hogy a konfliktus más területekre is kiterjedjen. „Moldovában, a Dnyeszter Menti Köztársaságban is hasonló háborút akar kirobbantani. Belaruszt pedig már gyakorlatilag az irányítása alá vette, és megszüntette az ország nukleáris semlegességét” – sorolta.

    Hozzátette azt is, hogy ha a NATO most katonai segítséget nyújtana Ukrajnának, két héten belül véget érne a háború. Szerinte a nemzetközi szövetség előbb-utóbb rákényszerül erre a lépésre, hogy megállítják az orosz agressziót. 

  • Valószínűleg az eddig ismertnél magasabb a civil áldozatok száma, az orosz erők több mint huszonkétezer embert ölhettek meg Mariupolban a helyi ukrán hatóságok becslése szerint, de számos tény arra mutat, hogy ez a szám még jelentősen emelkedhet – közölte Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei kikötőváros polgármestere.

    A szombat óta orosz ellenőrzés alatt álló város ukrán önkormányzata szerint a város egyik temetőjében a holttesteket több rétegben rakták egymásra, majd táblákkal egyedi temetkezési helynek álcázták. A városi tanács értesülései szerint április közepe óta az orosz erők legalább tizenhatezer mariupoli lakost temettek tömegsírokba a város peremvidékén fekvő Sztarij Krim, Mangus és Vinohradne falu közelében is.

    Még körülbelül ötezer embert temettek el a város alkalmazottai március közepéig, vagyis Mariupol orosz megszállásáig 

    – közölte a tanács, kiemelve, hogy Mariupolban még mindig több ezer holttest van a romok alatt, illetve ideiglenes temetőkben vagy halottasházakban – írja az MTI.

  • Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem számít arra, hogy a csúcstalálkozón megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízik benne, hogy utána sikerülni fog – mondta hétfő délután, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos brüsszeli tanácskozására érkezve.

    Az elnök újságíróknak elmondta: az EU már öt szankciós csomagot sikerrel kidolgozott, ez a munka sohasem könnyű, és ugyanez a helyzet a harodik csomaggal is. Mint mondta, a bizottság és az EU soros francia elnöksége az elmúlt öt napban azon dolgozott, hogy előrelépjen ezzel a tervezettel – amely szerinte kezd kiforrottá válni –, de megállapodást még nem sikerült elérni, írta az MTI.

    A tagállamokhoz intézett felhívásom nagyon világos. A siker kulcsa: szolidaritás Ukrajnával, és az uniós egység

    – húzta alá Von der Leyen.

  • Ramzan Kadirov csecsen elnök több fotót is közzétett egy bántalmazott ukrán hadifogolyról.

    Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a két hadifoglyot egy szeverodonyecki házban fogták el, miután a „nácik” magukra hagyták őket. A bal oldali fogoly sérüléseit azzal magyarázta, hogy

    A fogoly egy balesetben szerezte ezeket a zúzódásokat, rálépett egy gereblyére akkor, amikor elhagyta a bekerített házat. Bárkivel megtörténhet.

    Hozzátette azt is, hogy szerinte a legfontosabb az, hogy az elfogott katonát életben hagyták, és hogy „az ukrán hadsereg minden katonája inkább a zúzódásokat választaná, mint a golyókat”.

    Mint megírtuk, az Oroszország jogelődje, a Szovjetunió által is ratifikált harmadik genfi egyezmény megtiltotta a hadifoglyok bántalmazását. 

  • Joe Biden hétfő délután megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem tervez olyan rakétarendszereket küldeni Ukrajnának, amelyek elérhetik Oroszországot.

    Az Egyesült Államok jelentős mennyiségű katonai segélyt adott Ukrajnának azóta, hogy Oroszország február végén inváziót indított az ország ellen. Olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a Biden-kormányzat fejlett, nagy hatótávolságú rakétarendszereket készül küldeni Kijevnek, azonban az amerikai elnök ezt az állítást cáfolta – írja a Sky News.

  • Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy az Európai Unió várhatóan megállapodik az Oroszország elleni olajembargóról, de nem nevezte meg, hogy mikor kerülhet erre sor.

    Minden, amit hallok, arra utal, hogy konszenzus születhet, és előbb-utóbb meg is lesz

    mondta újságíróknak Olaf Scholz, amikor megérkezett a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra.

  • Miseborszállítmánnyal támogatja Magyarország az ukrajnai hívő közösségeket, melyet lengyel segítséggel juttatnak el Ukrajnába. A szállítmányt a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára indította útnak hétfőn Budapesten.

    Soltész Miklós kiemelte: az ukrajnai háborúnak súlyos gazdasági következményei vannak, és az élelmiszer-, ruha- és gyógyszerszállítmányok mellett legalább ennyire fontos a hitélet gyakorlásához nélkülözhetetlen eszközökkel, így például miseborral támogatni az ukrajnai katolikus közösségeket.

