Visszaalakul az üzemanyagpiac, a nehézségeket az emberek fizethetik

Az elmúlt időszakban publikált adatok alapján Magyarországon 10 százalékkal mérséklődött az üzemanyag-fogyasztás. A lapunknak nyilatkozó főtitkár szerint ez összességében érdemi csökkenés, de fontos ennek az adatnak a kontextusát is megvizsgálni. Ugyanis ez az adat az előző évhez viszonyítja a változást, tehát azontúl, hogy csökkenés tapasztalható a forgalomban, érdemes rávilágítani arra, hogy a bázisérték is extrém magasan állt, hiszen 2022 januárjában, illetve a teljes első fél évben kiemelkedően magas volt a kiskereskedelmi értékesítés.

Így alakul az ki, hogy a tavalyi évhez képest jelentős csökkenést mutatnak a havi statisztikák. Ám tavaly összességében 15 százalékkal volt magasabb az üzemanyag-fogyasztás. Tehát ha a bázis feljebb kerül, és aztán csökkenésnek indul, akkor nem történik más, mint hogy a piac visszarendeződik.

Grád Ottó azzal folytatta, hogy minden statisztika szubjektív, és az üzemanyagok tekintetében nagyon nehéz most korrekt bázisértéket találni. Azt viszont fontos kiemelni, hogy jelentős a prémiumtermékek iránti keresletcsökkenés. Ennek pedig az lehet az oka, hogy a prémium-üzemanyagokat korábban normál piaci áron értékesítették, így lényegesen drágábbak voltak az árstop alatt. S mivel a vásárlók így leszoktak ezekről a termékekről, megszokták, hogy nincs vagy jóval alacsonyabb a kockázat, illetve a különbség.

Korábban eltűnt az import

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára jelenleg úgy látja, hogy a hatósági ár kivezetése után az import elkezdett visszarendeződni a korábbi időszakhoz. Az importnak vissza kell épülnie, és „a közeljövőben egyre inkább már a normál piaci folyamatok fogják meghatározni az árakat: a kőolaj- és forintárfolyam-változás, illetve némi hatása lehet az európai termékjegyzésnek is a magyar piacra” – jelezte. 

Látva a termékjegyzésárakat, a főtitkár szerint enyhébben, de további csökkenést lehet majd tapasztalni az árakban. „Alapvető árbefolyásoló paraméterekben azt látom, hogy 600 forint alá is becsúszhatnak lassan az átlagárak mind a dízel, mind a benzin esetében” – fogalmazott az Indexnek Grád Ottó.

Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője lapunknak úgy összegezte a magyar forgalommal kapcsolatos adatokat, hogy jelenleg nagyon lassan indul el a forgalom a benzinkutakon. Ez egyben igaz a kis és nagy kúthálózatokra is, de régiónként elképzelhetők eltérések. 

Tavaly ilyenkor egységesen 480 forint volt az üzemanyag ára, jelenleg az átlagár még mindig 600 forint felett van. Továbbá azt is látni kell, hogy lassan indul a forgalom a mezőgazdaságban, hiszen elég jól betankolt korábban. Emiatt is elképzelhető a forgalom visszaesése.

Az ügyvezető hozzátette, jelenleg is nagyon közel van a 600 forintos átlagár mindkét termék tekintetében, és a kutak több mint 10 százalékánál már 600 forint alatt vannak az árak.

Bár a héten az olaj ára masszívan csökkent, az elemzések nagyobb árcsökkenésre számítottak. Ennek pedig az lehet az előnye, hogy ez a világpiaci gazdasági esemény a jövő héten beérhet. „A következő egy-két hónapban plusz-mínusz 10-20 forint változás lehet az árakban. Ugyanakkor az év második felében az elemzők általánosságban emelkedést várnak” – fűzte hozzá.

