A lengyel felsőház elvetette a bíróságokról szóló szájkosártörvényt
További Külföld cikkek
- Ismét az EU élvonalában: Magyarországon a legmagasabb a fogvatartottak aránya
- Tarjányi Péter: Ukrajna két részre szakadt, a hadereje morális válságban van
- Molotov-koktélt dobtak egy zsinagógának Varsóban
- Órákon belül elszabadulhat a pokol, ha az ENSZ népirtásnak minősíti a srebrenicai vérfürdőt
- Jordána közölte: élelmiszert szállító konvojt támadtak meg izraeli telepesek
Elvetette az ellenzéki többségű lengyel felsőház pénteken a bíróságokról szóló, az európai fórumokon az utóbbi napokban vitatott törvénymódosításokat, ezzel a tervezet újból az alsóház elé kerül, ahol a kormánypárt van többségben - közölte az MTI.
A politikai tevékenységet folytató, illetve kollégáik legitimitását megkérdőjelező bírák elleni fegyelmi intézkedésekről szóló tervezet elvetése mellett a százfős szenátusban 99 jelen lévő közül 51-en szavaztak. Az elvetés ellen a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) tagjai mellett egy független szenátor is szavazott.
A több nemzetközi szerv által is kifogásolt tervezetet decemberben szavazta meg az alsóház, ami a hozzá visszaküldött előírásokat most egyszerű többséggel újból megszavazhatja.
Csütörtökön számoltunk be arról, hogy az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága megállapította, hogy az ún. „szájkosártörvény" aláássa a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület ekkor tette közzé a sürgős véleményt arról a törvényről, ami érinti a lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait.
A törvénytervezettel kapcsolatban az elmúlt hónapban a lengyel legfelsőbb bíróság, a lengyel ombudsman, európai bírói szervezetek és az Európai Unió Bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett, hogy emiatt a reform miatt Lengyelországnak előbb-utóbb el kell majd hagynia az EU-t.
A Velencei Bizottság csütörtöki véleménye megerősíti a korábban már elhangzott kifogásokat:
- a törvény korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát,
- megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e,
- lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket,
- csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket,
- megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget.
Az állásfoglalást az Európai Parlament elfogadta.