Gyilkosként mutatták be, mindennapjaink része lett a szupergyors rendszer

Ma már szinte elképzelhetetlen, de alig több mint tíz évvel ezelőtt minimum egy napot kellett várnunk arra, hogy egy banki átutalási megbízás összege a címzett bankszámlájára kerüljön. Akkoriban forradalminak tűnt az, hogy 2012-től kezdve a hazai bankoknak szavatolniuk kellett azt, hogy a hozzájuk beérkező átutalások összege négy órán belül a címzetthez jut. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 szeptemberében megduplázta a napon belüli ciklusok számát, ekkor már 10 alkalommal került sor az átutalások elindítására, s így maximum másfél órán belül a jogosult számlájára érkezhetett a belföldi átutalás.

Az apróbetűs részt itt az képviselte, hogy az akkori szinten rapidnak számító teljesítés csak a banki nyilvántartási idő alatt volt érvényes: aki munkanapokon 17 óra után adta be a megbízását a rendszerbe, annak csak másnap teljesült a tranzakciója, akinek pedig péntek délután utaltak, az csak hétfőre várhatta a jóváírást.

Egy másodperc alatt milliárdok

Mindez a ma emberének már teljességgel futurisztikus, hiszen ma a nap 24 órájában elindított utalásaink összege a hivatalos kommunikáció szerint 5 másodpercen belül, 90 százalékban azonban egyetlen másodperc alatt az átutalás címzettjének számlájára érkezik. Hároméves ugyanis az azonnali fizetési rendszer (afr), amelynek ezt a reformot köszönhetjük – az első afr-tranzakció 2020. március 2-án éjfél után bonyolódott.

Az Európában is egyedülálló módon minden pénzintézet számára kötelezően alkalmazandó rendszerben így a tízmillió forint alatti egyedi átutalások indultak először a XXI. század technológiájának köszönhetően, majd 2020 őszétől a csoportos beszedési megbízásokra, a rendszeres (tehát minden hónapban azonos összeggel ismétlődő) utalásokra és a vállalatok kötegelt és értéknaphoz kötött, például munkabérutalásai is az afr-rendszerben teljesülnek.

Az MNB statisztikái szerint az elmúlt év utolsó negyedévében már több mint 48 millió esetben jelzett a bankunk, hogy néhány pillanattal ezelőtt pénzt adtak fel számunkra.

Miután időközben a vállalati átutalások jó része is belekerült ebbe a körbe, nem csodálkozhatunk azon, hogy az azonnali átutalásokban érintett összeg több mint kétszeresére növekedett az indulás óta: az elmúlt év utolsó három hónapjában már 12 517 milliárd forint értékű átutalás jutott át az átutalásokat bonyolító Giro Zrt. közreműködésével a feladótól a címzettig.

Mindez azt jelenti, hogy manapság az összes banki átutalás közel 57 százaléka fut át pillanatok alatt a banki rendszereken, az induláshoz képest 10 százalékkal nőtt az afr-tranzakciók részaránya. Miután a bankközi forgalomban a 10 millió forint fölötti utalások teszik ki a banki tranzakciók értékének 93-94 százalékát, ezért nem lepődhetünk meg azon, hogy az azonnali fizetésben érintett, egyébként horrorisztikusan magasnak ható, napi 136, óránként 5,7 milliárd forintnyi forgalom mindössze a teljes magyarországi átutalási összeg 5,5 százalékát teszi ki.

Miután a bankok zöme az elmúlt évtizedben arra már hajlandó volt, hogy a nála számlát vezető ügyfelek közötti átutalásokat azonnal jóváírja, ezért az azonnali fizetés igazából a több bankot érintő utalásokban hozott érdemi áttörést. Az egyik banktól a másikig átívelő tranzakciók teszik ki az azonnali fizetési forgalom darabszámának 75, értékének pedig 55 százalékát.

Egyszerűbben utalhatnánk, de nem érdekel minket

Sikerek mellett van árnyoldala is azonnali fizetési rendszernek. Az indulás előtt a rendszert alkotók sokat vártak a másodlagos azonosító használatától. Ez arra ad módot, hogy a 16–24 számjegyből álló bankszámlaszám helyett e-mail-címünk, mobiltelefonszámunk vagy adóazonosító jelünk, cégek esetében adószámuk legyen az, amelyet elég tudnia a partnernek, hogy pénzt tudjon utalni a számunkra.

