További Külföld cikkek
- Volt CIA-igazgató: Veszélyes eszkaláció fenyeget, minden azon múlik, mekkora kár érte Iránt
- Újabb kemény válasz érkezett az Izrael elleni iráni csapásra
- Politico: Nemcsak Ukrajna, de Európa is sötétségbe borulhat
- Reisz András: A pokoli dubaji felhőszakadást a természet és az emberi erő közösen okozhatta
- Videón, ahogy lezuhan egy orosz Tu-22M3-as bombázó Sztavropol mellett
Küldjék vissza! Küldjék vissza! Küldjék vissza!
– kántálta az amerikai elnök előtt álló tömeg egy észak-karolinai kampányrendezvényen szerdán. A „Küldjék vissza!” után „Zárják be! Zárják be!” és „Építsd meg a falat!” üvöltözéssel folytatták a Trump-támogatók a CNN beszámolója szerint.
Az ordibálás az Egyesült Államokban zajló, a bevándorlókat vaskosan érintő politikai csatározás fontos állomása. A Trump-támogató közönség a Szomáliában született, amerikai állampolgárságú demokrata képviselőre, Ilhan Omarra utalt. Ő az USA kongresszusának egyik olyan kisebbségi képviselőnője a négy közül, akiket az amerikai elnök a napokban Twitteren és beszédeiben is megtámadott. Származásukat a vitába keverve nyilatkozatháborúzott velük, miután folyamatosan és keményen bírálták a kormány munkáját és Trump politikáját.
Menjenek vissza
Kritikájukra válaszként az elnök a Twitteren kezdte ekézni őket, azt hangoztatva, hogy azoknak a „progresszív demokrata törvényhozó nőknek", akik „hangosan és rosszindulatúan" bírálják a kormányt,
vissza kellene menniük azokba az országokba,
amelyeknek „a kormányai katasztrofálisak, a világon a legrosszabbak, legkorruptabbak és alkalmatlanok, ha egyáltalán van működő kormányuk".
A muszlim Omarról az amerikai elnök a hét elején további megjegyzéseket tett, mintha a képviselőnő az al-Kaida rajongója lenne, holott erről az AP ellenőrző cikke szerint szó sincsen.
Az elnök úgy beszélt tehát a négy amerikai választott képviselőről, mintha nem lennének amerikaiak. Szerinte vissza kellene menniük oda, ahonnan jöttek, a helyzet viszont az, hogy a négy közül hárman egyáltalán nem is laktak máshol, már az Egyesült Államokban születtek.
A balos Brigád
Habár Donald Trump az eredeti, vasárnapi Twitter-bejegyzésekben nem nevezte néven a négy képviselőnőt, az elemzők és a politikusok gyorsan beazonosították őket: a Brigádként is emlegetett négy demokratapárti politikus a
- New York-i Alexandria Ocasio-Cortez,
- a minnesotai Ilhan Omar,
- Illinos állam képviselője, Rashida Tlaib és
- a massachusettsi Ayanna Pressleyről volt szó.
Ilhan Omar kivételével valamennyien az Egyesült Államokban születtek. Omar Szomáliából menekültként érkezett 1992-ben az Egyesült Államokba. Ocasio-Cortez felmenői egyébként Puerto Ricóból származnak, Rashida Tlaib palesztin gyökerű, Pressley pedig afroamerikai.
A szerdai észak-karolinai rendezvény volt az első alkalom, amikor az amerikai elnök nyilvánosan megjelent azután, hogy a négy képviselőnővel nyilatkozatcsatába keveredett, és a gyűlés után lelkendező twitben számolt be arról, milyen pompás közönsége volt. „A bátorítás elsöpri riválisainkat a radikális baloldalon. 2020 nagy év lesz a Republikánus Párt számára” – fogalmazott.
Just returned to the White House from the Great State of North Carolina. What a crowd, and what great people. The enthusiasm blows away our rivals on the Radical Left. #2020 will be a big year for the Republican Party!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) July 18, 2019
Rasszista vagy nem rasszista?
