Súlyos adatok érkeztek, továbbra se látni a keringő végét a kiskereskedelemben

2023.06.06. 08:30
Áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 13,6, naptárhatástól megtisztítva 12,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 22,9 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal elmaradt az előző havitól. 

Idén január és április között a forgalom volumene 10,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál –szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint.

Szinte minden területet érint

Idén áprilisban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva: az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 12,6 százalékkal visszaesett. 

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 8,6 százalékkal kisebb lett.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 10 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,1 százalékkal mérséklődött. 

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 10,7 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,4 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben 0,3, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 9,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 12, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 20-20 százalékkal kisebb lett.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,4 százalékkal csökkent. 

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 22,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,4 százalékkal csökkentek.

Idén áprilisban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1479 milliárd forintot ért el.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. 

Január és április között az előző év azonos időszakához képest – naptárhatástól megtisztítva – a kiskereskedelem forgalmának volumene 10,4 százalékkal csökkent. 

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 8,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,2 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene – tájékoztatott erről a KSH.

A múltkori adatok is csúnyák voltak

A januári 4,5 százalékos, illetve a februári 10,1 százalékos visszaesés után márciusban már 13,1 százalékkal csökkent a forgalom volumene. Mint írtuk, nemcsak élelmiszerüzletbe járnak kevesebbet a magyarok, de az üzemanyagpisztolyok is egyre gyakrabban maradnak a helyükön.

Ráadásul az Index által megkérdezett szakértő nem számít a közeljövőben érdemi változásra.

„Éves szinten továbbra is két számjegyű visszaeséssel kalkulálunk, és a havi adatokban is vélhetően minden főbb területen csökkenő forgalmi volumennel találkozhatunk. Ugyanakkor az április havi teljesítmény nem lesz annyira rossz, mint az egy évvel korábbi, így a bázishatások miatt az év/év adatokban enyhe javulást mutathat” – összegezte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője annak kapcsán, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kedden közöl friss adatokat a szektorról.

A boltok szakadék felé indultak

Az üzemanyagár-sapka elengedését követően jól látható, hogy rendkívül érzékenyen reagálnak a fogyasztók az árváltozásra. Most áprilisban nem volt nagyobb esés a kutaknál, legalábbis az inflációs adatok ezt tükrözik.

„Amennyiben tovább csökkenne az üzemanyagár – a mostani szintekről is –, akkor ez adhat némi extra lökést a kiskereskedelemnek. Ami a többi területet illeti, az élelmiszerek ára az egy évvel ezelőtti szinthez képest továbbra is rendkívül magas, vagyis a kereslet még mindig inkább csökkenő lehet” – húzta alá az ING elemzője, aki szerint a lakosság felélte a megtakarításait, így a tartós fogyasztási és a luxusnak számító termékeken spórol.

EZ PEDIG MÉG MINDIG RÁNYOMHATJA A BÉLYEGÉT A NEM ÉLELMISZER-KISKERESKEDELEM ALAKULÁSÁRA.

Egész egyszerűen, amíg növekszik a lakosság vásárlóereje, addig aligha láthatunk érdemi fordulatot majd a fogyasztásban. Ugyanakkor ez egyáltalán nem támasztja alá azt, hogy – a technikai recesszión túl – tényleges, mély gazdasági struktúrát is érintő válság lenne.

„Annál is inkább, mert az első negyedévben a szolgáltatások még mindig egészen jól tartották magukat, némi meglepetésre. Vagyis összességében a fogyasztás talán kisebb tempóban morzsolódik le, mint ahogy arra a kiskereskedelmi adatok utalnak” – mondta az Indexnek Virovácz Péter.