Baby boomot jeleznek a babaváróadatok?

B RKL20191027040
2023.02.05. 10:21
Tavaly decemberben több mint hétezer fiatal család vállalt 1-3 gyermeket a babaváró támogatásért cserébe – ezzel a lakossági hitelkihelyezésben példa nélküli részarányra tett szert a támogatott konstrukció. Ehhez persze kellett a klasszikus hitelek többéves folyósítási mélypontja is.

Úgy tűnik, baby boom várható Magyarországon három éven belül – első ránézésre legalábbis erre enged következtetni az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az elmúlt év decemberében 70,4 milliárd forint értékű babavárót helyeztek ki a pénzintézetek az ügyfeleiknek. Ilyen összegű kihelyezésre utoljára a babaváró 2019 júliusi bevezetését követő első négy hónapban volt példa, azóta folyamatosan kisebb összegek kerültek csak ki – a folyósítás összege 2022. január és november között havi 28 és 44 milliárd forint között mozgott.

A decemberi 70 milliárdot meghaladó babaváró így közel 10 milliárd forinttal magasabb összeg, mint amennyit az előző két hónapban 2022 októberében és novemberében igényeltek a fiatal családok csak pénzintézetektől.

Miután a babaváróban igényelt összeg közelíti a maximális 10 millió forintot, az adat azt jelenti, hogy 7000 családban vállalták decemberben 1-3 gyermek megszületését. 

Előrehozott igénylés, kiadásoptimalizálás

Persze a babaváró előretörése legkevésbé annak tudható be, hogy az elmúlt év végén majd' mindenki merészen elkezdett nagy családot tervezgetni. A magyarázat sokkal inkább abban keresendő, hogy a családtámogatási rendszer meghosszabbítása körüli bizonytalanságok miatt a legtöbb érintett úgy gondolta, hogy jobb előremenni, és megigényelte a babavárót. Azóta tudjuk, hogy a kormány előzetes ígéretének megfelelően a családtámogatási program leghangsúlyosabb elemei változatlan feltételekkel folytatódnak 2023-ban is, sőt

a babaváró 2024. december 31-éig már bizonyosan a rendszer része marad, a konstrukcióban nem történik semmiféle változás.

A babaváró sikerének másik oka hasonlóan prózai: a piaci hitelkamatok emelkedése miatt már az első vállalt gyermek megszületésével kamatmentessé váló hitel óriási anyagi könnyebbséget jelenthet a családoknak. Az MNB adatai szerint egy tavaly decemberben felvett 20 éves, 10 millió forintos piaci lakáshitel havi törlesztőrészlete közel 88 ezer forint volt. Ehhez képest a hasonló összegű babaváró esetében már egy gyermek megszületése után is kevesebb mint 42 ezer forintos havi törlesztőrészlettel lehet számolni. A második gyermek érkezésével a tartozás 30 százaléka, a harmadik gyermek megszületésével pedig a teljes még esedékes összeg támogatássá alakul át, amit nem kell megfizetni.

Teljesen érthető, hogy a közös életüket tervezők számolnak a lehetőséggel, amely révén csökkenthetők a lakásvásárlással járó kiadások, hiszen a babaváró 10 milliója mellé lehetőség van a CSOK igénybevételére, sőt – ha megfelelő jövedelemmel bírnak az igénylők – akár a piaci kamatszint harmadán elérhető, évi 3 százalékos éves kamatozású CSOK-hitel is csökkentheti a finanszírozási költségeket.

Aki tehát most kell, hogy lakást vásároljon és megfelel a feltételeknek, egészen biztos, hogy nem megy el a babaváró mellett. (Egy évvel korábban, 2022 decemberében még csak 64 ezer forint volt a piaci alapon felvett 10 millió forint törlesztőrészlete, 2021 tavaszán pedig alig 60 ezret kóstált az induló törlesztőrészlet.)

Többéves mélyponton a hitelfelvétel 

A babaváró nem várt tavaly decemberi sikere nélkül egyébként drámai képet festene a hazai lakossági hitelpiac. Az elmúlt év utolsó hónapjában ugyan 166,1 milliárd forintot meghaladó volt a lakossági kölcsön folyósítás, ami 30 milliárd forinttal magasabb összeg, mint az a 136,2 milliárd forint, amennyit a bankok 2022 októberében és novemberében is folyósítani tudtak az ügyfeleiknek, ám – ahogy láttuk – ez bizony a babavárónak volt betudható.

Arra még soha nem volt példa, hogy a teljes lakossági hitelkihelyezés 42 százaléka lett volna a babaváróhoz köthető – mint az most bekövetkezett. Mindössze egyszer, 2019 augusztusában volt 40 százalékot meghaladó a termék részaránya a lakossági hiteleken belül. Ám akkor, a babaváró indulásakor az összes potenciális igénylő egyszerre adhatta be igényét. Tegyük azért hozzá, hogy abban a hónapban nem 70, hanem 114 milliárd forintnyi babaváró kellett a 40 százalékos részarányhoz, hiszen az említett hónapban a lakossági hitelkihelyezés összességében megközelítette a 280 milliárd forintot.

Tavaly év végén viszont teljes volt a nihil a fogyasztói hiteleknél:

decemberben a bankok alig több mint 41 milliárd forint lakáshitelt tudtak kihelyezni, ilyen szerény összegű folyósításra 2016 decembere óta nem volt példa.

Az ügyfelek pedig ráadásul a karácsonyi bevásárlásokat sem személyi kölcsönnel oldották meg: az ilyen címen a családok által felvett 26,5 milliárd forint 5 éves mélypontot jelent – ha nem számítjuk bele a 2020-as adatokat, amikor koronavírus járvány idején 5 százalékos kamatplafon miatt a bankok által lényegében nem adtak személyi hitelt az ügyfeleiknek. Éves összevetésben a lakáshitel piac 60 százalékkal zsugorodott az év végén.

Keresletet emelő kamatcsökkentések

A személyi kölcsönök piaca megúszta, ott csak 20 százalékos volt a csökkenés. Ez utóbbinál ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy az elmúlt másfél-két évben meredeken nőtt az átlagos hitelfelvételi összeg: 1,5 millió forint helyett a kihelyezett fogyasztóbarát személyi hitelek átlagösszege már 4 millió forint felett járt. Vagyis akinek pénzre volt szüksége, nagyobb összeget igényelt, már csak azért is, mert számottevően kisebb a kamata a nagyobb hitelnek. Mindez pedig azt jelenti, hogy bár a folyósított összegben szerény a visszaesés a személyi kölcsönöknél, a szerződések számában akár a lakáshitel piachoz hasonló mélyrepülést láthatunk.

Egyelőre nem látszik az alagút vége – főleg, ha a decemberi babaváró adat valóban komoly előrehozott keresletet jelent. A számok egy ideig nem javulnak majd érdemben még akkor sem, ha a hitelösszehasonlító portálok, a bank360.hu és a BiztosDöntés.hu is egyként arról adott hírt, hogy február elején számottevő kamatcsökkentéseket jelentettek be a bankok, miután érzik, hogy a jelenlegi kamatszintek mellett nem igazán van remény a hitelkereslet bővítésére. 

(Borítókép: Róka László / MTI)