Egy túlhevült üst lett a napelempiac, ami mindenkit megégethet

A kormány alapjaiban változtatott a napelempiacon

Nem új keletű a túlhevülés a napelempiacon, amelynek mind lakossági, mind vállalati szegmensében már korábban is jellemző volt az állami beavatkozás. Az utolsó lökés hosszas várakozást követően idén októberben történt, amikor a kormány alapjaiban belenyúlt a napelempiacba, hivatalosan is megszüntette a hálózatra való visszatáplálás lehetőségét az október 31-ét követő igények esetében. 

„Az otthonfelújítási program tavaly januári kihirdetésekor óriási roham indult a napelemekért” – idézték fel az Indexnek az A1 Solar vezetői. A felhívás szerint a pályázóknak még a szaldóelszámolás volt érvényes, továbbá a beruházási érték feléhez állami támogatás is igényelhető volt. Mindez 2021. januártól júliusig hatalmas kapkodást eredményezett.

Ezt követően pár hónapig csendes volt a piac, amely 2021 őszén bolydult fel, amikor a napelemek létesítéséhez százszázalékos támogatást jelentettek be. A kiírás, amely egy kevésbé átgondolt konstrukció volt, azonban csak később jelent meg, ráadásul a piaci szereplők nem kaptak állásfoglalást a kormánytól. Több mint negyvenezer pályázatot adtak le, de a mai napig csak hét darab támogatási előleg kifizetése történt meg. Ebben közrejátszott az is, hogy nem született megállapodás a helyreállítási alapról Brüsszellel

– magyarázták az Indexnek az A1 Solar vezetői, akik szerint remélhetőleg most, hogy létrejött a megállapodás, elkezdenek majd szivárogni a kifizetések. A napelemes piacot jellemző bizonytalanságot ez is mutatja. 

Az orosz–ukrán háború kitörésekor még zavartalanul működött a szektor. Az állóvizet a rezsicsökkentés módosításáról szóló bejelentés kavarta fel, hiszen sokszorosára emelkedett az érdeklődők száma. „A piac túlhevülését a betáplálás lehetőségének megszüntetése csillapította, mivel ez az intézkedés meg nem térülővé tette a napelemes beruházásokat” – ismertette Szenyán Endre, az A1 Solar ügyvezetői igazgatója.

Mind a lakosságnak, mind a vállalatoknak ideális volt a szaldóelszámolás. Ennek során a nappal termelt áramot be lehetett táplálni a hálózatba, amelyhez szükség esetén díjmentesen hozzá lehetett jutni. A rendszerből „kivett” áram a betáplálással kompenzálódott. Mindennek megszüntetése ugyanakkor jogos volt az A1 Solar vezetői szerint, hiszen gyakorlatilag kettős finanszírozást jelentett a napelemesek számára:

Árnyalhatják a képet az okosotthonok, illetve a tudatos energiafelhasználás is prioritássá vált. Sokat lehet spórolni azzal, ha akkor indít el az ember mosást, kapcsolja be a légkondicionálót, amikor a napelemes rendszer éppen termel. 

Okosotthonrendszerrel a napelemes befektetés megtérülése 15 évre becsülhető. Érdemes arról is említést tenni, hogy az invesztíció önmagában nem elég, az életmódon is kell változtatni. „Amennyiben marad a jelenlegi felállás, akkor soha nem térül majd meg a beruházás, még akkumulátorokkal sem, amelyek ára nagyon magasan van. Épp ezért várható a kormányzat részéről a szabályok módosítása, enyhítése” – részletezte Kovács István Péter, az A1 Solar műszaki vezetője.

Miért volt most erre azonnal szükség?

A kormány a visszatáplálás megszüntetését azzal indokolta, hogy „az elmúlt években az állami támogatásoknak köszönhetően jelentős mértékben megnőtt a napenergia-termelés Magyarországon. Eredetileg 2030-ra terveztünk 6000 megawattnyi napelemes kapacitást, azonban az előrejelzéseink szerint ez jóval korábban, néhány éven belül teljesülhet – jelenleg már több mint 3300 megawattnyi kapacitás van a hálózaton. Ahhoz, hogy ezt a nagymértékű növekedést kezelni tudja a hálózat, jelentős fejlesztések szükségesek. Ezek megvalósulásáig azonban a megbízható ellátás érdekében ideiglenesen tehermentesíteni kellett a hazai villamosenergia-hálózatot” – nyilatkozta az Indexnek szinte a kihirdetéssel egy időben Steiner Attila, még a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkáraként.