Önmagában a szolgáltatás megoldhatná például a baráti sörözés utáni számla percek alatti szétosztását, s e tekintetben például az azonnali egyszerű pénzküldésben a Revolut alternatívája lehetne, ahol a csatlakozó partnereinket épp mobilszámuk alapján ajánlja fel a rendszer. Nos, ez a megoldás korszerű volta ellenére nem váltotta be a reményeket:

2022 végén a 10,7 millió lakossági és vállalati bankszámla kevesebb mint 1 százalékához, alig több mint 106 ezer számlához rendeltek a számlatulajdonosok valamilyen másodlagos azonosítót.

Miután a szabályok szerint az azonosító használatát évente meg kell újítani, a bürokrácia számlájára írhatjuk, hogy az elmúlt évben közel 7 százalékkal csökkent is a másodlagos azonosítóval is elérhető számlák száma. Ezen belül a legtöbben a mobilszámuk alapján történő azonosítást preferálják: a másodlagos azonosítóval rendelkező számlák 75 százalékánál a mobilszám azonosítja az ügyfél bankszámláját.

A sárga csekk él és virul

Talán ennél is komolyabb felsülés, hogy a postai sárga csekk gyilkosaként bemutatott azonnali fizetés egyelőre nem jelent veszélyt a hungarikumnak számító fizetési módszernek. Az afr fizetési kérelem megoldását elsősorban arra találták ki, hogy a közműszolgáltatók azon, ne pedig sárga csekken küldjék meg számunkra a fizetendő számlaösszeget, mi pedig – maximum 60 napon belül – akkor hagyjuk jóvá a fizetést, amikor az nekünk a legkényelmesebb – mint ahogy a sárga csekket is akkor fizetjük, ha van elég pénz a számlánkon. Fizetési kérelemre tehát csak akkor indul el a pénzünk, ha mi azt jóváhagyjuk.

Nos, a teljesen elektronikus megoldás rendelkezésre áll, ám a szolgáltatók még nem kaptak rá az ízére: a rendszerben még ma is kevesebb mint napi 90 fizetési kérelem teljesül, egy negyedév alatt alig 211 millió forint került így a másoktól fizetést kérők számlájára.

A megoldás felfuttatása érdekében az MNB előírta, hogy minden banknak nyújtania kell ezt a korábban csak opcionális szolgáltatást, a kormány pedig a szolgáltatók számára igyekszik kedvezőbbé tenni a megoldást azzal, hogy a fizetési kérelemre teljesülő átutalások után nem kell megfizetni a tranzakciós illetéket.

A bolti fizetéseknél nehezebb lesz az áttörés

Az illetékmentességgel más területen is szeretnék elérni az afr előretörését: a másodperceken belüli fizetés az eddigi bankkártyás fizetés alternatívája is lehet, ráadásul segítheti a kereskedőket abban is, hogy teljesítsék azt a nyáron már egy éve hatályos jogszabályi előírást, amely szerint mindenkinek biztosítani kell valamilyen elektronikus fizetési megoldást vásárlóinak. 

A kormány ezért a kereskedőknél indított QR-kódos afr-tranzakciókat is illetékmentessé tette. Az elgondolás az volt, hogy ha a pénztáraknál egy QR-kód banki alkalmazásunkba történő beolvasásával ki tudjuk majd fizetni a számlaösszeget, vagy legalább abban segít a QR-kód, hogy a kereskedő számlaszámát ne kelljen beillesztenünk a fizetési modulba és már csak az összeget kelljen beírnunk.

Ugyanakkor az afr-es fizetés egyelőre nemcsak a vásárlónak, de a kereskedőnek is macerásabb a bankkártyánál: a bankkártya-elfogadó terminállal ellentétben a bankszámlát nem lehet összekötni a pénztárgéppel, így arról, hogy a fizetés összege beérkezett a számlára egy külön rendszeren, a banki tranzakciós sms- vagy pushüzeneten érkezik a visszajelzés. Itt viszont gond lehet, hogy a kereskedő aligha szeretné tudatni a bolti eladóval, hogy a számláján mekkora összeg pihen épp – márpedig az egyenlegközlés ezen üzenetek sajátja. Szóval, van még bőven fejlesztenivaló az afr-területen. De ne legyünk telhetetlenek egy 3 évessel szemben.