Meghalt Princz Gábor, az egykori Postabank elnök-vezérigazgatója

D NOE20041116009
2018.11.17. 17:02

"Tragikus hirtelenséggel" 62 évesen meghalt Princz Gábor, a Postabank egykori vezére Bécsben. A hírt a család tudatta az ATV-vel.

Princz Moszkvában született, gimnáziumi és felsőfokú tanulmányait is ott végezte, később a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemre járt. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt 1988 tavaszáig, ekkor részt vett a Postabank létrehozásában. 1998-ig a Postabank elnök-vezérigazgatója volt.

A Postabankot a postai hálózattal összekapcsolva az OTP konkurenciájának szántak, végül azonban több mint százmilliárdba került az adófizetőknek. Az elég széles VIP-es ügyfélkört fenntartó vezetés a baráti cégeknek szabályt szegve hitelezett, majd az 1997 eleji betétesi pánik után a bank összeomlott. A Postabank-botrányról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Princz Gábort és helyetteseit 2004-ben 36 milliárdos hűtlen kezelés vádjával állították bíróság elé. A vád szerint 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették.

2004-ben kezdődött per 2009-ben ért véget jogerős ítélettel: az amúgy előzetesben egy percet sem töltő Princz Gábor 3,6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1,5 millió forint pénzbüntetést kapott.

Princz a jobb- és baloldali politikai elittel egyaránt erős kapcsolatrendszert épített ki. A rendszerváltás után támogatást nyújtott a Lakiteleki Népfőiskolának és minden politikai pártnak, így a Fidesznek is, baloldali kötődése ellenére, jó viszonyt tartott fenn Orbán Viktorral is. 1992-ben egyik alapító tagja volt a Láthatatlan Kollégiumnak. Az 1998-as kormányváltás után Ausztriába költözött.

Princz Gábor később főleg idegenforgalmi és egészségügyi fejlesztésekbe kezdett, de vállalkozásai nem mentek igazán jól, próbálkozásait inkább tartozások, csődök, felszámolások jellemezték. Princz vállalkozásait előszeretettel finanszírozta a mára már bezárt Körmendi Takarékszövetkezet.

A Wikipédia szerint 1996-ban maga is szerepelt – mint a légiós tábor bankára – az általa szponzorált A három testőr Afrikában című filmben is.

„Igazi vezető volt, aki a legreménytelenebb körülmények között is képes volt motiválni. Kevesen tudják róla, hogy az újrakezdések embere volt, tele volt ötletekkel, mindig valami szakmai újdonságon törte a fejét. Mindezekben hű társra és támogató partnerre talált élettársa személyében, aki utolsó perceiben is mellette volt” – írta róla közleményben a családja.

Princz Gábort szűk családi körben temetik el.

Nyitókép: Budapest 2004. november 16. A 36 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolt Princz Gábor a Fővárosi Bíróság folyosóján, az ellene és társai ellen folyó büntetőper tárgyalása előtt. (Bruzák Noémi/MTI)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport