Ázsiaiak beruházásaival tör előre Magyarország

Az ING Bank vezető elemzője szerint Magyarország beruházásösztönző politikája többek között arra is épül, hogy kedvező adózási környezetet teremtve csábítsa ide a külföldi vállalatokat, és olyan lehetőséget biztosítson nekik, hogy kevesebb adót kelljen fizetniük, vagy legalábbis legális keretek között adót csökkenthessenek, adót optimalizálhassanak.

Az elemző szerint az Amerikai Egyesült Államokból a globális minimumadó elképzelése úgy indult, hogy a célja alapvetően annak elérése, hogy a tipikusan amerikai technológiai cégeknek ott kelljen adózniuk, ahol be vannak jelentve. Tehát az a fontos, hogy ezek a vállalatok ne a kedvezőbb adózási feltételeket kínáló országokban (pl. Írországban) adózzanak, mivel emiatt a különböző kormányok rengeteg adóbevételtől esnek el.

Virovácz Péter meglátása szerint felhígított formában került volna elfogadásra ez a minimumadó, és csak az a része került volna bele, hogy ezt a 15 százalékos adót mindenki betartja, de közben pont az a fajta megoldás nem született meg, hogy hogyan lehet végeredményben ezeket a határokon átívelő szolgáltatásokat, technológiai cégeket megfogni. „Ezért mondta azt a magyar kormány, hogy ezt így nem írja alá, mert nem ez volt a cél, nem ez volt a kiindulópont. A cél ugyanis az lett volna, hogy ezeket a nagy technológiai cégeket adóztassák meg, erre viszont nem született megoldás, egyébként viszont mindenki vállalta volna – ideértve a magyar kormányt is –, hogy 15 százalékosan adóztat.”

„Miért emelne adót, azaz miért írná alá a magyar kormány, ha pont az a cél nem valósul meg, ami miatt a globális minimumadót kitalálták? A magyar kormány emiatt nem volt hajlandó feladni az adórendszerrel kapcsolatos szuverenitását, önállóságát, hiszen cserébe a nagyon fontos dolgot, az abból származó előnyöket nem kapja meg.”

Kínai, dél-koreai és japán beruházók

Virovácz Péter elmondta, hogy egy-egy beruházás a magyar gazdaságnak hosszú távon jót tesz, mert munkahelyeket teremt, jó esetben exportkapacitásokat bővít és az exporton keresztül egyrészt a gazdaság növekedési teljesítményét fokozza, másrészt a külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát is javítja, hiszen ha többet exportálunk, mint amennyit importálunk, az külső egyensúlyt javító tényező.

A gond csak annyi, hogy zömében ezek a gyárak alapvetően továbbra is összeszerelő üzemként működnek, viszonylag csekély hazai hozzáadott értékkel. Elsősorban importigényes területeken működnek, vagyis ezek ugyan exportálnak, ugyanakkor viszonylag magas az importigényük.

Az ázsiai cégek rendkívüli módon élen járnak az elektromos autózással kapcsolatos akkumulátoripari kutatásban, gyártási tevékenységben, technológiában, és ezeket a technológiákat nem itt fejlesztik, hanem Ázsiában. Ide már csak a gyártás jön, tehát lényegében a termelésiérték-görbének a középső fele történik itt, azaz a gyártás.

Az egész régiónk autóipari nagyhatalom, ezért itt könnyen lehet beszállítóként üzemelni, hiszen van sok autógyár, ezért a beszállítóknak logikus választás ide települniük. A szinergiákat így jól ki tudják használni, ezzel sok költséget meg tudnak takarítani. Az ING Bank vezető elemzője szerint a beruházásokra adott állami támogatások fenntarthatók, hiszen többnyire megtérülnek, később magasabb hozzáadott értékkel rendelkező beruházások is érkezhetnek, mely tovább növelné az exportlehetőségeket.

Az akkumulátorgyártás káros a környezetre

Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani beruházások környezeti szempontból nagyon nagy kárt okozhatnak, hiszen az akkumulátorgyártás nagyon vízigényes. Hozzátette, hogy az akkumulátorok gyártása nagyon környezetterhelő, ráadásul a hazai gyártással az egész gyártási folyamat emissziója nálunk csapódik le, a környezeti lábnyoma nálunk lesz az egyik legnagyobb a világon, és az ilyen beruházásokról szóló döntéseknél ezt is illik figyelembe venni.

