Semelyik gyereknek nem kell úgy szólítani apát, hogy Szülő 1
További Külföld cikkek
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
- Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- A Legfelsőbb Bíróság előtt Donald Trump mentelmi ügye
Gyorsan végigsöpört múlt héten a világsajtón, és mély ideológiai ellentéteket hozott felszínre mindenhol az a francia módosítás, amely az iskolai dokumentumokban is elismerné „a családok sokféleségét”.
A módosító lényege az volt, hogy a hivatalos iratokon eltörölnék a gyerekért felelős személy nemére történő utalást:
eszerint a korábbi apa és anya megjelölést hivatalosan a szülő 1 és szülő 2 elnevezés váltaná fel.
Mielőtt rátérnénk a módosítót kísérő világnézeti vitára, érdemes megjegyezni, hogy ez a változtatás korántsem végleges. A módosítót, amelyet Valérie Petit, a Macron-párti Köztársaság lendületben képviselője nyújtott be, a francia nemzetgyűlés első olvasatban fogadta el.
A nemzetgyűlés ugyanis egy olyan törvényjavaslatot tárgyalt, amely a gyerekek tankötelezettségének alsó korhatárát az eddig 6-ról 3 évre szállítja le (vagyis kötelezővé teszi az óvodába járást), a felső határt pedig 16-ról felemeli 18 évre. Ehhez nyújtott be módosítót a képviselő, ám erről még szavaznia kell a szenátusnak is, és még újabb módosítók is érkezhetnek, amíg az elnök aláírja a jogszabályt.
Mivel Jean-Michel Blanquer oktatási miniszer, illetve az eredeti törvényjavaslat kormánypárti vezérszónoka is jelezte a nemzetgyűlési vitában, hogy nem támogatja a „szülő 1 és szülő 2" módosítást, már a döntés után egyértelműnek tűnt, hogy nem lesz jogszabály a dologból. A vita azonban ennek ellenére kirobbant.
Tényleg el akarják törölni az anyát és az apát? Dehogy!
Szó sincs arról természetesen, hogy a módosítás támogatói megtiltanák a francia gyerekeknek, hogy anyának és apának hívják otthon a szüleiket. Az ötletgazda, Valerie Petit a vitában – a francia lapok tudósításai szerint – azzal indokolta a változtatás szükségességét, hogy még mindig számos hivatalos dokumentumon (például a menzákra történő beiratkozási nyilatkozaton vagy azon az engedélyen, amelyen feltüntetik, hogy kinek adható ki egy gyerek egy iskolából vagy óvodából) az anya és apa megjelölés szerepel.
Márpedig ez nem veszi figyelembe, hogy 2013 óta törvényes Franciaországban a melegházasság. Pontosabban, nincs is külön melegházasság: az azonos nemű párok ugyanolyan házasságot köthetnek, mint a különböző neműek, és a francia jog egyenjogú szülőként ismeri el a gyereket nevelő homoszexuális párokat, számukra engedélyezi az örökbefogadást is.
Az iskolai dokumentumokon ezért át kell vezetni a változást, hiszen ha két férfi a szülő, senki nem tudja magát beírni „az anya” rubrikába.
Vagyis ugyanaz a logika jelenik meg, mint a magyar iskolai dokumentumokon, amelyeken szülő/gondviselő neve szerepel. Igaz, nem az azonos nemű párok miatt, hanem mert a gyerek gondviselője nemcsak az anya vagy az apa, hanem nagyszülő, nagykorú testvér vagy egyéb hozzátartozó is lehet.
Az ötletet támogató kormánypárti képviselők a vitában azt mondták, a társadalmi egyenlőség miatt szükséges az intézkedést elfogadni: azért, hogy „senki ne érezze magát egy meghaladott családmodell miatt kirekesztve".
Ne már, le a politikai korrektséggel és a genderelmélettel!
