Mi járhat Orbán Viktor fejében, miért nem mozdítja meg a rezsiszámlákat?

Jelentősen csökkentek a gázárak Európában az elmúlt hónapokban. Cikkünk készítésekor a holland gáztőzsdén a nyersanyag ára megawattonként 23,6 euró, azaz 8732 forint volt. Ez pedig számtalan kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy vajon tényleg érdemben segít-e a kormány a rezsicsökkentéssel.

Érthető a kormány döntése?

Fontos rávilágítani arra, hogy az említett árral szemben a lakossági ár köbméterben van meghatározva: az átlagfogyasztásig 99,9 forint, afelett 767,2. Egy köbméter gáz nagyjából 10,55 kilowattórának felel meg, azaz 92,12 forintba kerülne a holland tőzsdei ár alapján. Ez első ránézésre valóban azt jelentené, hogy a rezsicsökkentett árnál kisebb, azonban ez csak az átlagfogyasztás feletti árra tűnhet így, hiszen van ezzel egy probléma:

A tőzsdei ár ugyanis nagykereskedelmi ár, amire több további költségtényező tevődik, például a szolgáltató költsége, a hálózat költsége, illetve az adóterhek. Tehát az átlagfogyasztás feletti ár magasabb, mint ami a piaci árból következik, az átlagfogyasztás alatti viszont alacsonyabb

– összegezte az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője, aki szerint ez két tényezőre vezethető vissza:

1. Az aktuálisan elfogyasztott gázt nem feltétlenül az aktuális áron vásároljuk. A most elfogyasztott gáz lehet a tavaly magas áron megvásárolt és még a tárolóban lévő gáz, de lehet az is, hogy határidős ügyletekkel korábban le lett fixálva az ár, hiszen akkor lehetetlennek tűnt, hogy visszaálljon a mostani alacsony ár.
2. Másrészt a hatósági ár simító szereppel is rendelkezik: nem változik egyik percről a másikra annak függvényében, hogy a gáz ára éppen 4 euró vagy 340.

Márpedig az utóbbi hangsúlyos a kormányzati narratívában. Már jóval a válság előtt azt hangsúlyozták: az elsődleges céljuk az ármeghatározásban a kiszámíthatóság.

Ha folyamatosan változna a rendszer, akkor „a számlázási kavalkád (gyakori leolvasás, a változó árak követhetetlensége) mellett az is problémát okozna, hogy 340-es gázárnál – de még 100 eurósnál is – sokan egyszerűen nem tudnák kifizetni a gázszámláikat, vagy más fogyasztási cikkekről kellene lemondaniuk” – hangsúlyozta Regős Gábor, aki hozzátette: így a keresletben fluktuáció keletkezne, ami az egész gazdasági teljesítményt tenné ingadozóvá, veszélyeztetve az egyes cégek túlélését, hiszen a kereslet mellett a bevétel is rendkívül kiszámíthatatlan lenne.

Mi lesz a rezsivédelmi alappal?

A kormány az elmúlt hetekben kihirdette, majd át is adta a 2024. évi költségvetést az Országgyűlésnek. Ebben jól látható, hogy a rezsivédelmi alap nagyon sokba kerül, egyesek szerint egyenesen fenntarthatatlan. A lakossági rezsicsökkentésre idén több mint 1400 milliárdot, de jövőre is 1000 milliárd forintot különítettek el – kiváló hasonlat, hogy 2023-ban a kormány 2554 milliárd forintot irányzott elő a bevételi oldalon az uniós programok költségvetési során. Mindkettőről elmondható: hiányzik máshonnan.

A problémának ez azonban csak a kisebbik fele. Rezsivédelmi alapot ilyen áringadozások mellett nagyjából lehetetlen tervezni, hiszen nemcsak azt nem tudjuk, jövőre mennyi lesz a tőzsdei ár, de azt sem, hogy az idén nyári betárolási időszakban is lesznek-e olyan árnövekedések, áringadozások, mint tavaly. Ez a költségvetés szempontjából jelentős kockázat.

Regős Gábor arra is rávilágított: a kormány célja a stabilitás és a kiszámíthatóság mellett az, hogy a mostani magas átlagfogyasztási árak mellett is sokba kerül a rendszer fenntartása, azaz a költségvetés szempontjait is figyelembe kell venni, az alacsonyabb ár több kiadást jelentene. „A magas ár ugyanakkor ösztönöz is az alacsonyabb fogyasztásra, az energiatakarékosságra. A kormányzati döntéshozók fejében lehet egy félelem is, hogy nem szabadulnak-e el most nyáron is úgy az árak, mint egy évvel korábban” – tette hozzá.

Nincs vége az energiaválságnak

Az idei korai számok azt mutatják, hogy a nagykereskedelmi energiaárak enyhülnek, de a kiskereskedelmi árak valószínűleg nem csökkennek majd ilyen gyorsan – írta meg pénteken a Nemzetközi Energiaügynökség, de korábban is leszögezte: számos bizonytalanság áll még fenn, többek között az importáló országok továbbra is ki vannak téve a szűkös ellátási környezetnek. Szerintük a nemzetközi kereslet és az európai igények mértéke dönti majd el 2023-ban az energiaválságot.

Regős Gábor is kiemelte: egyszerűen nem lehet még kijelenteni, hogy a továbbiakban csökkenni fog az árnyomás, hiszen ezt „nem csak a háború és a szankciók okozzák, ezek csak az utolsó szöget jelentették a koporsóba. Fontos szerepük van a globális keresleti-kínálati viszonyoknak, illetve a zöld átállásnak is.

Remélhetőleg olyan durva gázárakat nem látunk, mint amik tavaly voltak, de közel sem biztos, hogy innen csak lefelé mehet az ár. Az energiapiac ugyanis nemcsak a normál keresleti-kínálati viszonyokon alapul, szerepe van benne a spekulációnak is, ami szintén fel tudja hajtani az árakat.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter május elején úgy fogalmazott: az előrejelzések alapján többé-kevésbé ki lehet kalkulálni, mennyibe kerül majd az energia a jövőben, és ennek megfelelően számol a kormány. „Mi azt az ígéretet tettük, hogy ebben az évben nem fogunk hozzányúlni a rezsivédelem rendszeréhez, és ez így is lesz, és az a tervünk, hogy jövőre is biztosítjuk, nyilván mindaddig, ameddig normális árkörnyezetben vagyunk” – mondta, majd egyértelművé tette:

Ugyanakkor Regős Gábor szerint még elképzelhető, hogy a lakossági piaci árakban – tehát nem a védett árakban – lesz változás. Hiszen, mint ahogy azt a cikk elején ismertettük, a költségek alapján az átlagfogyasztásig a mostaninál nagyobb, afelett kisebb ár lenne indokolt.

Ez azonban csak pillanatkép, a változásához célszerű lenne látni a nyári betárolási időszak árait. Ezt követően nem kizárt, hogy még az idén változnak a rezsiárak, akár már szeptemberben

– osztotta meg az Index érdeklődésére Regős Gábor.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)