Milliárdokért adna túl a belvárosi palotán az állam

D  TT20100807005
2023.06.09. 09:52
Elárverezné az egykor a Lipótvárosi Kaszinónak is otthont adó Duna Palotát a magyar állam, amely több mint 3,12 milliárd forintért hirdette meg a patinás ingatlant. Ketyeg azonban az óra, péntek éjfélig lehet befizetni a biztosítékot.

Péntek éjfélig lehet benevezni a Duna Palota megszerzéséért folyó versenyfutásba – vette észre az Index a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) elektronikus árverési portálján. Az egyéb ingóságokkal együtt árverésre bocsátott V. kerületi, Zrínyi utca 5. szám alatt található ingatlan kikiáltási ára 3,12 milliárd forint, a potenciális érdeklődők körét ugyanakkor meglehetősen leszűkíti a 781 milliós biztosíték, melynek megfizetése a rajthoz állás feltétele. Ha ez megvan, licitálni június 13-tól 20-ig lehet majd.

Az 1272 négyzetméteres ingatlan az MNV árverési portáljának ismertetője szerint egy XX. század eleji, neobarokk stílusban épült, műemlékvédett, pincéből, földszintből, magasföldszintből, plusz két emeletből, illetve tetőtérből álló épület a Zrínyi és a Nádor utca sarkán.

Az árverési ismertető szerint az épület 10–300 fő részére alkalmas, különféle méretű, kialakítású és funkciójú rendezvénytermekkel rendelkezik. Teljes egészében alápincézett, a pince az utcai épületszárnyak alatt és a hátsó épületrész alatt húzódik. A felsőbb szinteken a XIX. századi klubokra jellemzően termeit különböző társasági események lebonyolítására alakították ki. Maximum kapacitása: 1182 fő.

Kaszinóból kulturális fellegvár

Honlapján a Duna Palota büszkén tekint vissza a Duna Szimfonikus Zenekar, valamint a Duna Művészegyüttes működtetésére, igaz, utóbbi ezen a felületen is jelezte, hogy a XIII. kerületi Kisgömb utcába költözött.

Köszöntőjében az intézmény felidézi, hogy a Duna Palota a korábban Falk Miksa elnökletével működő Lipótvárosi Kaszinónak adott otthont, amely 1907-ben a következőképpen határozta meg a céljait:

A magyar társadalom művelt rétegeinek egybeforrasztását célzó társas érintkezést fejleszteni, a társas érintkezést megfelelő szórakozás nyújtásával is ápolni és különösen nemzeti, hazafias közművelődési, emberbaráti és művészeti célokat eszmecsere tárgyává tenni, anyagi és erkölcsi támogatásban részesíteni és társadalmi úton hathatósan előremozdítani.

Az említett művészegyüttes és szimfonikus zenekar mellett a Duna Palota mind ez idáig rendszeresen szervezett képzőművészeti kiállításokat, koncerteket, színházi előadásokat, könyvbemutatókat, termei pedig konferenciák, sajtótájékoztatók, tanácskozások és alkalomadtán álomesküvők patinás helyszínei.

Kivett irodaház, műemlék

Fontos tehát, hogy az ingatlan nem beépíthető, műemlékvédelem alatt áll. A nyilvántartás szerinti kivett irodaháznak a magyar állam a tulajdonosa. A több mint 3,12 milliárd forintos kikiáltási ár mellett a kiíró 8 millió forintos licitlépcsőt állapított meg, sok múlik azonban azon, hányan fizetik meg az árverési biztosítékot.

Az épület 1894 és 1897 között épült Freund Vilmos építész tervei alapján, neobarokk stílusban. Mai formáját 1941-ben kapta a Duna Palota, amely egészen 1945-ig a Lipótvárosi Kaszinó székháza volt. Itt rendszeresen tartottak jótékonysági estet és támogatták a fiatal művészeket. Fellépett az intézményben mások mellett Mark Twain és Antonín Dvorák is. A Belügyminisztérium 1951 óta kulturális célokra használja a Duna Palotát. A 292 férőhelyes színháztermen, a 88 férőhelyes kamaratermen és a 250–400 fős éttermen kívül magában foglalja a konferenciák és fogadások megtartására alkalmas Széchenyi-termet, Barna-szalont és Fehér-termet. Érdekesség, hogy itt ülésezett a Nemzeti Választási Iroda jogelődje is.

(Borítókép: A Duna Palota épülete Budapesten. Fotó: Kovács Attila / MTI)