Az A1 Solar vezetői kifogásolják az intézkedésre adott magyarázatot, amely szerintük leginkább pontatlan volt. Úgy vélik, vannak olyan területek az országban, ahol elbírja a hálózat a megnövekedett kapacitást, és egyébként is el kell különíteni a vállalati és a lakossági szektort. Hiszen az előbbinél lehet valóságalapja a kormányzati indoklásnak – itt jóval több mennyiséget termelnek, ezért nagyobb a leterheltség is. Az utóbbi esetén viszont érthetetlen az intézkedés.

Azt követően, hogy egy személy benyújtotta az igényét, „műszaki és gazdasági tájékoztatóban részesült. Ennek során elméletileg a szolgáltató külön vizsgálta, hogy elbírja-e a hálózat vagy sem a tervezett napelemrendszert. Egyes esetekben elutasították vagy korlátozták az engedélyt, ez 1-3 százalék volt lakossági szinten, területtől függően” – fogalmazott Kovács István Péter. 

A szolgáltatók nyomás alatt voltak: akik megkapták az engedélyt, azt tovább kellett engedniük a létesítés folyamatában, így nem igazán tagadták meg senkitől a betáplálást. 

Az sem igaz, hogy országos jelenség lenne a hálózati túlterheltség, hiszen a bejelentés előtt is voltak lezárt körzetek, ahol nem bírta a hálózat. Ebből pedig egyértelműen az következik, hogy a hálózat minősége eltér – van, ahol megfelelő, van, ahol elégtelen, de ez eddig is így volt

– fogalmazott Szenyán Endre.

A kormány továbbá gyakran érvel azzal, hogy az eddig egy erőművi rendszert (ezalatt azt kell érteni, hogy egy kiemelt erőmű látta el az ország nagy részét energiával) át kell állítani sok kisebb lakossági naperőműre. 

Kovács István Péter ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy egy nagy napelempark esetén ez igaz is lehet. Viszont amikor ezt a lakossági szektorban vizsgáljuk, ahol gyakorlatilag az utcában felhasználják azt az áramot, amit egy lakóház tetejére szerelt napelem előállít, nem befolyásolja érdemben a teljes hálózatot. „A nagy hálózatokra ki sem ér a megtermelt energia. Mert a trafókörön belül elfogy” – összegezte.

Újabb változás van a szabályokban

A lakossági szegmens szaldóelszámolásában most ismét érkezett egy új változás. Ugyanis eddig a kormány játékszabálya az volt, hogy aki október 31-ig beadja az igényt „az legalább tíz évig szaldóelszámolásban részesülhet, utána pedig kivezetik azt. Most ezt tovább szűkítették. Ennek értelmében, aki most éves elszámolásban van, annak 2024 év végétől havi szaldóba kell átlépnie”.

A mostani értelmezés szerint ez a változtatás azt jelenti, hogy havonta fogják vizsgálni, mennyit termel az adott erőmű, így a nyári túltermelés nem lesz kompenzálva éves szinten. Tehát bruttó elszámolás várható, ami lényegesen előnytelenebb a korábbinál. A legújabb verzió szerint, aki október 31-ig benyújtotta az igényét, havi elszámolásba kerül át. Így azoknál a lakossági napelemes rendszereknél, ahol többlet van, télen pedig hiány, a továbbiakban nem lesz kompenzálva, csak havi szinten. Az eltérés a lenti ábrán kifejezetten jól látható.

Sajnos most már azt tudom mondani, hogy a családok egyelőre várjanak a napelem telepítésével, ugyanakkor a vállalkozások számára – a saját fogyasztás kiváltására – továbbra is megtérülő beruházás egy 50–200 kW közötti napelemes rendszer. Bár a megtérülés ideje a cég energiafelhasználásától függ, átlagosan 3-4 év távlatából már megéri egy 200 kW-os viszwattos napelemes rendszert kiépíteni

– szögezte le Szenyán Endre, aki pozitívumként kiemelte, hogy a szaldóelszámolás jó döntés volt korábban, de érthető ennek a kivezetése – hiszen meglehetősen aránytalan előnyt élvezett egy napelemes ház –, ráadásul a közeli országokban sincs erre lehetőség. Ezenfelül a beszámolók szerint most már tényleg elkezdődött a szakmai szervezetek, főként az MNNSZ és a kormány közötti kommunikáció.

(Borítókép: Szenyán Endre és Kovács István Péter. Fotó: Ruzsovics Dorina / Index)