Meglátása szerint nagyon jó, hogy egyre több ilyen akkumulátorgyártó vállalat jön Magyarországra, ez viszont jelentős környezeti hatással is jár, ami felett már nem biztos, hogy csak úgy szemet kéne hunyni. Itt ütközik a környezetvédelem és a gazdasági érdek. Például beszámolók szerint a gödi Samsung-gyár is szennyezi a talajvizet és a Dunát is, és ennek ellenére sem történik semmilyen intézkedés.

Bár gazdasági szempontból nagyon fontosak ezek a beruházások, de a mai világban már nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a környezettudatosságra, mert ezek nagyon sok esetben legfeljebb előírásként vannak jelen, de hogy betartják-e vagy betartatják-e, az már más kérdés, és a problémák általában itt kezdődnek.

Előnyt jelentene az euró bevezetése

Az elemző szerint, ha Magyarországon az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz, akkor hazánk a beruházásokért is nagyobb eséllyel szállhatna harcba, hiszen ez előnyt jelenthetne a lengyelekkel, a csehekkel és románokkal szemben, hiszen ezekben az országokban a magyarhoz hasonlóan jelenleg is a saját nemzeti valuta a hivatalos fizetőeszköz.

Olcsóbbak lennének a vállalati hitelek, a vállalatoknak nem kellene olyan sok devizafedezeti ügyletet kötniük, nem kellene árfolyamkockázattal számolniuk, tehát ez spórolást is jelenthetne számukra. A következő 10 évben a magyar kormány elképzelései szerint azonban még nem lesz eurónk, mely bevezetésének előkészítése kormányzati döntés kérdése.

Nagyobb hozzáadott értékű munkahelyek kellenének

Virovácz Péter abban látja a fejlődés lehetőségét, ha a gyártáson kívül a beruházó vállalatok úgy döntenének, hogy a termék- és szolgáltatásfejlesztést, a szervizszolgáltatást és a javítási tevékenységet, az értékesítést elősegítő marketinget, a szoftveres megoldások kifejlesztését, valamint a termékek és a szolgáltatások értékesítését is hazánkban végeznék.

Meglátása szerint azonban az ázsiai vállalatok bizalmatlanok, nekik sokkal hosszabb idő kell egy beruházási döntés meghozatalához, nagyon alaposan megfontolnak mindent, egy fejlesztést is hosszú évek kigondolt munkája alapján hajtanak végre. Hozzátette, hogy egy ázsiai befektetőt sokkal nehezebb megnyerni, mivel sokkal inkább a tapasztalataira épít, és akkor fog magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket idehozni, ha eltelt már 10-15 év olyan módon, hogy nem tapasztalt problémákat. Ez azt jelenti, hogy hosszú időszak alatt minden rendben folyt a gyártással, és alapvetően maximálisan elégedett azzal, amit hazánkban kap. 

A magyar munkavállalóknak is fontos lenne, hogy magasabb képzettséget igénylő munkahelyek jelenjenek meg hazánkban. Korábban írtunk arról, hogy az egyesült államokbeli akkumulátorgyárakban dolgozók az autóipari összeszerelő munkát végzőkével összehasonlítva sokkal kisebb jövedelemmel rendelkeznek. Arról nem is beszélve, hogy az autóipar sem tartozik a high-tech iparágak közé, ezért ezzel párhuzamosan egy teljesen más, jellemzően informatikai és biotechnológiai ökoszisztéma létrehozása lenne az üdvözítő megoldás.

A high-tech ipar bevonzása jelenthetné az áttörést

Az elemző szerint az informatikai beruházásokért elsősorban Lengyelországgal kell megküzdenünk, eddig oda sokkal nagyobb mennyiségű informatikai beruházás érkezett, mint hazánkba. Tehát Lengyelország helyzeti előnyben van. Egy-két nagyobb informatikai beruházó Magyarországra érkezése kellene ahhoz, hogy a többi szereplőt is sikerüljön meggyőzni arról, hogy érdemes megjelenniük hazánkban. Ezek a vállalatok ugyanis egy-egy iparágban egymás társaságát keresve idővel komplett üzleti ökoszisztémát alakítanak ki, ehhez hasonlót hazánkban már az autóiparban láthatunk.

(Borítókép: Egy munkás az autóalkatrész-gyártó japán Exedy Dynax tatabányai gyárában 2015. szeptember 4-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)