Nagy Márton: Úgyis uniós források nélkül fogunk működni

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter interjút adott a Világgazdaságnak, ebben az éves mérleget a tárcavezető úgy vonja meg, hogy ahogy az energiacsapdából kiléptünk és az ikerdeficit megszűnt, beléptünk a kamatcsapdába. Emlékeztetett arra, hogy az infláció leszorítása most a kulcskérdés, azzal a kamatcsapda leküzdése is egyszerűbb lesz.

Az energiaárak hatása és az árfolyam leértékelődése együttesen 60-70 százalékban felelős az inflációért, 20-30 százalékban pedig az ár-profit spirál. Ez a három hatás mára megszűnt

– fogalmazott a tárcavezető.

A gazdaságfejlesztési miniszter arra is kitért, hogy az infláció és az élelmiszer-infláció gyorsulva csökken, lesz hatása a kötelező akciózásnak, az online ár-összehasonlításnak is.

Nagy Márton a kamatstopot a „védelmi” gazdaságpolitika fontos részének nevezte, azt mondta, azt akkor vezethetik ki, „ha az infláció után a jegybanki irányadó kamatláb is egy számjegyű lesz”.

Nem lepődött meg a magyar infláción

A miniszter arra a kijelentésre, hogy a jegybank a kamatemelésekkel a keresletet drasztikusan visszafogta, leszögezte, nem tisztje kommentálni a magyar jegybank politikáját.

„Általánosságban inkább azt lehet elmondani, hogy az inflációt döntően kínálati oldali tényezők uralják, most nem a monetáris politika, sokkal inkább a fiskális politika tud eredményesebben hatni. Sokan az 1970-es évek válságával jönnek példaként, de a helyzet nem ugyanaz, felejtsük el. A jegybankoknak most sokkal célozottabb eszközöket kellene használniuk azért, hogy ott hassanak, ahol tényleg kell” – fogalmazott Nagy Márton.

Az MNB veszteségére pedig úgy reagált, hogy

A jegybanknak alapvetően nem erre kell figyelnie, hanem elsődleges céljára és mandátumaira. Persze ez nem jelenti azt, hogy bármekkora vesztesége lehet a jegybanknak, mivel ezt a költségvetésnek meg kell téríteni, és a fiskális politika könnyen csapdahelyzetbe kerülhet. A jegybanki tőkeszivattyú nagyon veszélyes lehet, hiszen növeli a költségvetési hiányt, az államadósságot és a finanszírozási költségeket, a gazdaságfejlesztés és családtámogatás elől veszi el pénzt. Gondolom, ezzel nem mondok újat. Ha a jegybank saját tőkéje masszívan negatív, mint ahogy már látszik idén áprilisában, a jegybanknak is jobban oda kell figyelnie, hogy a veszteségét hogyan tudja minimalizálni.

Nagy Márton az interjúban azt is leszögezte, hogy a kormányban sokat vitáztak 2024. évi költségvetésen. Emlékeztetett arra, hogy a gazdaságfejlesztési célban is történt változás, az építőipar helyett az energiaipari beruházásokat támogatják, ez összefügg egy új FDI-stratégiával. Majd később arra a kérdésre, hogy az FDI kiválthatja-e az uniós forrásokat hangsúlyozta: 

A miniszter úgy látja, hogy ha a piac osztja magának a forrásokat, az mindig hatékonyabb, mint egy állami újraelosztás. 

„Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, ugyanakkor, ahogy említettem, nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás. Közép és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk” – összegezte.

Végezetül arra kérdésre, mit szól az unió gazdaságpolitikai kritikáihoz. A tárcavezető leszögezte, „kicsit úgy érzem, akármit csinálunk, az nem számít, egyszerűen nem jó nekik. Még jó, hogy nem ők mondják meg, hogy mit kell itthon tennünk. Az árstopok kivezetését, amit a magyar jegybank is sürget, elég viccesnek tartom”.

Nagy Márton szerint egyrészt a legfontosabb árstop a rezsivédelem, ami 2013 óta több millió magyar családot véd az elszegényedéstől. Ám ilyen a kamatstop is, ami több száz ezer családot helyezett biztonságba.

Háborús helyzetben „védelmi” gazdaságpolitikára van szükség, nemcsak a hon védelmét kell ellátnunk, hanem a gazdaság, a családok védelmét is. Az extraprofitok kivezetését elkezdtük, de sok szektorban fennmaradtak a nem indokolt profitráták, sőt, részben emiatt emelkedett meg az infláció is, így a teljes kivezetés nem indokolható

– tette hozzá Nagy Márton.

A gazdaságfejlesztési miniszter az interjút úgy zárja, hogy jó lenne megnézni más uniós ország gazdaságpolitikáját is, és nem „kiszerkeszteni” és folyamatosan igaztalan kritikával illetni a magyar esetet. 

„Ma már több országban is van árstop, rezsivédelem és extraprofitadó. Ami pedig a fiskális számokat illeti, 2024-re az EU úgy számol, hogy 27 államból 11-ben a költségvetés hiánya eléri vagy meghaladja a GDP 3 százalékát, és 7 országban a 4 százalékot is. Mindenki háborús időket él” – jegyezte meg.

(Borítókép Papajcsik Péter / Index)