Trump ugyan visszautasította, hogy a négy képviselőre irányuló megjegyzései rasszista indíttatásúak lettek volna, politikai ellenfelei és a vele egyet nem értők közül mégis sokan rasszistának minősítették. Sőt, a demokrata többségű képviselőház szimbolikus határozatban el is ítélte megnyilvánulásait,
a történelmileg példa nélküli dokumentumban rasszistának nevezve az elnököt.
Annyi bizonyos, hogy a szerdai észak-karolinai rendezvényen az elnök az elnöki pecsétet viselő pulpitus mögül nem tett különösebb erőfeszítést a „küldjék vissza” skandálás megállítására. Aztán másnap már azt mondta, nem örült a kántálásnak és nem ért egyet vele, továbbá hogy valójában próbálta megszakítani azt. (A CNN beszámolója szerint valójában 12 másodpercig csendben volt a kántálást hallgatva.)
mindenesetre, A származáson alapuló „menjen oda vissza, ahonnan jött” retorika az etnikailag sokszínű Egyesült Államokban sokakban visszatetszést kelt.
Az efféle megjegyzések érzékenynek és kockázatosnak számítanak az Egyesült Államok közbeszédében, különösen az elnök szájából (vagy twitjeiből). Mégis úgy tűnik, Donald Trump tudatos stratégiaként használja ezeket a 2020-as választások előtti kampányban.
Ez lesz az elnöki kampányban a módi?
A CNN elemzése szerint a központi kérdés a jelenséggel kapcsolatban, hogy Trump megnyilatkozásai azt jelentik-e, hogy a jövőre esedékes elnökválasztás kampányában
az elnök még keményebben beleáll majd a bevándorlással kapcsolatos kemény kommentekbe, ellenfelei rasszával, származásával kapcsolatos kellemetlen retorikai megjegyzésekbe vagy sem.
Ezek egyébként az előző elnökválasztási kampányban igen jól működtek, értő fülekre találtak a döntően fehér, munkás szavazóbázisánál.
Vagy pedig éppenséggel rossz taktika is lehet ez az irány, mivel így a mérsékeltebb szavazóit megijeszti és eltaszítja magától például Philadelphiában, Detroitban és Milwaukeeben, azokon a helyeken, ahol nagyon nagy szüksége van rájuk a 2020-as győzelemhez. Továbbá: még ha sikeres is a saját szavazói körében a bevándorlásellenes szöveggel, és a nem fehér kisebbségi csoportokhoz tartozó ellenfelei ekézésével, nem üt-e rá vissza olyan módon, hogy rekordmennyiségű demokrata szavazót buzdít ezáltal részvételre az elnökválasztáson?
A demokrata elnökjelöltek azonnal reagáltak is Trumpnak a négy képviselőt ostorozó megjegyzéseire.
Hitvány. Gyáva. Idegengyűlölő. Rasszista. Megbecsteleníti az elnöki hivatalt”
– írta például Kamala Harris kaliforniai szenátor a Twitteren. Őt egyébként már korábban támadták származása miatt, éppen egy fekete jobboldali médiaszemélyiség, Ali Alexander vádolta azzal, hogy a Harrishez hasonló „nem amerikai feketék" szerinte megfosztják a történelmüktől a valóban amerikai feketéket. (Harris Kaliforniában született, szülei pedig Indiából és Jamaicából vándoroltak az Egyesült Államokba.)
Lindsey Graham, Dél-Karolina republikánus szenátora azt mondta a Fox News-nak, hogy a négy demokrata képviselő amerikai állampolgár, választást nyert, tehát származásuk helyett maximum a politikájukat lehet bírálni – és egyébként is:
A lényeg az, hogy ez egy sokszínű ország.
A vita azért is került középpontba a napokban az Egyesült Államokban, mert hétfőn bejelentettek egy új jogszabály-tervezetet, ami a mexikói határon lévő menedékkérők nagy részének menedékjog iránti igényét elutasítaná. A jogszabály ellen máris számos per indult, köztük az Amerikai Polgári Jogi Unió (ACLU) által is, de amennyiben teljes mértékben életbe lép az új szabályozás, akkor a Közép-Amerika felől érkező menedékkérők nagy része nem juthat be az Egyesült Államokba.
(Borítókép: Donald Trump a greenville-i kampányrendezvényen 2019. július 17-én. Fotó: Jonathan Drake / Reuters)