Sok minden és sok mindenki kell az érdemi rezsicsökkentéshez

A tanulmány szerint ez nemcsak a lakástulajdonosok fűtési költségeit csökkenti, de jelentős haszonnal jár az orosz–ukrán háború által súlyosan érintett európai gazdaságok számára is.

A kutatócég sajtóközleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a megújuló energia akkor lesz olcsóbb, mint a fosszilis, ha széles körben elterjed, amihez viszont szerintük állami támogatásra van szükség.

A European Climate Foundation megbízásából a Cambridge Econometrics által elvégzett kutatás szerint az energiahatékonysági intézkedések hosszú távon nemcsak Európában, de Magyarországon is több szempontból is számos kedvező hatással járnának az energiafüggőség csökkenésétől kezdve a lakosság fűtési költségeinek mérséklésén keresztül a GDP növekedéséig.

Így Európa minimalizálhatja függőségét a nyersanyagok tekintetében – különösen Oroszországtól. A gázimport csökkentése révén pedig a kutatók szerint javulna az európai országok kereskedelmi mérlege, mert a villamos energia iránti keresletnövekedés szinte teljes egészében Európán belül jelentkezik.

Számításaik szerint az energetikai felújítások arányának növelésével és a hőellátás villamosításával Európa 2030-ig 15 milliárd euróval, 2050-ig pedig 43 milliárd euróval csökkenthetné a gázimportra fordított éves kiadásait.

Számítások szerint komoly GDP-hatása lenne

Az európai lakóépület-építési ágazatban az áttérés a szén-dioxid-mentes működésre a felújítások révén növeli a gazdasági teljesítményt és a foglalkoztatást.

Az átállás 2030–2050 között a kutatás szerint önmagában 0,7–1 százalékkal növelhetné a GDP-t Európában. A munkahelyek száma 2050-ig mintegy 1,2 millióval növekedne, elsősorban az építőiparban és az energiaszektorban, ami további 0,5 százalékkal növelné a GDP-t.

„A fogyasztók és a lakástulajdonosok számára az átállás egyértelmű előnye a fűtésre fordított kiadások csökkenése, ami a jelenlegi magas energiaárak miatt különösen fontos. A hőszivattyú és a napkollektoros hőtermelés versenyképesen kiépíthető, hiszen a beruházás csökkenti az energiára fordított költségeket. A megújuló energia csak addig drágább, mint a fosszilis, amíg elegendően nem kezdik el használni. A széles körű elterjedéshez viszont állami támogatás szükséges” – Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezető igazgatója szerint, aki azt mondja, az átalakítás hozzájárul a nettó nulla kibocsátású lakossági fűtéshez, emellett segít elérni a globális kibocsátáscsökkentési célokat is, ami kulcsfontosságú lehet abban, hogy 2050-re Európa lehessen az első klímasemleges kontinens.

Az ingatlanokon lehet a legtöbbet spórolni

Jelenleg az EU energiafogyasztásának negyven százalékáért az épületek felelősek. A Cambridge Econometrics szerint ez a szám azonnali intézkedések nélkül valószínűleg tovább fog nőni.

A végső energiafogyasztásból a háztartások részesedése 28 százalék. Magyarországon ez 2020-ban 34 százalék volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy

A Cambridge Econometrics tanulmányában azt is kifejti, hogy az utóbbi harminc évben a felújítási ráta éves értéke itthon mindössze egyszer haladta meg az egy százalékot, az elmúlt tíz évben pedig a fél százalékot is csak egyszer érte el, így a korszerűsítés mellett ez önmagában is indokolja a felújításokat – olvasható a közleményben.

(Borítókép: Szabó Réka / Index)