Egyre több országban terjed, most kiderült, kikre a legveszélyesebb a majomhimlő

Az Egészségügyi világszervezet (WHO) vezető szakemberek jelenlétével tart rendkívüli ülést, hogy megvitassák a majomhimlő-járvánnyal kapcsolatos felvetéseket.

A WHO, miután az Egyesült Királyságban tanulmányozta a fertőzésekkel kapcsolatos helyzetet, arra a döntésre jutott, hogy egyelőre nem lát okot komoly aggodalomra, ezért nem javasolja a különleges korlátozások bevezetését az országba irányuló utazásra és kereskedelemre vonatkozóan. 

Csaknem húsz éve jelentették először Afrikán kívül

A majomhimlő egy ritka fertőző vírusos betegség, amelyet az azonos nevű vírus (angol monkeypox virus, MPV) okoz, ami a tehénhimlő rokonvírusa. A vírusnak két fajtája ismert: a közép-afrikai és a nyugat-afrikai, az elsőt veszélyesebbnek és fertőzőbbnek tartják.

A WHO a majomhimlőt zoonózisos betegségnek minősíti, vagyis főként vadon élő állatokról terjed emberre. A vírus emberről emberre terjedő másodlagos terjedése korlátozott, mert szoros érintkezést igényel. Hozzá kell tenni, hogy a vírus 

Az első emberi majomhimlős esetet 1970-ben jelentették a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Afrikán kívül először 2003-ban észlelték. A fertőzés forrása egy tétel egzotikus rágcsáló volt, amelyet Ghánából vittek az Egyesült Államokba. Később csak elvétve állapították meg más országokban a fertőzöttséget. 

Tünetek, terjedési módok

A WHO szerint a majomhimlő lappangási ideje emberekben 6–13 nap, de hosszabb ideig, akár 21 napig is tarthat. A beteg ezt követően öt napon belül influenzaszerű tüneteket tapasztalhat: 

• láz,
• hát- és izomfájdalmak,
• hidegrázás,
• gyengeség
• és nyirokcsomó-duzzanat is jelentkezhet.

A láz harmadik napján megjelennek a kiütések, ebben a stádiumban a legfertőzőbb a beteg. A váladékkal teli hólyagok általában az arcon, tenyéren, lábon és a szájnyálkahártyán összpontosulnak. De előfordulnak kiütések a nemiszerveken és azok tájékán is. A foltok száma a nagyon kevéstől a többezerig is terjedhet. 

A következő fázisban a hólyag helyén kéreg jelenik meg, majd a gyógyulás utáni heg. A betegség jellege pedig megfelel a himlőbetegség lefolyásának enyhe vagy közepesen súlyos formában.

A vírus a levegőben lévő cseppekkel terjed. Állatról emberre történő átvitele a fertőzött állat vérével vagy különféle váladékaival való közvetlen érintkezés útján lehetséges. A problémát leggyakrabban rosszul sült hús okozza.

Emberről emberre terjedéséhez szoros személyes érintkezés szükséges. Például ha valaki kapcsolatba kerül egy másik személy légúti váladékával vagy olyan tárgyakkal, amelyeket a fertőző személy gyakran használ (például a lepedő).

Oltások, kezelés, halálozás

A WHO szerint a himlőoltás a majomhimlő-fertőzések 85 százalékában hatásos. A korábban beoltottaknál a betegség enyhébb. 

Magyarországon 2019-ben vált kötelezővé a bárányhimlő elleni védőoltás, ezzel tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező oltások száma idehaza. Ugyanakkor a himlő pandémiájának leküzdése után egyes országokban a nyolcvanas évek elején abbahagyták a gyermekek vakcinázását a betegség ellen, ezért ezekben az országokban

A WHO szerint 2019-ben már jóváhagytak egy legyengített vaccinia vírustörzsen alapuló majomhimlő-vakcinát, azonban nem kezdték meg a tömegtermelését. Kezelése jelenleg vírusellenes gyógyszerek alkalmazását foglalja magában. Az Egyesült Államokban 2018-ban regisztráltak egy Tecovirimat nevű gyógyszert, amely az orthopoxvírusok ellen hat. A TASZSZ hozzáteszi: a vírus halálozási aránya jelenleg 3–6 százalék között van.

A fő kockázatot a betegség szövődményei jelentik, különösen a másodlagos bakteriális fertőzések, valamint ha a beteg nem kap megfelelő orvosi ellátást. Afrikán kívül eddig nem jelentettek halálesetet. A leküzdés fő módja a fertőzési gócok és láncok azonosítása, a PCR-rel végzett tesztelés, a betegek és a velük szoros kapcsolatban lévők elkülönítése.

(Borítókép: Majomhimlő miatti bőrelváltozásban szenvedő beteg karja és törzse. Fotó: CDC / Brian W.J. Mahy  / Handout /REUTERS)