Az MNB is most vizsgálta a kérdést

Az elmúlt időszakban több elemzés is felhívta a figyelmet, miközben Magyarország importoldalon a régióban a legalacsonyabb árakon képes kőolajhoz jutni, addig régiós összevetésben jelenleg idehaza a legmagasabb a benzin és Ausztria után a második legmagasabb a gázolaj forintban kifejezett ára.

Ahogy arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb tanulmánya szerint az üzemanyagárak költségszerkezete három elemből tevődik össze: 

1. a nyersanyag, azaz a kőolaj világpiaci árából,
2. az üzemanyagok végső fogyasztói árában megjelenő adóból,
3. valamint a fogyasztói ár és a nyersanyagköltségek közötti árrésből.

A nyersanyag áráról az MNB a tanulmányában azt írja, hogy Magyarország az Ural olajat veszi, amely mintegy 26 dollárral volt olcsóbb, mint a Brent típusú. Ám mivel extraprofitadóként a különbözet 95 százaléka a költségvetésben landol, ezért nem okoz régiós összevetésben torzítást, ha nyersanyagköltségként hazánknál is a Brent olaj árát alkalmazzuk.

A régiósnál magasabb üzemanyagárakat az is magyarázza, hogy Magyarországon jelentős a nyersanyagköltség és termékadók feletti árrés mértéke az üzemanyagok árában. Az MNB azt írja, hogy a felárat számos tényező befolyásolhatja, így a kőolaj-feldolgozás, a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és a szállítás költségei, illetve további költségtényezők, valamint a mindezeken képződő profit.

A februári adatok alapján a többi régiós országban a benzin esetében literenként átlagosan 102 forint, míg a gázolaj esetében 152 forint/liter a felár. Ezzel szemben Magyarországon a benzinhez tartozó felár 170 forint/liter, míg a gázolajhoz kapcsolódó felár 187 forint/liter. A benzin esetében közel 70 forinttal, a gázolaj esetében 35 forinttal magasabb a magyar felár, mint a régió átlagában.

Az európai orosz olaj sorsa

A legfrissebb olajpiaci elemzésében a Politico azt állítja, hiába lett Európa célja, hogy függetlenedjen az orosz nyersolajtól és olajtermékektől, ez nem valósult meg. Szó szerint úgy fogalmaznak, hogy „az orosz szénhidrogének, különösen az olaj jelentős mennyiségei továbbra is elfolynak a szankciók mellett, és megérkeznek az európai piacra”.

A lap szerint ellenőrizhetetlen offshore vállalatok neve alatt hajózó, tengeri logisztikai cégek hálózata segíti az orosz olajszállítást. Fontos kiemelni, a kőolaj és az olajtermékek útvonalát köztudottan nehéz nyomon követni a globális piacokon. A finomított termékek esetén lehetetlen a származási helyet utólag megállapítani – a késztermék előállítása közben számos adalékanyag kerül bele.

„A vezetékes gázzal ellentétben az olajpiac globális. A csere és a fajták keverése bevett gyakorlat” – mondta Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olaj- és gázipari óriásvállalat egykori vezérigazgatója a lapnak.

Több lehetséges útvonal is felmerül: az egyik Törökországon, a másik Azerbajdzsánon keresztül vezet. Az utóbbi esetén a BP által üzemeltetett Baku–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) vezeték a kiindulópont. Az adatok azt mutatják, Azerbajdzsán napi 242 000 hordóval többet exportál, mint tavaly április és július között termelt, ami nagy különbség a belföldi termeléshez képest, amely a múlt hónapban napi 648 000 hordó volt. „Hogyan csökkentheti egy ország a termelését és növelheti exportját egyszerre?” – teszik fel a költői kérdést az elemzők. 

Törökország pedig tavaly megduplázta a közvetlen orosz olajimportját, és nem fogadja el az orosz nyersolaj elleni szankciók bevezetését. A lap emlékeztet, több kutatócsoport is felhívta már a figyelmet arra, miszerint „az orosz olajnak az Európai Unióba vezető új útvonala van kialakulóban”, amely Törökországon keresztül vezet.