Nagy változások a Magyar Postánál

A termékek és szolgáltatások összes értékesítésének nettó árbevétele 230,26 milliárd forint volt tavaly a Magyar Posta Zrt.-nél az egy évvel korábbi 220,41 milliárd után – derült ki az állami tulajdonban lévő vállalat éves beszámolójából. A bő 230 milliárd forintos forgalomból mintegy 210 milliárdot magyaráznak a belföldi eladások, a fennmaradó 20 milliárdot pedig az export adta. Ha az előbbi bevételi sor meghatározó lábait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy

• a levéltermékek 102,32 milliárd forintot hoztak (szemben a 2021-es 98,29 milliárddal),
• a pénzforgalmi szolgáltatások 54,63 milliárdot (míg egy évvel korábban 51,93-at),
• a logisztikai termékek pedig 31,18 milliárd forintot (ez éppen csak elmaradt a bázisidőszak 31,9 milliárdjától).

A kisebb tételként jelentkező nemzetközi levélküldeményeknél a beszámolóban kitértek arra a postánál, hogy a hozzájuk kapcsolódó végdíjakat a levél termékkörben, a csomagküldeményekhez kapcsolódó végdíjakat pedig a csomagoknál mutatták ki. A hírlapi bevételek 6,1 milliárd forintról 4,57 milliárdra estek, a társaság ezt a címezetlen reklámkiadvány-kézbesítés (leánykori nevén szórólapozás) 2021. júliusi kivezetésével, valamint az előfizetéses hírlapterjesztési piac folyamatos zsugorodásával magyarázta.

Ami az exportot illeti, erősítettek a nemzetközi levéltermékek és a csomaglogisztika is, az előbbiekből származó bevételek 1,92 milliárd forintról 13,96 milliárdra ugrottak, az utóbbiak pedig 3,97 milliárdról 5,58-ra léptek előre. A külpiaci értékesítés országonkénti bontása is beszédes:

1. Kína 3,4 milliárd forinttal éllovas,
2. a képzeletbeli dobogón Lengyelországot (2,51 milliárd)
3. és Csehországot (1,81) találjuk.
4. Egymilliárd felett Németország zárt még (1,53),
5. valamint Ausztria (1,05).

Az elmúlt évben a társaság ráfordításai is megnőttek: 2015,2 milliárd forintról 229,65-re kúsztak fel. Ezen belül az anyagjellegű ráfordítások 81,81 milliárdot tettek ki (szemben a 2021-es 67,86-tal), a változás elsősorban az igénybe vett szolgáltatások emelkedő költségeinek (a bázisidőszak 51,99 milliárd forintjával szemben a tárgyévben 59,12 milliárd) tudható be. A személyi jellegű ráfordításokat ugyanakkor sikerült féken tartani, 137,55 milliárd forintról „csak” 139,05 milliárdra kúszott fel ez a tétel, míg az értékcsökkenési leírás során az egy évvel korábbi 9,78 milliárd forint után tavaly 8,78 milliárdot találtunk.

Változott a vagyoni helyzet

Az árbevétel növekedését nem követte le tavaly az adózott eredmény, amely 13,97 milliárd forintról 6,62 milliárdra esett. A társaság vagyoni helyzetéről érdemes tudni, hogy a saját tőke 7,42 százalékos és a mérlegfőösszeg 8,28 százalékos növekedésének együttes hatásaként a saját tőke részaránya az előző évihez képest 0,38 százalékponttal csökkent. A befektetett eszközök fedezettsége 2,4 százalékponttal alacsonyabb a 2021. évi mértéknél, a saját tőke már említett 7,42 százalékos és a befektetett eszközök 11,14 százalékos bővülésének következtében. Az eladósodottsági mutató 2,44 százalékpontos emelkedését a saját tőke változása mellett a kötelezettségállomány 11,96 százalékos növekedése okozta.