    Az Egri Főegyházmegye és a Veszprémi Főegyházmegye, valamint a Pannonhalmi Főapátság által felajánlott mintegy ötszáz liter, liturgikus célra használható, jó minőségű bort a Magyar Katolikus Karitász gyűjtötte össze, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szállítja Lengyelországba, ahonnan a lengyel karitász juttatja el Ukrajnába.

    A szállítmány a budapesti lengyel plébánia elől indult útnak – írja az MTI.

  • Az Európai Unió tagországainak a közösségi szint helyett a kormányközi együttműködés keretében kell bevezetniük embargót az orosz kőolajra, ha Magyarország nem hajlandó csatlakozni – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetője egy hétfői interjúban.

    A német politikus az ntv német hírtelevízióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács hétfőn kezdődő tanácskozásán megállapodásra kell jutni az orosz kőolajra kivetendő embargóról, mert Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt erkölcsileg vállalhatatlan, hogy naponta euró-százmilliós nagyságrendű összegek vándorolnak az EU-ból Moszkvába. Manfred Weber ezzel összefüggésben kifogásolta a magyar kormány álláspontját.

    Őszintén szólva elegem van abból, hogy Orbán Viktor diktálja az ütemet

    – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Ha a magyar kormány „nem hajlandó felhagyni a blokáddal”, akkor el kell érni, hogy az EU a leglassabbakat hátrahagyva haladhasson előre – tette hozzá.

    Mint mondta, „Orbán nem játszadozhat velünk”, szükség esetén közös, egységesen meghozott, EU-s szintű döntés nélkül is lehetséges az előrelépés, mert a tagállamok külön-külön, kormányközi megállapodások alapján is bevezethetik az embargót. Hozzátette: az embargó körüli vita azt jelzi, hogy az EU-nak a cselekvőképesség megőrzése érdekében el kell távolodnia a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatali mechanizmustól.

  • Az Eurovíziós Dalfesztivál történetében első ízben elárverezték a díjjal járó, egy nagy mikrofont formázó kristályszobrot. A trófeáért kapott kilencszázezer dollárt (330 millió forintot) az ukrán hadsereg védelmi képességének javítására ajánlja fel az Olaszországban tartott idei fesztivál győztese, a kijevi Kalush Zenekar.

    A Kjell Engman svéd dizájner által tervezett szobor kicsinyített másáért a Whitebit nevű, kriptovaluta-kereskedelemmel foglalkozó cég ajánlotta a legtöbbet a hétvégén zárult online árverésen. A bevételt a Pritula Alapítvány kapja, amely az ukrán hadseregnek segít beszerezni korszerű védelmi eszközöket, ez esetben a PD–2 nevű légvédelmi rendszert.

    A Kalus együttes Sztefania című, a hiphopot hagyományos zenével ötvöző dalával győzött a május 14-én Torinóban tartott 66. dalversenyben. A zenekar frontembere, Oleh Pszjuk a védjegyévé vált rózsaszín horgászkalapját is felajánlotta tombolán egy vasárnapi berlini jótékonysági koncerten. A zenész a győzelem után azt mondta, hogy egy európai adománygyűjtő turnét is terveznek az Oroszországgal háborúban álló hazája megsegítésére – írja az MTI.

  • Megöltek egy francia újságírót a Donbászban, Szeverodonyeck városának közelében.

    Szerhij Hajdaj, a luhanszki terület ukrán kormányzója számolt be erről. A politikus nem nevezte meg az áldozatot, de azt írta, hogy az egyik, evakuálást végző páncélozott járművüket a város közelében tűz alá vették az oroszok. 

    Egy srapnel repeszei átütötték az autó páncélzatát, és halálos nyaki sérülést okoztak egy, az evakuációról tudósító francia újságírónak

    – írta a kormányzó.

    Szerhij Hajdaj az áldozatot nem nevezte meg, azonban több ukrán lap is azt írta, hogy Frédéric Leclerc-Imhoff, a francia BFMTV munkatársa az áldozat.

    Az esetről Szerhij Hajdaj több helyszíni fotót is közzétett, ezek megtekintését azonban csak és kizárólag saját felelősségre ajánljuk (az alábbi linken megtekinthetők).

    A luhanszki kormányzó azt is közölte, hogy az egyik járműben ülő rendőrt csak a sisakja mentette meg a haláltól.  Hozzátette továbbá, hogy a történtek miatt leállítják az evakuációt a városban. 

  • A Donyecki régió egészségügyi minisztériumának jelentése szerint hárman meghaltak és további tizennyolcan megsebesültek a donyecki iskolák május 30-i ágyúzásában. 

    Alekszej Kulemzin, Donyeck polgármestere azt nyilatkozta: az ukrán fegyveres erők a város központi részét támadták meg, köztük két iskolát és egy tornatermet – írta a Ria Novosztyi

  • Az ukrán média szerint az orosz katonák megkezdték a Herszoni régióban tárolt tavalyi búzatermés Oroszországba való exportálását.

    Kirill Sztremuszov, az oroszok által kijelölt régióvezető azt nyilatkozta: június 20-án kezdődik a téli gabona betakarítása, amelyet szintén exportálnak majd. A gabonát a tervek szerint Oroszországban értékesítik – írta az UNIAN.