Már a módosítás tárgyalásakor látszott, hogy a francia jobboldalnak nagyon nem tetszik az ötlet, és az adminisztratív, technikai változtatást ideológiai síkra fogják terelni. Xavier Breton, az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak képviselője azt mondta, hogy a módosítás a „politikai korrektség" nevében született, és „nem felel meg a valós helyzetnek".
A jobboldal előhúzta azt a kártyát, hogy a családok alapvetően anyára és apára épülnek, és érthetetlen, miért akarja a kormánypárt ezt megtagadni. „Amikor azt hallom, hogy egy családmodell meghaladott, akkor arra szeretnék emlékeztetni, hogy az együttélések és a házasságok 95 százalékában egy férfi és egy nő alkot egy párt" – mondta a képviselő. Márpedig a francia statisztikai hivatal adatai szerint legalább 20 ezer kiskorú gyereket nevelnek homoszexuális párok, egyéb becslések szerint viszont legalább 300 ezer francia gyerek él olyan családban, amelyben a szülők azonos neműek.
Az ügyben a jobboldal mellett a francia katolikus egyház is megszólalt. „Ismét szomorúan tapasztaljuk a parlament kísérletét arra, hogy felbomlassza a családot azzal az ürüggyel, hogy egységesíti az adminisztrációs űrlapokat” – írta Bruno Feillet reimsi segédpüspök, aki nem mellesleg a francia püspöki konferencia családdal és társadalommal foglalkozó bizottságának elnöke.
Ez a törvénytervezet a genderelmélet újabb megjelenése, amely el akarja törölni a különbséget aközött, hogy két egynemű vagy két különböző nemű szülője van egy gyermeknek.
Szerinte nincs olyan család – még az azonos nemű szülőkből álló családoknál sem –, amelyekben úgy mutatkoznának be, hogy 1. számú vagy 2. számú szülő. A segédpüspök retorikáját jól mutatja, hogy az írásban felteszi a kérdést:
Válás esetén a kettes számú válna az egyes számú szülővé?
Nem lesz szülő 1 és szülő 2
A társadalmi egyenlőség képviselői és a politikai korrektség tagadói nem véletlenül feszültek egymásnak ebben az ügyben, ugyanis ez egy olyan téma, ahol láthatóan mindkét oldalon erős érveket tudnak felsorakoztatni.
A hangos vitában elsikkadt ugyanakkor, hogy a francia oktatási miniszter két okból sem értett egyet a javaslattal, és közben körvonalazódott a kompromisszumos megoldás is. Az első kifogás jogi-technikai jellegű volt: a miniszter szerint szükségtelen törvényi szinten szabályozni az iskolai űrlapok kérdését. Párizsban például az anyakönyvi kivonatokon az alacsonyabb szintű önkormányzati rendelet alapján már korábban bevezettek egy hasonló változtatást.
A második kifogás viszont tartalmi volt. A miniszter a France Info rádiónak úgy fogalmazott: „A szülő 1 és szülő 2 kifejezés azért nem ideális, mert kötelezően hierarchiát állít a két szülő között." Márpedig a jogalkotó nem kényszerítheti erre a családokat.
Közben Anne-Christine Lang, aki az eredeti tankötelezettségi javaslat kormánypárti jelentéstevője volt, benyújtott egy módosítást, amely kihúzná az ügy méregfogát. Lang azt javasolta a héten, hogy
a dokumentumokon mindkét sorban „apa/anya és apa/anya" kifejezés szerepeljen, és a szülők maguk húzhatnák alá, hogy minek tekintik magukat.
Ezt a változtatást az oktatási miniszter is támogatja már, és hasonlóan nyilatkozott Benjamin Griveaux kormányszóvivő is.
Vagyis így a hagyományos családmodell támogatói is megnyugodhatnak, lehetnek anyák és apák, és az azonos neműeknek sem kell megcsillagozniuk az űrlapot, mindkét szülő lehet akár apa, akár anya.