A társaság múlt évi mérlegében a várható kötelezettségek fedezetére összesen 26,11 milliárd forint céltartalékot mutat ki a 2021-es 35,32 milliárd után. Ezen belül a stratégiai célokkal összhangban elindított programokhoz kapcsolódóan 15,19 milliárd forint céltartalék szerepel a könyvekben. A tárgyévben a vállalat azon szerződéseivel kapcsolatban, amelyeknél jelentős jövőbeni veszteség prognosztizálható, viszont a szerződésekből való egyoldalú kilépés nem lehetséges, vagy a kilépés jóval nagyobb terhet jelentene, mint annak fenntartása, céltartalékot oldottak, 5,13 milliárd forint értékben.

Peres, illetve kártérítési ügyekben feloldottak 2,03 milliárdot, miközben 115 milliót képeztek, a ki nem vett szabadságok esetében e két mutató 413, illetve 513 millió forint volt. Vagyis ekkora összegben képeztek, illetve használtak fel céltartalékot a dolgozók által felhalmozott, előző évekre járó ki nem vett szabadság és járulékai miatt fennálló fizetési kötelezettségekkel összefüggésben. A hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsorának múlt év végi értéke 1,07 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 2,7 milliárd után.

Húztak egyet a nadrágszíjon

Az átlagos állományi létszám az egy évvel korábbi 26 365 főről 24 964-re csökkent tavaly, ezzel együtt a bérköltség 101,53 milliárd forintról 110,52 milliárdra hízott. Emlékezhetünk, tavaly ősszel, egészen pontosan október 28-án jelentették be: a Magyar Posta ideiglenesen szünetelteti 210 településen 364 postahivatal működését az energiafelhasználás csökkentése érdekében, az irányítási és a szolgáltatási területeken történő átalakítások eredményeként pedig 300 munkavállalót érintő csoportos leépítési szándékot jelentett be. Később azonban 32 település 45 postahivatala újranyitott.

Ezt követően 2022. november 8-án véget ért a „vezérigazgatói casting” is. A társaságot 2018. augusztus 15-e óta irányító Schamschula Györgyöt szeptember 19-én hívta vissza pozíciójából a tulajdonosi jogokat gyakorló Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, az átmeneti időszakban afféle „interim menedzserként” Simon Csilla vezérigazgató-helyettes kezébe került a marsallbot. A tárcavezető akkor úgy fogalmazott:

Az új elnök-vezérigazgató feladata lesz a Magyar Posta digitalizációjának és versenyképességének növelése, egy valódi 21. századi, ügyfélközpontú, modern és szolgáltató állami vállalat megteremtése.

Végül Balczó Barnabás lett a befutó, aki a közigazgatási tapasztalata mellett az MFB Invest Zrt. vezérigazgatójaként számottevő piaci gyakorlattal bír, továbbá 2016 óta a posta felügyelőbizottságának elnökeként jelentős ismeretekkel rendelkezik a társaság működéséről.

Főszerepben a postapartneri program

Balczó Barnabás legutóbbi, május 31-i nyilvános szereplésének az adta az apropóját, hogy az új postapartneri program támogatásáról együttműködési megállapodást kötött a Magyar Posta Zrt. és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). A megállapodást Balczó és Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke írta alá. Kiemelték, hogy a Magyar Posta új partneri programja lehetőséget teremt a kistelepülések lakosságának, hogy a szolgáltatásokat továbbra is helyben, a korábbinál akár hosszabb nyitvatartási időben vehessék igénybe.

Az akkori tájékoztatás szerint a program meghirdetése óta eltelt két hónapban 113 településen elindult a szerződéskötés, további 741 településsel pedig már egyeztetnek. Ismertették, hogy az új partneri modellben a meglévő vállalkozói, szolgáltatói tevékenység mellett végezhetők a postai feladatok, így az érintett partnerek egyszerre növelhetik ügyfélkörüket és árbevételüket. A program a lakosság számára is előnyös, hiszen egy helyen, egyszerű módon, több szolgáltatáshoz jutnak hozzá.

(Borítókép: Nagy Tamás / Index)